„Odüsszeia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 212.96.60.44 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
53. sor:
Mindezek a jellemzők arra is mutatnak, hogy Homérosz az Iliasztól eltérő közönségnek szánhatta művét. Míg az Iliasz tendenciózusan a múltbeli események felé fordult, az Odüsszeia ideálja a korabeli görög valóságban gyökerezett. Az Odüsszeia célközönsége kevésbé lehetett arisztokratikus, mint az Iliaszé, így érthető, hogy a műben itt-ott a korabeli arisztokrácia kritikája is teret nyer, erre az egyik legszebb példa a kérők viselkedésének leírása.
 
A műben a népi epika varázsos és mesés vonásai (varázslónők, óriások, átváltozások stb.) is megjelennek. Az arisztokráciától való távolodással függ össze a költői öntudat első, itt még közvetett megnyilvánulása az [[európa]]i irodalomban, amely mindjárt két szinten is jelentkezik. Egyrészt az eposzok invokációja közti különbségben: míg az Iliaszban a költő a Múzsát szólítja fel az események elbeszélésére, addig az Odüsszeiában már csupán annyi szerepet szán az {{források}}istennőnek, hogy neki, a költőnek mesélje el a hős kalandjait, s ezek közvetítése a hallgatóság felé a továbbiakban már az ő feladata. Másrészt az eposz énekesei (a phaiákok udvarában Démodokosz, Odüsszeusz ithakai palotájában Phémiosz) megkülönböztetett tiszteletben részesülnek, és öntudatuk az udvar bármelyik másik alkalmazottjáénál nagyobb.
 
== Odüsszeusz kalandjai ==
A 9., 10., 11. és 12. ének tartalmazza Odüsszeusz kalandjait. Az író itt a hősnek adja át a szót. A kalandok időrendi sorrendben vannak. A helyszín, ahol Odüsszeusz bolyongott, földrajzilag nem meghatározható, bár egyes, valódi földrajzi alakzatok (pl. a Maleia-fok, a Messinai-szoros) felbukkannak benne, sőt, [http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Vass.pdf egyes tanulmányok] a műben megjelenő leírások, utalások (mint például a szelek iránya, áramlási viszonyok) alapján az összes, az eposzban szereplő helyszínt megfeleltetik a Földközi-tenger medencéjének egyes pontjaival.
 
A 10 kaland:
 
# Kikónok földje
# Lótuszevők szigete
# Küklopszok szigete
# Szelek királyának szigete (Aiolosz úszó szigete)
# Emberevő óriások szigete
# Kirké istennő szigete (aki a varázslónő házába lép, azt ő disznóvá változtatja)
# Alvilág (jóslatot kap Odüsszeusz)
# Szirének szigete
# Szkülla, a tengeri hatfejű, tizenkét lábú szörny szigete
# Napisten szigete (a Napisten teheneit megeszik, a társak egy része odavész)
 
Az [[Ezeregyéjszaka|Ezeregyéjszakából]] ismert Szindbád kalandjai nagy hasonlóságot mutatnak egyes itt felsorolt kalandokkal.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Fordítások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Odüsszeia