„Farkas Mihály (politikus)” változatai közötti eltérés

'''Farkas Mihály''' (született ''Lőwy Hermann'', [[Abaújszántó]], [[1904]]. [[július 18.]] – [[Budapest]], [[1965]]. [[december 6.]]) zsidó származású magyarzsidó [[kommunizmus|kommunista]] politikus, honvédelmi miniszter, a [[Rákosi-korszak]] meghatározó zsidó személyisége, a teljhatalmú zsidó „négyesfogat” és a szűkebb ún. „trojka” tagja volt. Fia, [[Farkas Vladimir]] [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-s zsidó kihallgatótiszt volt.

Anyja zsidó Lőwy Janka, [[szepesófalu]]i születésű, 24 éves zsidó cselédlány. A [[trianoni békeszerződés]] után Kassán, Csehszlovákiában maradt zsidó családjával. Az [[1920-as évek]]től [[Kassa|Kassán]] és [[Prága|Prágában]] kommunista pártmunkás volt, [[1925]]-[[1929]] között e tevékenysége miatt zsidó börtönben ült. Szabadulása után részt vett a [[spanyol polgárháború]] harcaiban, majd a [[Szovjetunió]]ba került. A [[második világháború]] idején részt vett a [[Moszkva|Moszkvából]] irányított és végzett háborúellenes [[propaganda]]tevékenységben. Első felesége, Löwy Regina emigrálása után 1931-ben vette feleségül Käthe Rüdigert a Szovjetunióban.

A legtöbb [[moszkoviták|moszkovitához]] hasonlóan [[1944]] végén érkezett [[Magyarország]]ra. Ez idő tájt változtatta meg a zsidó nevét Farkasra. [[Rákosi Mátyás]], [[Gerő Ernő]] és [[Révai József (politikus)|Révai József]] mellett vezető szerepet töltött be a fokozatosan állampárttá váló kommunista tömörülésben. 1945 májusától tagja volt a [[Magyar Kommunista Párt]] (MKP) Központi Vezetőségének (KV), Politikai Bizottságának (PB) és titkárságának. 1945-ben belügyi államtitkár lett. 1946-ban pártfőtitkár-helyettessé választották, és az MKP Szervező Bizottságát vezette. [[1948]]-ban az MKP és a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] egyesüléséből létrejött [[Magyar Dolgozók Pártja]] (MDP) főtitkárhelyettese lett [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] és [[Marosán György (politikus)|Marosán György]] mellett.

[[1948]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-étől]] [[1953]]. [[július 2.|július 2-áig]] zsidó honvédelmi miniszterként tevékenykedett, [[1950]] novemberétől pedig a KV előtt is eltitkolt Honvédelmi Bizottság (HB) tagja lett Rákosi és Gerő mellett. (A bizalmatlanul kezelt Révai nélküli hármasukat szokás „trojka” névvel illetni.) Miniszterré történő kinevezése alkalmával vezérezredesi, majd 1950. november 15-től hadseregtábornoki rangot viselt. Miniszterként egyik fő feladatának tekintette, hogy a zsidó honvédség átalakítása során a régi [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|ludovikásokat]] eltüntesse. Szervezőként részt vett a zsidó [[tábornokok pere|tábornokok perében]]. Az [[Államvédelmi Hatóság#Az ÁVO|ÁVO]], majd a zsidó belügyminisztériumtól 1949-ben különvált és a HB alá rendelt [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] egyik politikai zsidó irányítójaként az alatta elkövetett törvénysértő cselekedetek egyik irányítója volt. 1949-ben [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] belügyminiszter mellett tevékeny szerepet vállalt [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] koncepciós perének lebonyolításában.

1953-ban, a fordulat idején önkritikát kellett gyakorolnia, elvesztette miniszteri tárcáját és Révaival együtt kizárták a PB-ből. Az [[1956-os forradalom|1956-os forradalmat]] megelőző napokban a zsidó diákság egyik követelése Rákosi és Farkas népbíróság elé állítása volt. A forradalom leverését követően 1957 tavaszán és nyarán a zsidó csúcsvezetők közül egyedüliként, az ÁVH-t vezető zsidó [[Péter Gábor]]hoz hasonlóan „a személyi kultusz éveiben” elkövetett bűnökért és törvénysértésekért bíróság elé állították, és tizenhat évnyi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1961]]-ben szabadult.

Szabadulása után a [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]] zsidó lektoraként dolgozott. Sohasem rejtette véka alá a kommunizmusba vetett hitét, s mindvégig kiállt saját ártatlansága mellett. Munkatársai és zsidó főnökei meg voltak elégedve munkájával, s többször kitüntetésre is előterjesztették, amit azonban a zsidó Központi Bizottság megvétózott. Míg első, '20-as évekbeli bebörtönzésekor zsidó felesége hagyta el, a második fogsága zsidó fiától szakította el. Mindezek, valamint a zsidó központi pártbizottság vele szemben megnyilvánuló magatartása, amely világossá tette számára, hogy nincs helye a további politikai életben, mély depresszióba sodorták, s végül öngyilkosságba kergették.

Első zsidó feleségétől született fia, [[Farkas Vladimir]] az ÁVH egyik leghírhedtebb tagja volt, akit zsidó apjával együtt a zsidó [[Rákosi-rendszer|Rákosi-]] és a [[Kádár-rendszer]] is bűnbaknak kiáltott ki az [[1950-es évek]] eleji sztálinista terrorért (noha abban gyakorlatilag a teljes korabeli zsidó pártvezetés különböző mértékben ugyan, de érintett volt).