„Philipp Jacob Spener” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó  változtatást (2A01:36D:A007:A3A:118E:E5B2:FF3F:5D0C), visszaállítva Turokaci szerkesztésére
48. sor:
Apja a von Rappolstein grófok szolgálatában álló hivatalnok volt. Spener 1651-ben [[Strassburg]]ba ment, ahol 1653-ban [[magiszter]]i, majd 1654-ben [[doktor]]i címet szerzett [[teológia|teológiából]]. [[Frankfurt am Main]]ban [[Pap (foglalkozás)|papként]] működött, 1668-ban [[Drezda|Drezdában]] udvari prédikátor, 1691-ben [[Berlin]]ben [[prépost]] és élete végéig [[konzisztórium]]i [[tanácsos]]. I. Frigyes császár évi 300 talléros évjáradékban részesítette, melyet fia is megerősített.
 
== TeológiaTeológiai munkássága ==
 
{{csonk-szakasz}}
 
== Heraldikai munkássága ==
2 tájától kapcsolatban állt a kora legnevesebb heraldikusával, [[Ménestrier]]-vel, akitől hathatós ösztönzést kapott [[heraldika]]i kutatásaihoz. Már [[Szászország]] címerének 1668-as leírásában elvetette a [[címer]]ek szimbolikus értelmezését, mely korának általános szemlélete volt, és elsőként kezdte kutatni a címerek létrejöttének történeti hátterét.
 
21662 tájától kapcsolatban állt a kora legnevesebb heraldikusával, [[Ménestrier]]-vel, akitől hathatós ösztönzést kapott [[heraldika]]i kutatásaihoz. Már [[Szászország]] címerének 1668-as leírásában elvetette a [[címer]]ek szimbolikus értelmezését, mely korának általános szemlélete volt, és elsőként kezdte kutatni a címerek létrejöttének történeti hátterét.
 
Heraldikai főműveit [[latin nyelv|latinul]] írta. 1680-ban jelent meg a ''Historia insignium illustrum'' című speciális rész, és 1690-ben, Frankfurtban az ''Insignium theoria'' című elméleti rész. A két rész együtt ''Opus heraldicum'' címen jelent meg (második kiadása 1717).