„Jeronim de Rada” változatai közötti eltérés

Még mindig ugyanaz a helyzet
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
(Még mindig ugyanaz a helyzet)
Első folyóirata, az 1848-ban 3200 példányban megjelent ''L’Albanese d’Italia'' fejléce szerint politikai, társadalmi és irodalmi lap, egyúttal az első, albán nyelven is publikáló folyóirat volt.{{refhely|Bihiku 1980|:32.;|Elsie 2005|:49.;|Jacques 2009|:299.;|Csaplár 2010|:148.;|Elsie 2010|:107.;|Elsie 2013|:104.}} Szerkesztésével és kiadásával – az albán történelem és kultúra megismertetése mellett – de Rada jelentősen hozzájárult az albán nemzettudat 19. század közepi szárba szökkenéséhez, a lapban megjelent írások társadalmi igazságosságot, egyenlőséget követeltek az albánok számára, sürgették az albán nyelvű iskolarendszer kiépítését.{{refhely|Jacques 2009|:299.;|Elsie 2013|:104.}} 1883–1887 között megjelent lapja, a ''Fiamuri Arbërit'' szintén kora albán publicistáinak és az albán függetlenség ügyének egyik legfontosabb fóruma volt.{{refhely|Bihiku 1980|:32.;|Jacques 2009|:300.;|Elsie 2010|:107.}} San Demetrio Corone-i anyaintézményében tanítványai közé tartozott [[Bernardo Bilotta]]{{Wd|Q4893888}} arberes költő és folklorista, [[Luigj Gurakuqi]] albán politikus és pedagógus.{{refhely|Elsie 2005|:90.;|Jacques 2009|:382.;|Elsie 2010|:178.;|Elsie 2013|:42., 185.}} 1895-ben ő szervezte meg az első, Corigliano Calabróban megrendezett albanológiai konferenciát, de tevékenyen közreműködött a második, 1897-es [[Lungro|lungrói]] tanácskozás megszervezésében is.{{refhely|Elsie 2005|:50.;|Elsie 2010|:107.}} 1897-től kezdeményezte, hogy a nápolyi [[Nápolyi Keleti Tudományegyetem|Keleti Intézetben]]{{Wd|Q1632525}} albanológiai osztály létesüljön. A végül 1901-ben életre hívott albanológiai tanszék első vezetője a szintén arberes [[Giuseppe Schirò]]{{Wd|Q2280013}} lett.{{refhely|Elsie 2005|:50.;|Elsie 2010|:107.}}
 
=== Főbb művei ===
*{{CitLib|tit=Poesie albanesi del secolo XV.: Canti di Milosao, figlio del despota di Scutari (’Albán költészet a 15. századból: Milosao, a szkutari despota fiának énekei’)|loc=Napoli|red=Tipografia Guttenberg|ann=1836}} XII, 96 o.
*{{CitLib|tit=Canti storici albanesi di Serafina Thopia, moglie del principe Nicola Ducagino (’Serafina Topia, [[Nikollë Dukagjini]]{{Wd|Q5269111}} fejedelem feleségének albán históriás énekei’)|loc=Napoli|red=Boeziana|ann=1839}}