„Trágya” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső hivatkozás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor:
A trágyát 3-4 havonta ki kell hordani, és kihordáskor a szántóföldön egyforma távolságra kis kupacokba rakni, hogy az egész területet egyenletesen trágyáztassuk. A kupacokat minél hamarabb el kell teregetni, különben a helyükön buja foltok keletkeznek. Az elteregetett trágya hosszabb ideig hagyható alászántatlanul, mely esetben hatása gyors, erélyes, de rövid ideig tartó, amiért is a mi viszonyaink között, tekintettel arra, hogy csak hosszabb időközökben trágyázzák a talajt, célszerűbb a trágyát, amint csak lehet, azonnal alászántani. Csak oly mélyen szabad alászántani, hogy a [[levegő]] hozzáférhessen, különben nem képes bomlani (kötött talajban 6-10, könnyűben 10-15 cm-re). A fészkes trágyázás abból áll, hogy a trágyát az egyes növények tövéhez juttatjuk; alkalmazást nyer különösen a [[burgonya]]- és a [[kukorica]]-, továbbá a [[tök]]- és [[dinnye]]termelésnél. Katasztrális holdanként 100-150 q gyenge, 150-200 q középszerű, 200 q-n túl erős trágyázás. Az istállótrágya hatása 2-4 évre terjed. A híg trágyát (állati ürülék semmi vagy nagyon kevés alommal, vízzel felhígítva) ott alkalmazzák főleg rétek trágyázására, ahol sok az állat és a rét és kevés a [[szántóföld]]. Az emberi ürülék egyike a legértékesebb trágyaféléknek, mert az emberi táplálék jóval több [[nitrogén]]t, [[foszforsav]]at és [[kálium]]ot tartalmaz, mint az állatok takarmánya és ennek megfelelően az ürülék is gazdagabb lesz ezen anyagokban. Magyarországon, illetve [[Európa|Európában]] egészen a 19. század végéig csak elvétve alkalmazták trágyaként, aminek oka a kezelhetés nehézsége. Az emberi ürülék különböző módon gyűjtendő és ennek megfelelően alkalmazásának módja is más-más. Az emberi ürülék magas víztartalma miatt messze történő szállítást nem bír el, amiért is megpróbálták víztartalmának nagy részétől megfosztani és így könnyen szállíthatóvá alakítani. Az ilyen trágya neve poudrette. A komposzt- vagy keveréktrágya a gazdaságban előforduló, különben értéktelen hulladékok korhadási terméke földdel keverve. Az egyoldalú vagy mesterséges trágyafélék a talaj fizikai tulajdonságait nem befolyásolják és csakis a bennük foglalt tápanyag által hatnak.
A legfontosabb növényi tápanyagok szerint, amelyeket a trágyázással pótolnunk kell, megkülönböztetjük a nitrogén-, foszforsav- és kálitrágya-féléket. A nitrogéntrágya-félékhez tartozik a [[chilei salétrom]], kénsavas ammóniák, a vér- és a [[szaruliszt]]. A kénsavas ammóniákat a [[kőszén]]ből a [[
A közvetlen és közvetett trágya között mintegy átmenet a zöld trágya, amikor valamely növényt azon célból termesztünk, hogy a fejlődés bizonyos fokán, leggyakrabban a virágzás vége felé, alászántsuk. Ha nem pillangós virágú növényt használunk zöld trágyául, akkor csakis a [[humusz]]t szaporítjuk és ezzel a talajban lévő tápanyagok nagyobb mérvű feloldását mozdítjuk elő, a hatás tehát közvetett; ellenben ha pillangós virágú növényt termesztünk zöld trágyául, akkor a talaj nitrogénkészletét is növeljük. Schultz-Lupiz érdeme, hogy a gazdaközönséget a nitrogénpótlás e módjára felhívta. A közvetett trágyafélék közül legfontosabbak a gipsz- és az égetett mész. A gipszet már a [[18. század]]ban is alkalmazták a herések trágyázására. Az itt elért kedvező eredmény után más vetemények alá is megpróbálták, de nagyon kevés eredménnyel, úgy hogy a gipsz ma is a herefélék speciális trágyájául tekinthető. Nem hat azonban minden talajon egyformán, mert előfordul, hogy semmi hatással sincs, máskor meg csak a víztartalmat fokozza. A gipszezett herétől az állat könnyebben felfúvódik mint a nem gipszezettől. Legcélszerűbb ősszel elhinteni, katasztrális holdanként 1,5-5 q-t. Az égetett mész a talaj tevékenységét fokozza, gyorsítván az elmállást és a korhadást, ezenkívül a kötött talaj fizikai tulajdonságait javítja. Mészszegény agyagtalajokon a mész igen jelentékeny hatást szokott gyakorolni, figyelembe veendő azonban, hogy ez a talajerő rovására megy, s ha mészen kívül közveretlenül ható trágyát nem alkalmazunk, a talajt kiéljük s néhány év múlva a meszezés dacára is keveset terem. Az égetett meszet legjobb nyáron alkalmazni, oly módon, hogy vízzel annyira megoldjuk, hogy porrá omoljon. Ilyen állapotban kell elhinteni és azonnal alászántani. Katasztrális holdanként 6-10 q alkalmazandó.
|