„Jang Csen-fu” változatai közötti eltérés

'''Jang Csen-fu''' (1883-1936) vagy '''Jang Cseng-fu''' (pinjin: Yang Chenfu, Yang Chengfu), illetve valódi nevén ''Jang Csao-csing'' (Yang Zhao Qing) kínai harcművész, a [[tajcsicsuan]] nevű harcművészet máig egyik legismertebb és leghíresebb mestere. Ő alakította át a [[tajcsicsuan]] „hosszú ököl formáját” egy mindenki számára elsajátítható gyakorlattá, és ő kezdte el a mindaddig féltve őrzött harcművészetnek a széles körű tanítását. Életét és munkásságát máig legendák övezik, de tanítványai és ismerői megegyeznek abban, hogy korának egy félelmetes és hatalmas erejű, legyőzhetetlen harcművésze volt.<ref name="ReferenceA">Dr. Ujvári Miklós: A délkelet-ázsiai harci művészetek (Szerzői magánkiadás, 1986.)</ref><ref name="ReferenceB">Teng Ming-tao: Taoista történet (Lunarimpex, 2007.)</ref>

 

 

== Életrajza ==

Jang Csen-fu gyermekként állítólag nem szeretett a tajcsicsuannal foglalkozni, de mert apja őt és minden testvérét szerette volna bevonni a tanulásba, korán beavatást kapott a harcművészet mindennapi gyakorlatába. Ez a gyakorlás később az életmódjává vált, fiatal korában egyre keményen dolgozott azon, hogy minél jobban szakértőjévé váljon apja harcművészetének: gondosan tanulmányozta annak minden oldalát, télen-nyáron, minden körülmények között edzett, és naponta kitartóan fejlesztette a harcművészettel kapcsolatos készségeit, képességeit. Végül ünnepelt és hírneves harcművész lett, akinek a nevéhez és személyéhez a legkülönfélébb legendák fűződnek.<ref name="ReferenceA"/><ref name="ReferenceC">Havasi András: A Taijiquan elmélete és filozófiája (Lunarimpex, 2003.)</ref>

 

mindvégig egyenletes marad a mozgásban. A mozdulatok elegánsak, áramlóak, egyenletes sebességűek, hiányoznak belőlük a csen-stílusban (chen) meglévő ugrások és dobbantások, valamint a hirtelen történő gyors mozgások. Egyesítik a keményet és a lágyat, a könnyűt és a nehezet. A Jang Csen-fu által létrehozott formát magas, közepes és alacsony állásban egyránt végre lehet hajtani, tehát a gyakorlat nehézsége a gyakorló képességétől, adottságaitól és lehetőségeitől függően szabályozható, valamint könnyen igazítható a gyakorlás és a megértés

szintjéhez. A formában megtalálhatóak a támadás és védekezés technikái, valamint alkalmasnak tartják a test megerősítésére, az egészség fejlesztésére és betegségek gyógyítására.

Jang Cseng-fu máig legismertebb tanítványa ''Cseng Mang-csing'' professzor volt, aki halálos tüdőbetegségéből gyógyult ki a mestere által követett gyakorlatok alkalmazásával. Ő volt az első személy, aki a tajcsicsuant Kína határain kívül elkezdte terjeszteni, és tanítványai közé ''nem kínai'' embereket is felvett. Cseng Man-csing a Jang-stílusnak egy újabb reformját vezette be, amikor létrehozta az egyszerűsített, rövidített Jang-formát, amely a hosszú ököl forma 48 fontos mozdulatát tartalmazza, és a kevesebb idővel rendelkező emberek számára is elérhetővé teszi a gyakorlást. Cseng Man-csing erejéről is legendák keringenek, de saját bevallása szerint az ő tudása meg sem közelíti mestere képességeit. Cseng professzor leghíresebb tanítványa volt ''Huang Seng-sien'' (Huang Shengshyan).<ref name="ReferenceA"/>

 

 

A világon számtalan iskola létezik, aki a módszerét Jang stílusú tajcsicsuanként hirdeti, de ezen iskolák többsége már nagy mértékben elhagyta vagy átalakította a Jang-család módszereit. Egyes iskolák a Jang család titkos tanításait közvetítő vonalnak tartják magukat, s bár a hivatalos Jang-stílus nagy hangsúlyt fektet a tajcsicsuan alapelveinek maradéktalan betartására, ezek az iskolák a tajcsicsuannak csak egyes momentumait ragadják meg, sok esetben már mellőzik az alapelvek betartását, s inkább a mozdulatok gyakorlására helyezik a hangsúlyt.