„Városmajor” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  8 hónappal ezelőtt
a
link javítása AWB
(pontosítás)
a (link javítása AWB)
A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.
 
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördög-árok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti Fogaskerekűfogaskerekű Vasútvasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]]) végállomása.<ref name=vendegvaro/>
 
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az első világháborús [[hegyivadász]] emlékmű a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa.
68 239

szerkesztés