„Immunrendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sablonok cseréje
3. sor:
egy adott [[antigén]] hatására kialakuló, az esetleges [[fertőzés]] elleni védekezésben részt vevő [[sejt]]ek, [[szövet (biológia)|szövetek]] és [[Szerv (biológia)|szerv]]ek együttese. Ennek a szervrendszernek a működése az immunitásban nyilvánul meg. Ennek a szónak jelentése: védettség, mentesség. Az immunrendszer fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis idegen anyagokat. Valamint, ha idegen anyaggal találkozik, akkor azt eltávolítsa, megsemmisítse.
 
A leggyakoribb kórokozók a [[baktériumok]], [[vírusok]], [[gombák]], de előfordulnak eukarióta [[egysejtűek]], sőt, többsejtű kórokozók is, mint például [[férgek]]. A saját szervezet károsodása is veszélyes lehet a szervezet számára, mint például [[rák (betegség)|rákos]] daganatok. Normál esetben, ha egy sejt már nem tudja megfelelően ellátnia feladatát, akkor vagy magukat pusztítják el ([[apoteózis]]), vagy elpusztíttatják magukat ([[nekrózis]]). A túlélés érdekében minden szervezetnek kell, hogy legyen védekező reakciója. A veleszületett immunválasz már a törzsfejlődés korai szakaszában megjelent, és azóta lényegében változatlanul működik. A gerincesek immunrendszere képes a tanulásra, ez a szerzett immunitás, ami még hatékonyabbá teszi a védekezést. A kétféle immunrendszer együttműködése segít megőrizni a szervezet egészségét.<ref>{{Literaturcite book |Autorauthor=J. A. Borghans, A. J. Noest, R. J. De Boer |Titeltitle=How Specific Should Immunological Memory Be? |Sammelwerkin=The Journal of Immunology |Nummer=163 |Datum=1999 |Seiten=569–575 |Online=[http://www.jimmunol.org/cgi/content/full/163/2/569 jimmunol.org]}}</ref>
 
A növényeknél az állatokhoz hasonló veleszületett immunválasz működik, de nincs adaptív immunválasz, így T-sejtek és antitestek sem. Baktériumokban és archeákban a CRISPR-Cas-rendszer valósítja meg a tanulásra képes immunitást, ami vírusokkal szemben védi őket.<ref>S. Al-Attar, E. R. Westra u.&nbsp;a.: ''Clustered regularly interspaced short palindromic repeats (CRISPRs): the hallmark of an ingenious antiviral defense mechanism in prokaryotes.'' In: ''[[Biological Chemistry]].'' Band 392, Nummer 4, April 2011, S.&nbsp;277–289. [[doi:10.1515/BC.2011.042]]. [[PMID:21294681|PMID 21294681]]. (Review).</ref><ref>M. P. Terns, R. M. Terns: ''CRISPR-based adaptive immune systems.'' In: ''[[Current Opinion in Microbiology]].'' Band 14, Nummer 3, Juni 2011, S.&nbsp;321–327. [[doi:10.1016/j.mib.2011.03.005]]. [[PMID:21531607|PMID 21531607]]. {{PMC|3119747}}. (Review).</ref><ref>[[Luciano Marraffini|L. A. Marraffini]], E. J. Sontheimer: ''CRISPR interference: RNA-directed adaptive immunity in bacteria and archaea.'' In: ''[[Nature Reviews Genetics]].'' Band 11, Nummer 3, März 2010, S.&nbsp;181–190, [[doi:10.1038/nrg2749]], [[PMID:20125085|PMID 20125085]], {{PMC|2928866}} (Review).</ref>
93. sor:
A nyirokszerveknél megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos nyirokszerveket. Az elsődleges nyirokszerv a csontokban található vörös csontvelő, valamint a csecsemőmirigy, ami a szegycsont alatt helyezkedik el. A vörös csontvelőben jönnek létre a limfociták [[őssejt]]jei. A tímusz ([[csecsemőmirigy]]) pedig a T-limfociták termeléséért felelős. A másodlagos nyirokszervek: lép, máj, mandulák, nyirokcsomók. Valójában itt válnak antigén-specifikussá a limfociták, s itt történik az idegen anyagok kiszűrése.
====Ölősejtek====
Az 1975-ben felfedezett ölősejtek a veleszületett immunrendszer részei.<ref>{{Literaturcite book |Autorauthor=E. Svedmyr, M. Jondal |Titeltitle=Cytotoxic effector cells specific for B Cell lines transformed by Epstein-Barr virus are present in patients with infectious mononucleosis. |Sammelwerkin=[[Proceedings of the National Academy of Sciences]] |Band=72 |Nummer=4 |Datumyear=1975 |Seitenpages=1622–1626 |DOI=10.1073/pnas.72.4.1622 |PMC=432591}}</ref> Habár nincsenek antigénspecifikus receptoraik, mégis a limfocitákhoz számítjuk őket, mivel ugyanabból a sejttípusból fejlődnek ki a vörös csontvelőben.
 
Az egyik első védelmi vonal a kórokozókkal és a rákos sejtekkel szemben. Antigének helyett a hiányzó ént ismeri fel. Majdnem minden sejttípus esetén az egészséges sejtek membránja MHC-I-komplexet tartalmaz, de a rákos és a vírusos sejtek esetén ez hiányzik. Ez immunreakciót vált ki az ölősejtekből. Ezt a mechanizmust Klas Kärre svéd immunológus fedezte fel az 1980-as években.<ref>{{Literaturcite book |Autorauthor=Hans-Gustaf Ljunggren, Klas Kärre |Titeltitle=In search of the ‘missing self’: MHC molecules and NK cell recognition |Sammelwerkin=[[Immunology Today]] |Band=11 |Datumyear=1990-01 |Seitenpages=237–244 |DOI=10.1016/0167-5699(90)90097-S}}</ref>
 
==== T-limfocita ====
101. sor:
* T-helper (TH) - [[limfokin]]eket termel, ezzel elősegítve a többi limfocita érését. Koordinálja az immunreakciót, aktiválódva osztódni kezdenek és hírvivő anyagokat bocsátanak ki. Az MHC-II-komplexekben prezentált antigénekre reagál. A T<sub>H</sub>1 altípus a sejtes, a T<sub>H</sub>2 altípus az antigén immunválaszt erősíti.
* T-iniciátor (Ti) - érzékeli a prezentált antigént (a monociták a bekebelezett és lebontott kórokozók antigéntermészetű részeit egy speciális hordozófehérjéhez (MHC II) kapcsolva a saját felszínükre kihelyezik<ref>http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/14het/biologia/biosz14.html</ref>), és beindítja az immunválaszt.
* T-suppressor (Ts) - az immunreakció szabályozása. Az 1990-es években felfedezett sejttípus a felszínén a CD4 receptor mellett más receptorokat is visel ([[CD25]], [[Forkhead-Box-Protein P3|FoxP3]]).<ref>{{Literaturcite book |Autorauthor=S. Sakaguchi, N. Sakaguchi u.&nbsp;a. |Titeltitle=Immunologic self-tolerance maintained by activated T cells expressing IL-2 receptor alpha-chains (CD25). Breakdown of a single mechanism of self-tolerance causes various autoimmune diseases |Sammelwerkin=J Immunol. |Nummer=155(3) |Datumyear=1995 |Seitenpages=1151–1164 |PMID=7636184}}</ref> Felelős az immuntoleranciáért, bizonyos idő eltelte után gátolja az immunválaszt.
* T-cytotoxicus (Tc) - aktiválódás után képes a sejtes antigént felismerni és elpusztítani. Az MHC-I-komplexekkel prezentált antigéneket ismeri fel. A kórokozók, például vírusok által fertőzött sejtek állapotát észlelve a fertőzött sejthez tapadnak. Ebben CD8-receptoruk segíti őket.<ref>{{Literaturcite book |Autor=Rita Campanelli, Belinda Palermo et al. |Titeltitle=Human CD8 co–receptor is strictly involved in MHC–peptide tetramer–TCR binding and T cell activation |Sammelwerkin=[[International Immunology]] |Band=14 |Nummer=1 |Datumyear=2002-01 |Seitenpages=39–44 |Onlineurl=[http://intimm.oxfordjournals.org/content/14/1/39.full.pdf oxfordjournals.org] |Format=PDF |KBytes= |DOI=10.1093/intimm/14.1.39}}</ref> Amennyiben további receptorok, például CD28-as is a sejthez tapad, gyorsan elkezdenek osztódni, és olyan anyagokat bocsátanak ki, melyek elpusztítják a fertőzött sejtet.<ref>{{Literaturcite book |Autorauthor=C. H. June, J. A. Ledbetter u.&nbsp;a. |Titel=Role of the CD28 receptor in T-cell activation |Sammelwerkin=Immunol Today |Nummer=11(6) |Datumyear=1990 |Seitenpages=211–216 |PMID=2162180}}</ref>
* T-killer (TK, NK) – a működésükhöz nincs szükség a prezentált antigénekre. Az olyan sejteket támadják meg, amelyek felszínéről hiányoznak az I. osztályú [[hisztokompatibilitás]]i fehérjék.<ref>http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-43</ref>
* T-memória (TM) - hosszú életidejű limfociták. Ha a szervezet már megküzdött egy adott fertőzéssel, annak antigénjét prezentálni tudják azt az immunitásban résztvevőknek.
114. sor:
 
===Dendritsejtek===
A dendritsejtek az immunrendszer egy különálló csoportja, mivel származásuk szerint lehetnek makrofágok vagy limfociták, de működésük hasonló. Bekebelezik a kórokozókat, majd a nyirokcsomókba vándorolva a felszínükre kitett antitestekkel aktiválják az adaptív immunválaszt. Ezzel egy dendritsejt 100-3000 T-sejtet aktivál, így hatékonyabb, mint a makrofágok.<ref name="Banchereau_1998">{{Literaturcite book |Autorauthor=J. Banchereau, [[Ralph M. Steinman]] |Titeltitle=Dendritic cells and the control of immunity |Sammelwerkin=[[Nature]] |Band=392 |Nummer=6673 |Datumyear=1998 |Seitenpages=245–252 |Onlineurl=[http://lab.rockefeller.edu/steinman/pdf/1998-nature.pdf rockefeller.edu] |Format=PDF |KBytes= |DOI=10.1038/32588 |PMID=9521319}}</ref> Arról is gondoskodnak, hogy saját, egészséges antigének ne okozzanak immunválaszt. Főként a bőrben és a nyálkahártyákban vannak jelen.<ref>Henning Engeln: ''Das große Fressen.'' In: ''GEO kompakt.'' Nr. 2, März 2005, S. 132–140</ref> Képesek kapcsolatba lépni a B-sejtekkel és az ölősejtekkel.<ref name="Lucas_2007">M. Lucas, W. Schachterle, K. Oberle, P. Aichele, A. Diefenbach: ''Dendritic cells prime natural killer cells by trans-presenting interleukin 15.'' In: ''[[Immunity]].'' Band 26, Nummer 4, April 2007, S.&nbsp;503–517, [[doi:10.1016/j.immuni.2007.03.006]], [[PMID:17398124|PMID 17398124]], {{PMC|2084390}}.</ref>
 
=== Antitest ===