|
AzA [[nyelvészet]]ben a [[magyar nyelv]]ben '''anaforakatafora''' alakban átvett terminus alapformája az [[Ógörög nyelv|ógörög]] ἀνάκατά (anakata) ’fent’’lefelé’ +és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból [[Szóösszetétel|összetett]] ἀναφοράκαταφορά (anaforakatafora) [[szó]]ból származik. EredetilegEzt azKarl Bühler [[Adjekció#AnaforaNémetek|anaforanémet]] nyelvész alkotta [[retorikaanalógia]]i szakszó,útján amelyaz ἀναφορά ’[[MagyarAnafora nyelv(nyelvészet)|magyaranafora]]’ megfelelője ’előismétlés’szóval.<ref>Bühler Jelentése1934, egyidézi vagyBussmann több1998, szó162. ismétlődéseo.</ref> kétA vagykatafora több(magyarul egymást követő’előreutalás’) [[ÖsszetettSzintaxis mondat(nyelvészet)|tagmondatszintaktikai]]-[[szemantika]]i jelenség, utalás egy bizonyos [[nyelv]]i entitással egy olyan másik nyelvi entitásra (szóra, szócsoportra, [[Mondat (nyelvészet)|mondatmondatra]]), illetőleg verssoramely vagyutána versszakjelenik elejénmeg, pl. ''SLeonin '''eltűn előlemazt''' asugá világ,barátjának: /Most '''Eltűnmindjárt előlem'''el azleszünk időtemetve'' ([[PetőfiJókai SándorMór]]:).<ref ''Minekname="hangay">Hangay nevezzelek?'')2007, 540–541. o.</ref>Szathmári A posztcedensnek nevezett nyelvi entitás, amelyre az utalás történik, egy referensnek nevezett nyelven kívüli entitást képvisel, a kataforikusnak nevezett entitás pedig a posztcedenst képviseli, tehát rendszerint közvetett módon a referenset.<ref name="tolcsvai">Tolcsvai Nagy 2006, 113–114. o.</ref><ref name="bussmann_162">Bussmann 1998, 162. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, '''Anafora'''68. szócikko.</ref><ref>Grevisse Az2007, 243. o.</ref><ref name="bidu_90">Bidu-Vrănceanu 1997, 90–91. o.</ref> A kataforikus utalás koreferenciának nevezett azonosságot jelez a között, amit kifejeznek azzal, amit azután fejeznek ki.<ref name="crystal"/> A ἀνάκατά (anakata) ’fent’’lefelé’ elem aaz [[ókor]]ban tekercsekre való írást idézi, a megismételtmegelőzött entitás helyzetére utalva.<ref>Hangay 2007, 540. o.</ref>
Az katafora két másik utalási jelenséggel áll ellentétben. Az egyik ugyancsak forikus, az anafora, ami visszautalás arra, amit előbb fejeztek ki, pl. ''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani''.<ref name="tolcsvai"/> A másik a [[deixis]] (rámutatás), ami közvetlen utalás a [[beszédhelyzet]]ben jelen lévő egyik nyelven kívüli entitásra, pl. ''– Hol van az újság? – '''Itt'''''.<ref name="tolcsvai"/>
A [[nyelvészet]]ben az anafora (magyarul ’hátrautalás’) [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]]-[[szemantika]]i jelenség. Ez utalás egy bizonyos [[nyelv]]i elemmel egy olyan nyelvi entitásra (szóra, szócsoportra, mondatra), amely előtte jelenik meg. Például az ''A kisfiú meglátta a bácsit. '''Az''' odament hozzá'' mondatokban az ''az'' [[mutató névmás]] az első mondatbeli ''bácsi'' [[főnév]]re utal. Az antecedensnek nevezett nyelvi entitás, amelyre az utalás történik, egy referensnek nevezett nyelven kívüli entitást nevez meg, az antecedenst képviselő, helyettesítő anaforikusnak nevezett elem pedig az antecedensre utal, tehát rendszerint közvetett módon a referensre.<ref name="tolcsvai">Tolcsvai Nagy 2006, 113–115. o.</ref><ref name="bussmann_58">Bussmann 1998, 58. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 25. o.</ref><ref name="dubois_36">Dubois 2002, 36. o.</ref><ref name="bidu_43">Bidu-Vrănceanu 1997, 43–44. o.</ref> Az anaforikus utalás koreferenciának nevezett azonosságot jelez a között, amit kifejeznek azzal, amit előbb fejeztek ki.<ref name="crystal"/>
== Kataforikus elemek és posztcedenseik ==
Az anafora két másik utalási jelenséggel áll ellentétben. Az egyik a [[katafora]], ami előreutalás arra, amit utólag fejeznek ki, pl. '''''Ezt''' kóstold meg! Ilyen jó halászlét még nem ettél''. A másik a [[deixis]] (rámutatás), ami közvetlen utalás a [[beszédhelyzet]]ben jelen lévő egyik nyelven kívüli entitásra, pl. ''– Hol van az újság? – '''Itt'''''.<ref name="tolcsvai"/>
Az kataforikus elemek rendszerint több [[szófaj]]hoz tartozó szavak. Lehetnek anaforikusak vagy deiktikusak is. Azon helyzetek, amelyekben használják őket nyelv szerint különbözhetnek. Posztcedenseik legtöbbször többféle [[mondatrész]]eket kifejező [[Főnév|főnevek]], de más [[szófaj]]ú, különféle [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]] funkciójú szavak is, valamint szócsoportok, egyszerű mondatok, [[összetett mondat]]ok vagy ennél nagyobb entitások.
== Anaforikus elemek és antecedenseik ==
Az anaforikus elemek rendszerint több [[szófaj]]hoz tartozó szavak. Egyesek csak anaforikusak, mások lehetnek kataforikusak és/vagy deiktikusak is. Azon helyzetek, amelyekben használják őket nyelv szerint különbözhetnek. Antecedenseik legtöbbször többféle [[mondatrész]]eket kifejező főnevek, de más szófajú szavak is, valamint egyszerű mondatok, összetett mondatok vagy ennél nagyobb entitások.
=== Artikulusok ===
Az egyik anaforikus elem a határozott [[Névelő|artikulus]], amely a magyar nyelvben és egyéb nyelvekben [[névelő]]. Példák:
:{{hu}} ''Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. '''A''' vendégek két napig maradtak'';<ref name="tolcsvai"/>
:{{en}} ''Police are questioning someone. '''The''' man was arrested'' ’A rendőrség kihallgat valakit. Az embert letartóztatták’.<ref>Eastwood 1994, 200. o.</ref>
A [[Román nyelv|román]] olyan nyelv, amelyben határozott végartikulus van, pl. ''Am cumpărat o carte. Carte'''a''' le-a făcut o mare plăcere copiilor'' ’Könyvet vettem. A könyv nagyon tetszett a gyerekeknek’.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 150. o.</ref>
E nyelv hagyományos [[Grammatika|grammatikái]] két egyéb határozottan determináló artikulust is számba vesznek, amelyek névelők:<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 439. o.</ref>
* [[Névelők és névszók a román nyelvben#A birtokos névelő|birtokos névelő]]: ''Cartea elevului este nouă; '''a''' profesorului este veche'' ’A tanuló könyve új, a tanáré régi’;
* [[Névelők és névszók a román nyelvben#A mutató névelő|mutató névelő]]: ''Cartea din dreapta este nouă, '''cea''' din stânga este veche'' ’A jobboldali könyv új, a baloldali régi’.
=== Névmások ===
A [[névmás]]ok természetüknél fogva anaforikusok vagy/és deiktikusokutalnak, mivel más nyelvi entitásokat helyettesítenek, képviselnek.
==== Személyes névmásés visszaható névmások ====
Az [[Alany (nyelvészet)|alanyi]] funkciójú [[személyes névmás]]ok előreutalnak a főnévvel kifejezett névszói [[állítmány]]ra, amely azonosítja az alanyt. Ezek a némvások egyben anaforikusak is, amikor visszautalnak egy előbbi mondatban levő főnévre. Túlnyomóan [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitikus]] nyelvekben, mint az [[Angol nyelv|angol]] vagy a [[Francia nyelv|francia]], az alanyt csaknem mindig névmásnak kell kifjeznie, ha nem fejezi ki főnév, mivel az [[ige]] [[rag]]jai nem fejezik ki eléggé a [[Személy (nyelvészet)|személyt]]. Ezzel szemben kevésbé analitikus nyelvekben, mint a [[Román nyelv|román]], vagy túlnyomóan [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|szintetikus]] nyelvekben, mint a magyar vagy a [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]],<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> amelyekben az ige ragjai elégségesen fejezik a személyt, a személyes névmások alanyi szerepét ezek is betölthetik. Példák:
A [[személyes névmás]]okat anaforikusokként [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyosan]] vagy hangsúlytalanul (mint [[klitikum]]okat) használják nyelvtől és helyzettől függően.
:{{hu}} ''[ …] '''te''' vagy az éjjel asztalán a bor'' ([[Kosztolányi Dezső]]);<ref name="kalmannne_387">Kálmánné Bors et A. Jászó 2007, 387. o.</ref>
:{{en}} '''''She''''s an actress of great ability'' ’Ő nagyon ügyes színésznő’;<ref>Eastwood 1994, 299. o.</ref>
:{{fr}} ''Mes grands-parents ? '''Ils''' étaient commerçants'' ’A nagyszüleim? Kereskedők voltak’;<ref>Delatour 2004, 54. o.</ref>
:{{ro}} '''''Ei''' sunt turiști'' ’Ők turisták’;<ref>Avram 1997, 333. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Bez junaka se ne može, '''oni''' su gruda koja za sobom vuče usov'' ’Hősök nélkül semmi sem lehetséges; ők az a hógolyó, amely a lavinát elindítja’.<ref>Jahić 2000, 454. o. (bosnyák grammatika).</ref>
A francia egyszerű mondatban kötelező, olykor előreutalás van [[Klitikum|klitikus]] ([[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]]) személyes névmással, amikor [[mondatrész]]t nyomatékosítanak, esetleg megváltoztatva ugyanakkor a szokásos [[szórend]]et. Lehet előreutalás:<ref name="wyler">Wyler 2019, [http://www.gabrielwyler.com/page450.htm 450. o].</ref>
Példák hangsúlyos használatukra az alábbiak:
* alanyra: ''Marie a offert ce livre à Pierre'' ’Marie elajándékozta ezt a könyvet Pierre-nek’ → '''''Elle''' a offert, Marie, ce livre à Pierre'' ’Elajándékozta Marie ezt a könyvet Pierre-nek’ (szó szerint: ’Ő elajándékozta, Marie, ezt a könyvet Pierre-nek’);
:{{hu}} ''Az igazgató köszöntötte a verseny nyerteseit. A díjakat is '''ő''' adta át'';<ref name="hangay_541">Hangay 2006, 541. o.</ref>
* határozott [[Tárgy (nyelvészet)|tárgyra]]: ''À qui vont-ils donner le prix Nobel ?'' ’Kinek fogják odaítélni a [[Nobel-díj]]at?’ → ''Ils vont '''le''' donner à qui, le prix Nobel ?'' (szó szerint: ’Ők fogják őt adni kinek, a Nobel-díjat?’);
:{{en}} ''Father was so ill we were having to sit up with '''him''' night after night'' ’Apa olyan beteg volt, hogy vele kellett lennünk minden éjjel’;<ref>Eastwood 1994, 116. o.</ref>
* határozatlan tárgyra: ''J’ai écrit une lettre'' → ''J’'''en''' ai écrit, une lettre'' ’Írtam egy levelet’;<ref>Az ''en'' névmásnak itt nincs megfelelője a magyarban. Egyes szerzők szerint személyes névmás (pl. Wyler 2019, [http://www.gabrielwyler.com/page450.htm 450. o.]), mások szerint határozói névmás (pl. Karakai 2013, 137. o.)</ref>
:{{fr}} ''En France, le général de Gaulle est un homme très célèbre ; on parle encore souvent de '''lui''''' ’[[Franciaország]]ban [[Charles de Gaulle|de Gaulle]] tábornok nagyon híres ember. Még gyakran beszélnek róla’;<ref>Delatour 2004, 75. o.</ref>
* [[Határozó|részeshatározóra]]: ''Je parle très peu à mon père'' ’Nagyon keveset beszélek az apámmal’ → ''Je '''lui''' parle très peu, à mon père'' (szó szerint: ’Én neki beszélek nagyon keveset, az apámnak’);
:{{ro}} ''Ion știa și '''el''' adresa'' ’Ion is tudta a címet’ (szó szerint ’Ion tudta is ő…’);<ref name="avram_328">Avram 1997, 328. o.</ref>
* helyhatározóra: ''Je vais souvent à Paris'' → ''J’'''y''' vais souvent, à Paris'' ’Gyakran megyek Párizsba’ (szó szerint: ’Én oda megyek gyakran, Párizsba’).<ref>Az ''y'' névmás is Wyler 2019 szerint személyes névmás ([http://www.gabrielwyler.com/page450.htm 450. o.]), Karakai 2013 szerint pedig határozói névmás (137. o.).</ref>
:<small>([[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]])</small><ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> ''Petar je doputovao u grad. '''S njim''' je bio i Ivan'' ’Petar a városba utazott. Vele volt Ivan is’.<ref>Čirgić 2010, 327. o. (montenegrói grammatika).</ref>
A román nyelvben is vannak ilyen személyes névmások, amelyek fakultatívan, a mai nyelvben egyre gyakrabban utalnak előre a tárgyra és a részeshatározóra, szokásos szórendű és nyomatékosítás nélküli mondatban, például:
Hangsúlytalanul az anaforikus személyes névmásokat [[Alany (nyelvészet)|alanyként]] túlnyomóan [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitikus]] nyelvekben használják, amelyekben az [[ige]] nem jelzi elegendően a személyt:
:''Nu-'''l''' cunoștea pe Dinu'' ’Nem ismerte Dinut’ (szó szerint: ’Nem őt ismerte Dinut’);<ref>Coteanu 1982, 290. o.</ref>
:{{fr}} ''Nos filles sont étudiantes ; '''elles''' sont à Paris'' ’Lányaink egyetemisták. [[Párizs]]ban vannak’;<ref>Dubois 2002, 357. o.</ref>
:{{en}} ''A young woman entered the room.Vasile '''Sheîi''' wasscrie carrying a large briefcaseMariei'' ’Fiatal’Vasile nőír lépettMariának’ be(szó aszerint: helyiségbe.’Vasile Nagyneki bőröndötír cipelt’Mariának’).<ref>BussmannCoteanu 19981982, 33292. o.</ref>
Egyes nyelvekben alárendelt [[Főnévi igenév|főnévi igeneves]] [[szószerkezet]]ben vagy tagmondatban levő személyes vagy [[visszaható névmás]] gyakran utal vissza olyan mondatrészre, amely az igei alaptagját tartalmazó egyszerű mondat előtte álló részében, illetve az előtte levő főmondatban van. Amikor az [[Alárendelés (nyelvészet)|alárendelt]] entitást előre helyezik nyomatékosítás céljából, a névmás anaforikusból kataforikussá válik. Példák:
A [[francia nyelv]]ben az anaforikus hangsúlytalan személyes névmást az alany megkettőzésére is használják:
:{{en}} ''Before '''she''' said anything, Caroline thought about it a long time'' ’Mielőtt valamit is mondott volna, Catherine hosszasan meggondolta’ (szó szerint: ’Mielőtt ő mondott valamit, …’);<ref name="bussmann_883">Bussmann 1998, 883. o.</ref>
* a pallérozott [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], olyan kérdő mondatban, amelyben az alany főnévvel kifejezett: ''Paul est-'''il''' malade ?'' ’Beteg-e Paul?’;<ref>Dubois 2002, 255. o.</ref>
:{{fr}} ''Pour '''se''' déplacer sur le lac, ils utilisaient des patins'' ’A tavon való közlekedéshez korcsolyát használtak’ (szó szerint: ’-ért magukat mozgatni a tavon, ők használtak korcsolyákat’);<ref name="kalmbach_53">Kalmbach2017, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/053.html 53. o.]</ref>
* az alany nyomatékosítására: ''Ces filles, '''elles''' croient au père Noël'' ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’.<ref name="dubois_326">Dubois 2002, 326. o.</ref>
:{{ro}} ''Pentru a-'''și''' spăla mașina, Ion a cumpărat un furtun'' ’Azért, hogy a kocsiját lemossa, Ion tömlőt vásárolt’ (szó szerint: ’Azért magának lemosni a kocsit, Ion …’<ref name="bidu_90"/>.
A franciában és a románban az egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] harmadik személyű, ez esetben semleges értékűnek nevezett klitikus személyes névmás egész mondatra is előreutalhat:
Más nyelvekben, például a magyarban, a románban vagy a BHMSZ-ben, az ige [[Rag|személyragja]] magában is kifejezheti az alanyt, ha ez nincs nyomatékosítva. Ezért a rag magában is lehet anaforikus:
:{{fr}} a [[Nem (nyelvészet)|hímnemű]] alak: ''Je ne '''le''' savais pas, que c’était défendu'' ’Azt nem tudtam, hogy meg van tiltva’ (szó szerint: ’Én nem őt tudtam, hogy ez volt tiltott’);<ref name="wyler"/>
:{{hu}} ''Péter bejött a szobába. Leül'''t''', és olvasni kezd'''te''' az újságot'';<ref name="tolcsvai"/>
:{{ro}} a nőnemű alak: ''El '''o''' știa de mult: boala lui era avansată'' ’Ő régóta tudta, hogy a betegsége előrehaladott’ (szó szerint: ’Ő őt tudta régóta: betegsége volt előrehaladott’).<ref name="bidu_90"/>
:{{ro}} ''Văzând Ion cum stau lucrurile, s-'''a''' supărat'' ’Mivel Ion meglátta, hogyan állnak a dolgok, megharagudott’;<ref name="avram_328"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Mnogi obećavaše da '''će''' doći'' ’Sokan megígérték, hogy el fognak jönni’.<ref>Čirgić 2010, 296. o.</ref>
==== Mutató névmások ====
A franciában, a románban vagy a BHMSZ-ben a hangsúlytalan személyes névmásokat gyakran használják a [[Tárgy (nyelvészet)|tárgy]] és a [[Határozó|részeshatározó]] anaforikusaként.
Az itt említett többi nyelvhez képest a magyarban nagyon gyakori főmondatban levő mutató névmással való előreutalás mellékmondatra, pl. '''''Azt''' mondtam neki, hogy vigye le a szemetet''.<ref name="szende=419">Szende – Kassai 2007, 419. o.</ref>
Az egyik használati esetük olyan mondatban van, amely egy másikat követ:
:{{fr}} ''– Tu aimes ce thé à la menthe ? – Oui, je '''le''' trouve très bon'' „Szereted ezt a mentateát? – Igen, nagyon jónak találom”;<ref>Delatour 2004, 52. o.</ref><ref>Ezesetben a francia táryi funkciójú személyes névmásnak a magyarban az határozott ragozású ige ragja felel meg.</ref>
::''J’ai écrit à Lucie pour '''lui''' souhaiter un bon anniversaire'' ’Írtam Lucie-nak, hogy boldog születésnapot kívánjak neki’.<ref>Delatour 2004, 78. o.</ref>
:{{ro}} ''Dacă o vezi pe Maria, spune-'''i''' că '''o''' aștept'' ’Ha látod Mariát, mondd meg neki, hogy várom (őt)’;<ref>Moldovan 2001, 284. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Ima sat, ali '''ga''' ne nosi'' ’Van órája, de nem viseli’;<ref>Čirgić 2010, p. 295.</ref>
::''Ujak ga zamoli da '''mu''' bude gostom'' ’A nagybácsi megkéri, hogy vendége legyen’ (szó szerint ’… hogy neki legyen vendég’).<ref>Barić 1997, p. 527.</ref>
Más nyelvekben mutató névmással inkább független mondatra van előreutalás:
A franciában ezeket a névmásokat kötelezően arra is használják, hogy megkettőzzék a mondat elejére helyezett tárgyat, illetve részeshatározót, nyomatékosítás céljából:
:{{en}} ''Pierre,I jesaid '''lethis''': vois …'' ’Pierre-t’Ezt látom’mondatm: …’;<ref name="duboiscrystal">Dubois 2002, 36. o.</ref>
:{{fr}} ''Elle prononça '''ce''' mot, si vulgaire : « Que vous êtes joli, mon amour ! »'' ’(A nő) kimondta ezt az olyan közönséges szót: „Milyen csinos maga, szerelmem!” ([[Maurice Barrès]]);<ref name="grevisse_797">Grevisse – Goosse 2007, 797. o.</ref>
:''À mon père, je '''lui''' parle très peu'' ’Az apámmal nagyon keveset beszélek’.<ref name="wyler">Wyler 2019, [http://www.gabrielwyler.com/page450.htm Détachement et thématisation] (Helyváltoztatás és topikosítás).</ref>
::''Dites '''ceci''' de ma part à votre ami : qu’il se tienne tranquille'' ’Mondja részemről ezt a barátjának: maradjon veszteg’;<ref name="grevisse_896">Grevisse – Goosse 2007, 896. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Śetite se '''onoga''': svaki početak je težak'' ’Emlékezzetek erre: minden kezdet nehéz’.<ref name="cirgic_291">Čirgić 2010, 291. o. (montenegrói grammatika).</ref>
A mutató névmások is lehetnek egyszerre anaforikusak és kataforikusak, szószerkezetre vagy mondatra visszautalva és ugyanakkor alanyként főnévvel kifejezett névszói állítmányra előreutalva:
A [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] harmadik [[Személy (nyelvészet)|személyű]] klitikus személyes névmás anaforikusa a névszói [[állítmány]] névszói részének is, pl. ''– Es-tu courageux ? – Oui, je '''le''' suis'' ’– Bátor vagy? – Igen, az vagyok’.<ref name="dubois_382">Dubois 2002, 382. o.</ref>
:{{en}} ''I simply haven't got the money. '''This''' is / '''That''''s the problem'' ’Egyszerűen nincs (rá) pénzem’. Ez a gond’;<ref name="eastwood_218">Eastwood 1994, 218. o.</ref>
:{{fr}} ''– Qui est ce monsieur ? – '''C'''’est mon grand-père'' ’– Ki ez az úr? – A nagyapám’ (szó szerint ’Ez van nagyapám’).<ref>Kalmbach 2017, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/221.html 221. o.]</ref>
==== Birtokos személyjelek és birtokos determinánsok ====
Ez a névmás egész mondatra is visszautal: ''– Vas-tu écrire à ta mère ? – Je suis en train de '''le''' faire'' ’– Írsz majd az édesanyádnak? – Éppen ezt teszem’.<ref name="dubois_382"/>
A magyarban [[birtokos személyjel]]ek felelnek meg más nyelvekben létező birtokos [[Determináns (nyelvészet)|determinánsoknak]]. Ezek is utalhatnak a kitett vagy csak az ige ragjával kifejezett alanyra. Nyomatékosítás nélkül az ige [[Mondatrész#Bővítmények|bővítményében]] anaforikusak, ha pedig a bővítményt az ige elé tételével nyomatékosítják, akkor kataforikussá válnak:
Van a franciában még két, csak klitikus, egyes szerzők szerint [[Francia determinánsok és névszók#A határozói névmások|határozói névmás]],<ref>Karakai 2013, 137. o.</ref> mások szerint ugyancsak személyes névmás, amelyek egyes helyhatározók nyomatékosítására is használatosak a fenti módszerrel:<ref name="wyler"/>
:{{hu}} ''Barát'''já'''val sétál'';<ref>Kalmanné Bors – A. Jászó 2007, 389. o.</ref>
:''Son enfer, elle '''en''' est revenue'' ’A poklából visszatért’;
:{{fr}} ''Pour le mariage de '''ma''' soeur, j’ai essayé plusieurs chapeaux'' ’A nővérem esküvőjére több kalapot próbáltam fel’;<ref>Delatour 2004, 63. o.</ref>
:''À Paris, j’'''y''' vais souvent'' ’Párizsba gyakran megyek’.
:{{ro}} ''Prin natura '''sa''', era o persoană veselă'' ’Természetétől fogva vidám személy volt’;<ref>Cojocaru 2003, 185. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Sa '''svojim''' sinom okopavao je lijehu iza kuće'' ’Fiával együtt a ház mögötti ágyást ásta’.<ref>Jahić 2000, 195. o.</ref>
==== Vonatkozó névmások ====
A románban is a tárgy a mondat elejére hozásával való nyomatékosítása céljából kötelező az ilyen névmással visszautalni rá: ''Pe Ion '''îl''' știu de mult'' ’Iont régóta ismerem’.<ref name="bidu_53">Bidu-Vrănceanu 1997, 53–54. o.</ref> Ez a tárgyi mellékmondatra is vonatkozik, a nőnem egyes szám harmadik személyű személyes névmás használatával: ''Că el a făcut erori, '''o''' știm cu toții'' ’Hogy ő hibákat követett el, azt mindegyikünk tudja’.<ref name="bidu_53"/>
A [[vonatkozó névmás]]ok anaforikusak és alanyi funkcióban ugyanakkor kataforikusak a főnévvel kifejezett névszói állítmány számára:
A részeshatározót nyomatékosítás céljából és anélkül is a mondat elejére lehet hozni, és mindkét esetben vissza kell rá utalni személyes névmással: ''La doi dintre ei '''le'''-am dat avizul'' ’Kettőjüknek megadtam a jóváhagyást’.<ref>Avram 1997, 376. o.</ref>
:{{hu}} ''Ez az a hely, '''ami''' a kedvencünk volt'';<ref name="kiraly">Király – A. Jászó 2007, 466. o.</ref>
:{{fr}} ''Ce contrôleur, '''qui''' est un abruti, n’a pas voulu me croire'' ’Az az ellenőr, aki egy bunkó, nem akart hinni nekem’;<ref>Kalmbach 2017, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/086.html 86. o.]</ref>
:{{ro}} ''Micuțul Dan, '''care''' e vecin de bloc, are 7 ani'' ’A kis Dan, aki szomszéd a házban, 7 éves’;<ref>Hedeșan 2008, 244. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Ja sam sin roditelja '''koji''' su bili prikazivači atrakcija'' ’Olyan szülők fia vagyok, akik mutatványosok voltak’.<ref>Barić 1997, 558. o. (horvát grammatika).</ref>
==== VisszahatóHatározatlan és kölcsönös névmásnévmások ====
Egyes [[határozatlan névmás]]ok is lehetnek kataforikus elemek:
A [[visszaható névmás]] és a [[kölcsönös névmás]] nyomatékosítás nélküli mondatban anaforikusak. Egyes nyelvekben (pl. francia, román) ugyanazok a névmások visszahatóak is, és kölcsönösek is lehetnek, másokban (pl. magyar, angol) külön szavak fejezik ki a kettőt:
:{{hu}} ''PéterA gyűlésen '''önmagátmindenki''' semott ismerivolt, a falu színe-java'';<ref name="erdosertsz_mindenki">ErdősÉrtSz 20011959–1962, [http://bme-tkmek.bmeoszk.hu/otheradatbazis/kuszobmagyar-nyelv-ertelmezo-szotara/b_nmaskereses.htmphp?kereses=mindenki&csakcimben=on 5. Névmások'''mindenki'''] oldalszócikk.</ref>
:{{en}} '''''All''' of these fish are mine'' ’Mind ez a hal az enyém’ (szó szerint: ’Az összes ezek közül a halak közül …’);<ref>Eastwood 1994, 228. o.</ref>
::''A két államfő üdvözölte '''egymást''''';<ref>Szende – Kassai 2007, 85. o.</ref>
:{{fr}} '''''Chacun''' de vous est-il content ?'' ’Mindegyikőtök elégedett?’ (szó szerint: ’Mindegyik közületek …?’);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 531. o.</ref>
:{{en}} ''They hit '''themselves''''' ’Megütötték magukat’;<ref name="bussmann_58">Bussmann 1998, 58. o.</ref>
:{{ro}} '''''Unul''' dintre cei mai importanți fotbaliști români este Gheorghe Petrescu'' ’A legfontosabb román labdarúgók egyike Gheorghe Petrescu’ (szó szerint: ’Az egyik a legfontosabb román labdarúgók közül …’);<ref>Hedeșan 2008, 201. o.</ref>
::''They hit '''each other''''' ’Megütötték egmást’;<ref name="bussmann_58"/>
:<small>(BHMSZ)</small> '''''Jedan''' od lovaca izgubio se u šumi'' ’A vadászok egyike eltévedt az erdőben’ (szó szerint: ’Egyik a vadászok közül …’)<ref>Jahić 2000, 334. o.</ref>
:{{fr}} ''La fille '''s'''’est coiffée'' ’A lány megfésülködött’;<ref>Delatour 2004, 110. o.</ref>
::''Estelle et moi, nous '''nous''' téléphonons très régulièrement'' „Estelle és én rendszeresen telefonálunk egymásnak’;<ref>Delatour 2004, 80. o.</ref>
:{{ro}} ''Ion '''se''' spală'' ’Ion mosakodik’;<ref name="bidu_53"/>
::''Copiii '''își''' trimit cărți'' ’A gyerekek könyveket küldenek egymásnak’;<ref name="bidu_53"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Pisac govori '''o sebi''''' ’Az író magáról beszél’;<ref>Klajn 2005, 80. o. (szerb grammatika).</ref>
::''Dječaci su '''se''' počešljali'' ’A fiúk megfésülködtek’.<ref>Barić 1997, 204. o. (horvát grammatika).</ref>
==== BirtokosKérdő névmásnévmások és határozószók ====
A [[kérdő névmás]]ok és [[határozószó]]k olyan értelemben kataforikusak, hogy részben utalnak előre annak természetére, amit a kérdés céloz. Példák:
Úgy a [[birtokos névmás]]ok, mint az egyes nyelvekben létező birtokos [[Determináns (nyelvészet)|determinánsok]] is anaforikus elemek lehetnek.
:{{hu}} '' – '''Hol''' van a táskám? – Itt van az asztal alatt'';<ref>Rounds 2001, 190. o.</ref>
:{{en}} ''– '''What''' do you want for lunch? – Oh, anything'' ’– Mit kérsz ebéde? – Akármit’;<ref>Eastwood 1994, 228. o.</ref>
:{{fr}} ''– Pour '''quelle''' entreprise travaille votre frère ? – Pour la société Legrain'' ’– Melyik vállalatnak dolgozik a fivére? – A Legrain társaságnak’;<ref>Delatour 2004, 158. o.</ref>
:{{ro}} ''– '''Cine''' a vorbit?– Eu'' ’– Ki szólt? – Én’;<ref>Avram 1997, 151. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''– '''Kako''' vam je ovde? – Lepo nam je'' ’– Hogy érzik magukat itt? – Jól érezzük magunkat’.<ref>Klajn 2005, 134. o. (szerb grammatika).</ref>
=== Határozószók ===
A magyarban van birtokos névmás (pl. ''Ez a bőrönd nem '''az enyém'''''),<ref name="erdos"/> de nincs birtokos determináns. A [[birtokos személyjel]] tölti be a szerepét: ''Mari is eljött. A barát'''ja''' azonban otthon maradt''.<ref name="tolcsvai"/> A birtokos nyomatékosítása céljából anaforikusként névmás használatos: ''az ő barátja''.
Példák kataforikus szerepű határozószókra a kérdőkön kívül az alábbiak:
A többi itt említett nyelvben mindkettő megvan.
:{{hu}} ''Felállt, és '''így''' szólt hozzánk: „Kedves barátaim!”'';<ref name="ertsz">ÉrtSz 1959–1962, article [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=sz%C3%B3l&csakcimben=on '''szól'''].</ref>
:{{en}} '''''Here''' is the 9 o’clock news'' ’Következnek a kilenc órai hírek’ (szó szerint: ’Itt van a 9 órai hírek’);<ref name="crystal"/>
:{{fr}} ''Voilà '''comment''' les choses se passent : le pays limitrophe s’avance jusque sur les bords de la frontière [...]'' ’Íme hogyan történnek a dolgok: a szomszéd ország a határig halad [ …] ([[Marcel Aymé]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1411. o.</ref>
:{{ro}} '''''Acolo''' aș vrea să plec: în Grecia'' ’Oda szeretnék menni, Görögországba’;<ref name="bidu_151">Bidu-Vrănceanu 1997, 151. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Bilo je to '''ovako''': on je prvo udario Petra, a onda su svi navalili na nj'' ’Az úgy volt, hogy először ő ütötte meg Petart, és aztán mindenki nekirontott’.<ref>Čirgić 2010, 325. o.</ref>
=== Egyéb kataforikus entitások ===
A BHMSZ-ben teljesen azonos az alakjuk: ''Mi se brinemo za '''svoj''' posao, a vi se pobrinite za '''svoj''''' ’Mi a saját dolgunkkal törődünk, ti meg törődjetek a sajátotokkal’.<ref>Barić 1997, 204. o.</ref>
Egyes főnevek és [[Melléknév|melléknevek]] is kataforikusak [[Szókészlet|lexikai]] jelentésük révén:
A románban névmássá úgy válik a birtokos determináns, hogy eléje teszik a birtokos névelőt:<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 371. o.</ref>
:{{hu}} ''Kérem az '''alábbiak''' szíves tudomásulvételét: …'';<ref name="ertsz_alabbi">ÉrtSz 1959–1962, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=al%C3%A1bbi&csakcimben=on '''alábbi'''] szócikk.</ref>
:''L-am întâlnit pe Ion; aspectul '''său''' m-a neliniștit'' ’Találkoztam Ionnal. Kinézése nyugtalanná tett’;
:{{en}} ''I said the '''following''': …'' ’A követekező(ke)t mondtam: …’;<ref name="crystal"/>
:''Maria mi-a cerut un ceas; '''al său''' se stricase'' ’Maria egy órát kért tőlem. Az övé elromlott’.
:{{fr}} ''Considérons la phrase '''suivante''': …'' ’Vegyük figyelembe a következő mondatot: …’;<ref name="grevisse_243">Grevisse – Goosse 2007, 243. o.</ref>
:{{ro}} ''Se știe un '''lucru''': că întârzie mereu'' ’Egy dolog köztudott: hogy mindig késik’;<ref name="avram_429">Avram 1997, 429. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Kandidat za mjesto rektora mora ispunjavati '''sljedeće''' uslove: …'' ’A rektori posztra pályázónak teljesítenie kell a következő feltételeket: …’<ref>Čirgić 2010, 327. o.</ref>
Egyes szerzők szerint egy kérdés egészében is kataforikus<ref name="hangay"/>. Például az eldöntendő kérdés abban az értelemben, hogy a beszélő szokásosan igenlő vagy tagadó választ vár rá. Egyes ilyen kérdések jellegzetes kérdő [[Partikula|partikulát]] vagy partikula értékű szócsoportot tartalmaznak:
Ebben a nyelvben az egyes szám harmadik személy [[birtokos eset]]ű személyes névmások helyettesíthetik a birtokos determinánst: ''Profesorul a dat studenților '''săi''''' (birtokos determináns) / '''''lui''''' (személyes névmás) ''o carte'' ’A professzor könyvet adott a diákjainak’.<ref name="bidu_53"/>
:{{hu}} ''Megérkezett(-e) Anikó?<ref>Fakultatív kérdő partikulával.</ref> – Igen'';<ref>Szende – Kassai 2007, 376. o.</ref>
:{{en}} ''– '''Do''' you sell rail tickets?<ref>A kérdő partikula szerepű ''do'' igével, amely [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen időben]] kötelező a lexikai jelentésű igékkel.</ref> – Certainly'' ’– Árusítanak-e vonatjegyeket? – Persze’;<ref>Eastwood 1994, 28. o.</ref>
:{{fr}} ''– (Est-ce que) tu connais la Corse ?<ref>Kérdő partikula értékű szócsoporttal.</ref> – Oui, c’est vraiment magnifique !'' ’– Ismered(e) [[Korzika|Korzikát]]? – Igen, igazán csodálatos!’;<ref>Delatour 2004, 54. o.</ref>
:{{ro}} ''– Vii? – Nu'' ’Jössz? – Nem’;<ref>Avram 1997, 310. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''– Spavaju '''li''' deca? / '''Da li''' deca spavaju?''<ref>Kötelező az egyik vagy a másik partikula.</ref> ''– Ne'' ’– Alszanak-e a gyerekek? – Nem’.<ref>Klajn 2005, 103–104. o.</ref>
== A kataforikusok szerepei ==
Az angolban és a franciában különböznek a kettő alakjai:<ref>Eastwood 1994, 214</ref>
:{{en}} ''Both climbers broke '''their''' legs'' ’Mindkét hegymászó lábát törte’<ref name="eastwood_214">Eastwood 1994, 214. o.</ref> (a névmás alakja ''theirs'');
::''That isn't Harriet's coat. '''Hers''' is blue'' ’Az nem Harriet kabátja. Az övé kék’<ref name="eastwood_214"/> (a determináns alakja ''her'');
:{{fr}} ''Votre jardin a beaucoup plus de fleurs que '''le nôtre''''' ’A ti kertetekben sokkal több virág van, mint a miénkben’<ref name="delatour_56">Delatour 2004, 56. o.</ref> (a determináns alakja ''notre'' határozottt névelő nélkül);
::''Notre ville est connue pour '''son''' église gothique'' ’Városunk a gótikus temploma révén ismert’<ref name="delatour_56"/> (a névmás alakja ''la sienne'').
==== MutatóPragmatikai névmásszerepek ====
A kataforikusok [[pragmatika]]i szerepeinek egyike az, hogy hozzájárulnak mondatrészek vagy mellékmondatok nyomatékosításához, pl. {{fr}} ''Marie a offert ce livre à Pierre'' ’Marie elajándékozta ezt a könyvet Pierre-nek’ → '''''Elle''' a offert, Marie, ce livre à Pierre'' ’Elajándékozta Marie ezt a könyvet Pierre-nek’.<ref name="wyler"/>
A mutató névmás ilyen használattal is, és determinánsként is visszautalhat főnévre vagy mondatra. Egyes nyelvekben csak azonos alakjai vannak a kettőnek, másokban azonos alakjai is. Példák:
:{{hu}} ''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani'';<ref name="tolcsvai"/>
:{{en}} ''I simply haven't got the money. '''This''' is/'''That''''s the problem'' ’Egyszerűen nincs rá pénzem. Ez a gond’;<ref>Eastwood 1994, 218. o.</ref>
::''It was different when I was young. We didn't have TV in '''those''' days'' ’Másként volt, amikor fiatal voltam. Abban az időben nem volt tévénk’;<ref>Eastwood 1994, 217. o.</ref>
:{{ro}} ''Motoarele avionului s-au oprit brusc și '''acesta''' a luat foc'' ’A repülő motorjai hirtelen leálltak, és az lángra kapott’;<ref name="avram_176">Avram 1997, 176. o.</ref>
::''Am primit un ceas nou; cadoul '''acesta/ăsta''' mi-a făcut mare plăcere'' ’Új órát kaptam. Ez az ajándék nagy örömöt okozott nekem’;<ref name="bidu_152">Bidu-Vrănceanu 1997, 152. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Priča se da je izbio štrajk, ali ja '''o tome''' nisam obavešten'' ’Azt mesélik, hogy sztrájk tört ki, de engem erről nem tájékoztattak’;<ref name="klajn_83">Klajn 2005, 83. o.</ref>
::''Ljekove nikako ne smijete prestati uzimati. U '''tome''' slučaju bilo bi uzaludno sve što smo dosad napravili'' ’A gyógyszereket semmiképpen se hagyja abba bevenni. Ilyen esetben hiábavaló lenne minden, amit eddig tettünk’.<ref>Čirgić 2010, 329. o.</ref>
Másik szerepük felkelteni a [[Megnyilatkozás (nyelvészet)|megnyilatkozás]] címzettjének az érdeklődését aziránt, amit a beszélő közölni fog, pl. {{fr}} ''Dites '''ceci''' de ma part à votre ami : qu’il se tienne tranquille'' ’Mondja részemről ezt a barátjának: maradjon veszteg’.<ref name="grevisse_896"/>
A franciában különböznek a mutató névmások a determinánsoktól, és a mondatra való visszautaláshoz ezektől is különböző alakú névmások vannak:
:''Il y a deux chemins pour aller au village ; '''celui''' qui passe par la forêt est le plus court'' ’Két út visz a faluba. Az, amelyik az erdőn megy át a legrövidebb’;<ref name="delatour_50">Delatour 2004, 50. o.</ref>
:''J’ai une petite Peugeot. '''Cette''' voiture est très pratique'' ’Van egy kicsi Peugeot-m. Ez a kocsi nagyon praktikus’;<ref>Delatour 2004, 48. o.</ref>
:''Il est parti ? Qui t’a dit '''ça''' ?'' (a szokásos regiszterben) ’Elment? Ki mondta ezt neked?’;<ref>Delatour 2004, 49. o.</ref>
:''Que votre ami se tienne tranquille : dites-lui '''cela''' de ma part'' (a pallérozott regiszterben) ’A (maga) barátja maradjon veszteg. Mondja meg neki ezt részemről’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 896. o.</ref>
Kataforikus elemek használatosak az egyszerű mondat szintjén (''A gyűlésen '''mindenki''' ott volt, a falu színe-java''),<ref name="ertsz_mindenki"/> az összetett mondatén (''Ez az a hely, '''ami''' a kedvencünk volt''),<ref name="kiraly"/> de kötőelemekként szolgálnak független mondatok között is: ''Leonin '''azt''' sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve''. Ezzel szerepük átterjed a [[Diskurzus (nyelvészet)|diskurzus]] (szöveg) mikroszintjére, hozzájárulva a részei összetartásához és a diskurzus egységéhez.<ref name="hangay"/><ref name="tolcsvai"/>
==== Vonatkozó névmás ====
=== Szintaktikai szerepek ===
A [[vonatkozó névmás]] [[jelző]]i mellékmondatot vezet be, és anaforikusa egy főmondatbeli szónak. Az itt említett nem magyar nyelvek grammatikái szerint antecedense az egész előtte álló mondat is lehet, Szende – Kassai 2007 szerint viszont az általa bevezetett mondat mellérendelt. Példák:
:{{hu}} ''Annak a lakásában lakom, '''aki''' helyettem [[London]]ban dolgozik'';<ref name="erdos_f">Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/osszmond.htm F. Az összetett mondat] oldal.</ref>
::''Senki nem vette észre az új szoknyáját, '''ami''' nagyon idegesítette'';<ref name="szende_410">Szende – Kassai 2007, 410. o.</ref>
:{{en}} ''Philip is looking for his knife, '''which''' he desperately needs'' ’Philip a kését keresi, amelyre nagy szüksége van’;<ref>Bussmann 1998, 883. o.</ref>
::''United won easily, '''which''' pleased their fans'' ’A United könnyen győzött, ami tetszett a szurkolóinak’.<ref>Eastwood 1994, 357. o.</ref>
:{{fr}} ''J’ai acheté un ordinateur '''dont''' je suis très satisfait'' ’Olyan számítógépet vettem, amellyel nagyon meg vagyok elégedve’;<ref name="delatour_206">Delatour 2004, 206. o.</ref>
::''Les Dufort nous ont invités à dîner dimanche, '''ce qui''' nous a fait plaisir'' ’Dufort-ék meghívtak minket vacsorára vasárnap, és mi ennek örültünk’ (szó szerint ’… ami nekünk tetszést okozott’);<ref name="delatour_206"/>
:{{ro}} ''Elevul '''căruia''' i-am dat nota zece este eminent'' ’Az a tanuló, akinek tizest adtam kiváló’;<ref name="bidu_53"/>
::''Lucrarea ei este foarte interesantă, '''ceea ce''' înseamnă că va fi publicată'' ’Az írása nagyon érdekes, ami azt jelenti, hogy ki fogják adni’;<ref>Cojocaru 2003, 92. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Vi '''koji''' ste završili možete otići'' ’Ti, akik befejeztétek, elmehettek’;<ref>Čirgić 2010, 320. o.</ref>
::''Moramo smanjiti uvoz, '''bez čega''' nema reforme'' ’Csökkentenünk kell a behozatalt. Enélkül nincs reform’ (szó szerint ’… ami nélkül…’)<ref>Klajn 2005, 88. o.</ref>
A kataforikusok többségének szintaktikai funkciójuk is van, azaz mondatrészek:
==== Határozatlan névmás ====
* alany: ''[ …] '''te''' vagy az éjjel asztalán a bor'';<ref name="kalmannne_387"/>
* tárgy: '''''Azt''' mondtam neki, hogy vigye le a szemetet'';<ref name="szende=419"/>
* részeshatározó: '''''Annak''' adom el a gyűrűt, aki a legtöbbet fizeti érte'';<ref>Szende – Kassai 2007, 426. o.</ref>
* másféle határozó: ''Felállt, és '''így''' szólt hozzánk: „Kedves barátaim!”'';<ref name="ertsz"/>
* [[jelző]]: ''Szívesen közlöm az '''alábbi''' tényeket: …''.<ref name="ertsz_alabbi"/>
Az összetett mondatban a vonatkozó névmásoknak megvan az a szintaktikai szerepük is, hogy [[kötőszó]]kként működnek amellett, hogy mondatrészek: ''Ez az a hely, '''ami''' a kedvencünk volt''.<ref name="kiraly"/>
[[Határozatlan névmás]] is lehet anaforikus:
:{{hu}} ''Az egyik csoport indul, '''a másik''' itt marad'';<ref>ÉrtSz 1959–1962, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=m%C3%A1sik&csakcimben=on '''másik'''] szócikk.</ref>
:{{en}} ''I tried three doors, and '''each (one)''' was locked'' ’Három ajtóval próbálkoztam, és mindegyik zárva volt’;<ref>Eastwood 1994, 230. o.</ref>
:{{fr}} ''Femmes, enfants, vieillards, '''tous''' étaient venus'' ’Nők, gyerekek, öregek, mind eljöttek’;<ref name="dubois_36"/>
:{{ro}} ''Un student citește, '''alții''' scriu'' ’Egy diák olvas, mások írnak’;<ref>Cojocaru 2003, 95. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Jedni učenici otišli su u školu, a '''drugi''' su još uvijek na igralištu'' ’Egyes tanulók elmentek az iskolába, de mások még mindig a játszótéren vannak’.<ref>Jahić 2000, 257. o. (bosnyák grammatika).</ref>
Az egyszerű mondatban egyes nyelvekben vannak olyan kataforikusok is, amelyeket nem elemeznek mondatrészekként. Ilyenek azok a személyes névmások, amelyek megkettőznek mondatrészeket, pl. {{fr}} ''J’'''en''' ai écrit, une lettre'' ’Írtam egy levelet’.<ref name="wyler"/>
=== Névmási határozószók és vonatkozó névmási határozószók ===
:{{hu}} ''Én onnan jövök, '''ahova''' te most mész'';<ref name="szende_421">Szende – Kassai 2007, 421. o.</ref>
:{{en}} ''That's the stop '''where''' we get our bus'' ’Ez az a megálló, ahol buszra szállunk’;<ref>Eastwood 1994, 357. o.</ref>
:{{fr}} ''Max finira ses études de médecine dans deux ans. Il aura '''alors''' 30 ans'' ’Max két év múlva fogja befejezni az orvosi tanulmányait. Akkor 30 éves lesz’;<ref>Delatour 2004, 175. o.</ref>
:{{ro}} ''Am fost la facultate și de '''acolo''', la concert'' ’Az egyetemre mentem, és onnan koncertre’;<ref name="bidu_53"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Svi smo otišli na more. '''Onđe''' smo se dobro odmorili'' ’Mind elmentünk a tengerpartra. Ott jól pihentünk’.<ref name="cirgic_326">Čirgić 2010, 326. o.</ref>
=== Egyéb anaforikus elemek ===
Az anaforikus elem és antecedense egyazon szófajhoz is tartozhatnak:
* főnév – főnév: {{hu}} ''A szomszédék a bejárat elé állították kocsijukat. '''A jármű''' még egy hét múlva is ott volt'';<ref name="tolcsvai"/>
* ige – ige: {{en}} ''John '''painted''' this picture. He '''did''' that in Bermuda'' ’John festette ezt a képet. Bermudában tette’.<ref name="crystal"/>
Párbeszédben anaforikus válaszok is vannak, amelyek egy szóból álló töredékes mondatok is lehetnek, pl. {{en}} ''– Do you take milk or sugar? – '''Both''''' ’– Tejet vagy cukrot kérsz? – Mindkettőt’.<ref>Bussmann 1998, 64. o.</ref>
Egyes mondatokból való hiányok is anaforikusnak tekinthetők: {{en}} ''Philip bought a book, Caroline '''[0]''' too'' ’Philip könyvet vett. Caroline szintén’.<ref name="bussmann_58"/>
== Az anaforikus elemek szerepei ==
Az anaforikusok egyes szerepei [[pragmatika]]iak.
Ezek egyike az antecedens megismétlésének a kiküszöbölése. Ezt a szerepet elsősorban mellérendeléses összetett mondatban töltik be, pl. ''Problémánk sokféle volt, de '''mindegyiket''' sikerült megoldani''.<ref>ÉrtSz 1959–1962, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=mindegyik&csakcimben=on '''mindegyik'''] szócikk.</ref>
Ugyanaz a szerepük az anaforikusoknak olyan független mondatban is, amely követi az antecedensét tartalmazó mondatot vagy ez a mondat maga az antecedense:
:''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani''.<ref name="tolcsvai"/>
:''Senki nem vette észre az új szoknyáját, '''ami''' nagyon idegesítette'';<ref name="szende_410"/>
Ezzel az anaforikus elemek szerepe túlmegy a mondat szintjén a [[Diskurzus (nyelvészet)|diskurzus]] (szöveg) szintjére, hozzájárulva részeinek összetartozásához, a diskurzus egységéhez.<ref name="tolcsvai"/><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 108–109. o.</ref>
A pragmatikaiakon kívül az anaforikusok szintaktikai szerepeket is betöltenek.
Az egyszerű mondatban egyes anaforikusoknak szintaktikai funkciójuk van, azaz mondatrészek, például:
* alany: ''Az igazgató köszöntötte a verseny nyerteseit. A díjakat is '''ő''' adta át'';<ref name="hangay_541"/>
* állítmány: ''Ez a bőrönd nem '''az enyém''''';<ref name="erdos"/>
* tárgy: ''Péter '''önmagát''' sem ismeri'';<ref name="erdos"/>
* határozó: ''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani'';<ref name="tolcsvai"/>
* jelző: {{en}} ''Both climbers broke '''their''' legs'' ’Mindkét hegymászó lábát törte’.<ref name="eastwood_214"/>
Ugyancsak az egyszerű mondatban jelen vannak olyan szintaktikai szerepű anaforikusok, amelyeket nem elemeznek mondatrészekként. Ilyenek a névelők, pl. :{{hu}} ''Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. '''A''' vendégek két napig maradtak'').<ref name="tolcsvai"/> Egyes nyelvekben ilyenek az egyszerű mondatban mondatrészt megkettőző névmások, pl. ''Ces filles, '''elles''' croient au père Noël'' ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’.<ref name="dubois_326"/>
Összetett mondatban a vonatkozó névmások és a vonatkozó névmási határozószók [[kötőszó]]khoz hasonlóan működnek, és ugyanakkor mondatrészek: ''Annak a lakásában lakom, '''aki''' helyettem Londonban dolgozik'' (alany).<ref name="erdos_f"/>
== Jegyzetek ==
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.). [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{de}} Bühler, Karl. ''Sprachtheorie: Die Darstellungsfunktion der Sprache'' (A nyelv elmélete. A nyelv képviseleti funkciója). Jena: Gustav Fischer. 1934
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés:
* {{ro}} Coteanu, Ion. [https://www.academia.edu/10246131/Ion_Coteanu_Gramatica_de_Baza_a_Limbii_Romane ''Gramatica de bază a limbii române''] (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés:
* [[Hangay Zoltán (történész)|Hangay Zoltán]]. Jelentéstan. [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 477–520. o. (Hozzáférés:
* {{hu}} Hedeșan, Otilia (szerk.). ''[http://www.vorbitiromaneste.ro/download/manual/Manual%20de%20initiere%20in%20limba%20romana%20si%20de%20orientare%20culturala%20pentru%20straini.pdf Bun venit în România! Manual de limbă română și de orientare culturală pentru străini]'' (Isten hozott Romániában! Román nyelv- és kulturális tájékozódási tankönyv külföldieknek). Temesvár: Mirton. 2008. {{ISBN|978-973-86883-8-4}}
* {{bs}} Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. [http://bih.fi/pub/pdf/gramatika-bosanskoga-jezika.pdf ''Gramatika bosanskoga jezika''] (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés:
* Kálmánné Bors Irén – [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]]. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 345–436. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [https://web.archive.org/web/20140517014122/http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés:
* Karakai Imre. [http://frantan.elte.hu/dokk/Karakai.nyelvtan.pdf ''Francia nyelvtan magyaroknak'']. 6. kiadás. Legutóbbi frissítés: 2013. december 2 (Hozzáférés:
* Király Lajos – [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]]. Az összetett mondat. A. Jászó Anna (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 437–476. o. (Hozzáférés:
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés:
* {{en}} Rounds, Carol. [http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian: an Essential Grammar''] (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés:
* [[Szathmári István]] (főszerk.). ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta. 2008
* {{fr}} [[Szende Tamás|Szende, Thomas]] – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Anafora (nyelvészet)]]
* [[Deixis]]
* [[Diskurzus (nyelvészet)]]
* [[Katafora]]
| 