„Osztrák Császárság” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (linkek (checkwiki [064]) és szakaszcímek (WP:BÜ) javítása, felesleges szóközök törlése AWB)
a
| törvényhozás =kétkamarás parlament (birodalmi tanács) <small>(1861–1918)</small>
}}
Az '''Osztrák Császárság''' vagy(hivatalos hivatalosanneve 1804-1867 között: ([[Német nyelv|németül]]: ''Kaiserthum Oesterreich'', 1867 és 1918 között: '''a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder''), köznapi nevén, illetve egyszerűen '''Ausztria''' egy [[1804]]-től [[1918]]-ig létező állam volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]], amely állam [[1804]]-től [[1867]]-ig a [[Habsburg Birodalom|Habsburg Monarchián]] belül, [[1867]]-től pedig az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] néven létrejövő államszövetség részeként, a [[reálunió]] két tagállama közül a [[Lajta|Lajtán]] inneni része volt, más néven '''Ciszlajtánia''' vagy ''Lajtáninnen'' ([[Német nyelv|németül]]: ''Cisleithanien'' vagy ''Zisleithanien'', [[Cseh nyelv|csehül]]: ''Předlitavsko'', [[Lengyel nyelv|lengyelül]]: ''Przedlitawia'', [[Szlovén nyelv|szlovénül]]: ''Cislajtanija'', [[Ukrán nyelv|ukránul]]: '' Цислейтанія''), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
 
A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan ''Transzlajtánia'' névvel illetett [[Magyar Királyság]], hivatalos megnevezése szerint ''a magyar szent korona országai'', amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de jogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az [[1806]]-ban megszűnt elődállam [[Német-római Birodalom]]tól is.
 
==Létrejötte==
Miután [[I. Napóleon francia császár|Napoleon Bonaparte]] francia első konzul ''I. Napóleon'' néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát [[1804]]-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező [[Német-római Birodalom|Német-római Császárságot]], és ezzel a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] elvesztették volna az [[1452]] óta viselt [[Nyugati császárok listája|császári címüket]], amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az [[1620]]-tól a [[Cseh Királyság]]ot is magában foglaló [[Osztrák örökös tartományok]]ból, valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket, az új államnak ezért a neve is mesterséges alkotás lett: ''a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok'',<ref>{{hiv-web|url= https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19111920ii-2FB2A/szerzodes-a-magyar-szent-korona-orszagai-es-a-birodalmi-tanacsban-kepviselt-kiralysagok-es-orszagok-kozott-a-kolcsonos-vegrehajtasi-jogsegely-szabalyo-33554/|cím= Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914|elérés=2019-3-19|családnév=|keresztnév=|munka= Arcanum|nyelv=magyar }}</ref> amelyet később nem hivatalosan Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.<ref>{{hiv-web|url= https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/az-osztrak-magyar-monarchia-8749/hegy-es-vizrajzi-leiras-sonklar-karoly-vezerornagytol-20/a-monarchia-alkoto-reszei-es-terulete-29/|cím= A monarchia alkotó részei és területe|elérés=2019-3-19|családnév=|keresztnév=|munka= Arcanum|nyelv=magyar }}</ref> Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely [[1806]]-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen [[1918]]-ig.