„Szendrő (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Montecuccoli08 (vita) szerkesztését (oldid: 22621388) / Két keresztnevet használt abban a választási évben Címke: Visszavonás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
| földrajzi kistáj = [[Bódva-völgy]]
| terület = 53,56
| polgármester = a poszt
| jegyző = Dr. Istenes Ibolya
| szélességi fok =
163. sor:
* 2013–2014: Tomorszki István
* 2014–2019: Tomorszki István ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T290/tjk.html |title=Szendrő települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-06 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
*
A településen 2013-ban időközi polgármester-választásra került sor.
2020
== Szendrő mint a "vándorló várak városa" ==
[[Fájl:A régi Csáky-kastély.jpg|alt=|bélyeg|400px|A régi Csáky-kastély és környéke a II. világháború előtt]]
Szendrőben legalább három, de talán négy különböző erődítmény is állt a település történelme során. Ezek részben nem egy időben léteztek, s helyileg is más-más helyen álltak, innen kapta Szendrő a ''vándorló várak városa'' elnevezést. A legrégebbi ismert vár feltehetően 14. századi eredetű. A középkori szendrői várral, vagy várakkal kapcsolatban számos nyitott kérdés még megválaszolatlan. A [[14. század]] közepén már királyi tulajdonban volt. Nem tudni, hogy ezt az erősséget az [[Anjou]]k építették-e, vagy egy korábban keletkezett magánvárat szerzett meg az uralkodó. Ez nem a későbbi Felső-vár helyén, azaz a Várdombon keresendő, a régészek szerint valószínűleg a [[16. század]]i '''Bebek-vár''' (vagy '''Alsó-vár''') helyén, a mostani főtértől északra állt. Azonban lehetséges más helyszín is. Szendrő '''1559'''-ben vált végvárrá. Amikor tulajdonosa, [[Bebek György]] [[1563]]-ban a [[fülek]]i bég fogságába esett, a [[kassa]]i, vagy felső-magyarországi (''partes superiores regni Hungariae)'' főkapitány (''supremus capitaneus confiniorum)'' attól tartott, hogy a török váltságdíj gyanánt elfoglalja a várat, ezért császári katonaságot telepített Szendrőbe a korábbi egri hős, [[Zolthay István]] vezetésével. Az [[Udvari Haditanács]] által '''1577'''-ben rendezett bécsi nagy hadi tanácskozás ''(Hauptgrenzberatschlagung)'' már a kibontakozó európai [[hadügyi forradalom]] jegyében egy új szendrői erősség, a '''Német-vár''' építéséről rendelkezett: ezt a palánkvárat a Bódva ágai vették körül, és az ártéren kiterjedt mocsárvidék védte. Ez időben Szendrő a felső-magyarországi főkapitányság ''(generalátusság)'' egyik várkörzetének központja volt; alá tartozott többek között [[Szádvár]], [[Krasznahorka vára|Krasznahorka]] és [[Balog vár]]a is. A legfontosabb szendrői erődítmény, az olasz stílusú ''(trace italienne)'' '''Felső-vár''' építése a mai Várdombon az 1580-as években kezdődött, miután a császári hadvezetés belátta, a Német-vár a környező Kálvária-dombról tüzérségi tűzzel könnyedén belőhető, ezért egy komolyabb ostromot nem állna ki. A Felső-vár végső formáját csak az 1660-as évekre nyerte el.▼
▲helyen álltak, innen kapta Szendrő a ''vándorló várak városa'' elnevezést. A legrégebbi ismert vár feltehetően 14. századi eredetű. A középkori szendrői várral, vagy várakkal kapcsolatban számos nyitott kérdés még megválaszolatlan. A [[14. század]] közepén már királyi tulajdonban volt. Nem tudni, hogy ezt az erősséget az [[Anjou]]k építették-e, vagy egy korábban keletkezett magánvárat szerzett meg az uralkodó. Ez nem a későbbi Felső-vár helyén, azaz a Várdombon keresendő, a régészek szerint valószínűleg a [[16. század]]i '''Bebek-vár''' (vagy '''Alsó-vár''') helyén, a mostani főtértől északra állt. Azonban lehetséges más helyszín is. Szendrő '''1559'''-ben vált végvárrá. Amikor tulajdonosa, [[Bebek György]] [[1563]]-ban a [[fülek]]i bég fogságába esett, a [[kassa]]i, vagy felső-magyarországi (''partes superiores regni Hungariae)'' főkapitány (''supremus capitaneus confiniorum)'' attól tartott, hogy a török váltságdíj gyanánt elfoglalja a várat, ezért császári katonaságot telepített Szendrőbe a korábbi egri hős, [[Zolthay István]] vezetésével. Az [[Udvari Haditanács]] által '''1577'''-ben rendezett bécsi nagy hadi tanácskozás ''(Hauptgrenzberatschlagung)'' már a kibontakozó európai [[hadügyi forradalom]] jegyében egy új szendrői erősség, a '''Német-vár''' építéséről rendelkezett: ezt a palánkvárat a Bódva ágai vették körül, és az ártéren kiterjedt mocsárvidék védte. Ez időben Szendrő a felső-magyarországi főkapitányság ''(generalátusság)'' egyik várkörzetének központja volt; alá tartozott többek között [[Szádvár]], [[Krasznahorka vára|Krasznahorka]] és [[Balog vár]]a is. A legfontosabb szendrői erődítmény, az olasz stílusú ''(trace italienne)'' '''Felső-vár''' építése a mai Várdombon az 1580-as években kezdődött, miután a császári hadvezetés belátta, a Német-vár a környező Kálvária-dombról tüzérségi tűzzel könnyedén belőhető, ezért egy komolyabb ostromot nem állna ki. A Felső-vár végső formáját csak az 1660-as évekre nyerte el.
== Szendrő mint három vármegye székhelye ==
| |||