„Noé bárkája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Igyekeztem külső hivatkozásokat és forrásanyagokat keresni a cikkhez. |
alcimek |
||
32. sor:
A bárka hossza háromszáz sing, szélessége ötven sing, magassága harminc sing volt.{{sfn|Hamilton|1990|pp=279}}<ref>https://arkencounter.com/noahs-ark/cubit</ref> Egy ablaksor volt rajta felülről egy singre (az ókori „sing” mértékegység, amely a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 51,816 cm-es távolság)<ref>https://arkencounter.com/noahs-ark/cubit</ref> és egy ajtaja volt oldalt. A bárka belseje három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.
==
A Bibliában elbeszélt történethez hasonló történeteket ismerünk a [[sumer]] mitológiában, ahol a történet arról szól, hogy Isten hogyan figyelmeztetett egy ácsot, hogy építsen egy hajót, amelyen túlélheti a közelgő vízözönt. További hasonló árvíz-bárka történeteket találhatunk sok egyéb nép hagyományában.▼
▲A Bibliában elbeszélt történethez hasonló történeteket ismerünk a [[sumer]] mitológiában, ahol a történet arról szól, hogy Isten hogyan figyelmeztetett egy ácsot, hogy építsen egy hajót, amelyen túlélheti a közelgő vízözönt. További hasonló árvíz-bárka történeteket találhatunk sok egyéb nép hagyományában.
▲A másik szokásos özönvíz-érv, hogy szinte minden emberi kultúrában, egymástól függetlenül is megtalálhatók az özönvíz-történetek. Ilyen történetek egyfelől a tengerparti népek körében, tehát a tengeráraktól – [[szökőár]], [[cunami]], [[vihardagály]] –, tengerszint-emelkedésektől veszélyeztetett kultúrákban jellemzőek, másfelől a folyammenti földműves kultúrákban, amelyek az áradásoktól rettegtek (kivéve Egyiptomot, ahol az áradás kiszámítható és áldásos volt).
Az aztékok mitológiában is találunk egy ősi özönvízmondát, amelyben az áll, hogy „a fent lévő vizek egybeolvadtak a lent lévőkkel, elmosva a látóhatárt, és mindent egy időtlen, mérhetetlen óceánná téve”. Az istent, aki az esőt és a vizet uralta, Tlalocnak hívták. Az ő esőjét azonban nem lehetett olcsón megkapni, csakis „a feláldozott emberek véréért cserébe, akiknek ömlő könnyei utánozták, s ezzel szinte kiváltották az esőt” ''(Mythology—An Illustrated Encyclopedia).''<ref>{{Cite web |title=Közös szálak a mitológiában — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR |url=https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/1101990035#h=22:756-23:865 |work=wol.jw.org |accessdate=2020-05-10}}</ref>
47. sor:
1878-ban Myron Eells az ''Indian Legends of the Pacific Northwest című'' könyvében az alábbiakat jegyezte le az általa tapasztaltakról: "Miként a hébereknek, a babiloniaknak, a görögöknek, a skandinávoknak és a régi világ más népeinek, éppúgy Észak- és Dél-Amerika számos indián törzsének is megvannak a maguk özönvíz hagyományai. Amikor a legelső misszionáriusok megérkeztek, megállapították, hogy azoknak az indiánoknak megvoltak a maguk özönvíz hagyományai, és hogy egy férfi és a felesége lett megmentve egy tutajon". A ''China—A History in Art'' című könyvben azt olvashatjuk, hogy az ősi Kína egyik uralkodója, Jü volt „a győztes a Nagy Vízözön felett. Jü a vízözön vizét csatornákon át folyókba és tengerekbe vezettette, hogy népe újra benépesíthesse az országot”. A mitológia egyik szakértője, Joseph Campbell így írt a kínai „Nagy Tizek időszakáról”: „Erre a fontos időszakra, amely az özönvízzel ért véget, tíz császárt jelöl meg a korai Csou-korszakról szóló mítosz.<ref>{{Cite web |title=Közös szálak a mitológiában — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR |url=https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/1101990035#h=22:0-22:454 |work=wol.jw.org |accessdate=2020-05-10}}</ref>
== Megjegyzések ==
A mai napig az özönvíz történetek egyik érve volt az a tény, hogy tengeri élőlények [[fosszília|fosszíliái]] a tengerszint feletti nagy magasságokban is megtalálhatók. A mai [[geológia]], és ezen belül különösen a [[rétegtan]] is kielégítően magyarázza mindezt.<ref>{{Cite web |title=Valóban világméretű volt Noé idejében az Özönvíz? — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR |url=https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/2008411#h=6:0-6:465 |work=wol.jw.org |accessdate=2020-05-10}}</ref><ref>{{Cite web |title=Tudomány: bebizonyította-e, hogy a Biblia téved? — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR |url=https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/1101989038#h=46:0-52:345 |work=wol.jw.org |accessdate=2020-05-10}}</ref>
Manapság a kutatók tízezrei dolgoznak a földi biodiverzitás feltárásán, de az élőlényfajok többségét még ma sem fedezték fel. Az eddig felfedezett kb. másfél millió faj zöme szárazföldi, ezek 2-2 példányának elhelyezésére szolgáló építmény megalkotása a mai technológiai szinten sem volna megvalósítható. Amikor Noé bárkájának legendája született, akkor az emberek alig néhány száz faj létezéséről tudtak.
| |||