„Iszlám” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam 2001:4C4C:17A8:B600:1C29:C023:B388:B859 (vita) szerkesztését (oldid: 22604692) Címke: Visszavonás |
||
176. sor:
Istentisztelet helyisége a [[mecset]] ''(maszdzsid)'',<ref group="J" >A mecset tulajdonképpen a maszdzsid (a leborulás helye) kifejezésből ered, és bárhol kialakítható, akár kövekből is a sivatagban. Tágabb jelentésében az imádkozás helye. A [[dzsámi]] („összegyűjtő”) a nagymecsetek megnevezése, ahol a pénteki imákon sok hívő összegyűlhet és szentbeszédet ([[hutba]]) tartanak. Építéséhez külön engedélyre volt szükség.</ref> mindkét imahely kelet felé néző falába ([[kibla]]fal) épített fülkéjében ([[mihráb]]) a Próféta utódának, a [[kalifa|kalifának]] a trónja állt. Később a trónból – a keresztény szószék mintájára – egy önálló szószék ([[minbar]]) lett, a fülkéből pedig Mekkára néző imafülke ([[kibla]]) lett. A karcsú [[minaret]]ekben a [[müezzin]] hívja istentiszteletre és figyelmezteti az imaidőkre a hívőket. Az istentiszteleten az imádságot előimádkozó ([[imám]]) vezeti, a pénteki prédikációt ''(hutba)'' a ''hátib'' tartja. A mecsetek nemcsak istentiszteleti helyek, hanem sokszor összetett funkciójú együttesek befogadói (pl iskolák, szegénykonyhák, stb.) is (az évszázadok során erre a célra létesített jellegzetes építmények, [[medresze|madraszák]] épültek). Az iszlám sokat ad a vallásos műveltségre. Közkeletű felfogás és mondás szerint: „Az emberek kétfélék: olyanok, akik tanulnak s olyanok, akik tudnak. Akik e két osztály egyikébe sem tartoznak, azok haszontalan férgek”.<ref>{{Opcit|n =Szimonidész |c = |k = |f = |sz = |o =243}}</ref>
== Vallásjog a teológia helyett – az iszlám gyakorlata
A hitrendszer egyszerű, de szigorú elvei miatt a teológiai vizsgálódások középpontjába igen korán a vallási eszmék gyakorlati megvalósítása került. A Korán rendelkezései nem terjedtek ki az élet minden területére, hiszen alapvetően az arábiai viszonyok között kialakuló [[Umma (közösség)|umma]] (a muszlim közösség) szabályozására születtek. A hatalmasra növő birodalomban számos civilizációs újdonsággal, idegen néppel, nyelvvel és vallással ismerkedtek meg a nomád életmóddal felhagyó, városokba települő muszlimok, amelyeket nem szabályozott semmi. Ebben a helyzetben kezdett kialakulni a [[saría]], a vallásjog, illetve ennek tudománya, a [[fikh]].<ref>{{Opcit|n =Goldziher |c =Előadások az iszlámról |k = |f = |sz = |o =60-61}}o.</ref> A saría tágabb területet ölel át, mint a hagyományos nyugati jogrendszerek: nem csak az egyén jogait és kötelességeit szabályozza az állam és társadalom szintjén, hanem a valláshoz, istenhez és a saját lelkiismeretéhez fűződő kapcsolatrendszert is előírja.<ref>{{Opcit|n =Eliade |c =Vallási hiedelmek... |k = |f = |sz = |o =643}}</ref>
|