Az '''olmützi alkotmányt''' (más néven ''oktrojált alkotmányt'') [[I. Ferenc :/József magyar király|I. Ferenc József]] császár adta ki császári pátenssel [[1849]]. [[március 4.|március 4-én]]. Két alkotmányos dokumentum alkotja: a ''Császári alkotmány az osztrák császári birodalom számára''<ref>{{Cite web |url=http://www.verfassungen.at/at-18/verfassung49-i.htm |title=Reichsverfassung für das Kaiserthum Oesterreich|accessdate=2020-01-15 |language=német}}</ref> és az ''alapjogi pátens''. A morvaországi [[Kroměříž]]ben ülésező osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés e két tervezetén alapuló alkotmányos jogforrást nevezik együttesen olmützi oktrojált alkotmánynak ([[német nyelv|németül:]] ''Oktroyierte Märzverfassung''). Szakítva a népszuverenitással visszatért a monarchikus legitimitáshoz. A közjogi művet megalkotó birodalmi gyűlést azonban március 7-én feloszlatták, azzal az indokkal, hogy nem készített használható alkotmánytervezetet.<ref>{{Cite web |url=http://ujkor.hu/content/hatalyba-lepett-e-az-olmutzi-alkotmany |title=Hatályba lépett-e az olmützi alkotmány? |accessdate=2020-01-15 |author=Csizmadia Anna |date=2016-01-08 |work=ujkor.hu}}</ref>
