„Légkondicionáló” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80B:45FB:2501:6E5C:9323:C09E (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
→Szabályozások, karbantartás: Új tartalommal bővítettem. Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
140. sor:
Lényeges, hogy általában hány fő szokott a helységben tartózkodni, és milyen tevékenységet végeznek az adott térben. Egy iroda és egy edzőterem igényei közt komoly eltérések lehetnek. Ezen felül az eredményt manipulálhatják egyéb hőterhelési tényezők, pl. hogy van kivitelezve a világítás.
=== Miért lehet szükséges nagyobb teljesítmény fűtésre mint hűtésre? ===
A mai klímák hűtő-fűtő klímák, de nem mindegy, hogy Ön mire fogja használni. Komfort hűtésre? Esetleg fűtésre is, de csak rásegíteni? Vagy az egyetlen fűtés a klíma lesz a lakásban? Ezt hibázzák el a legtöbben. A kivitelező nem kérdezi meg, a megrendelőnek pedig fogalma sincs róla, hogy számíthat, hiszen hűtő-fűtő klímát vásárol!
Pedig tényleg fontos. Hűtésre ugyanis lényegesen kisebb teljesítmény is elegendő, mint fűtésre. Miért? Azért mert nyáron hűtésben, mondjuk a 30°C körüli szobát nagyjából 24-26°C-al szeretnénk lehűteni. (4-6°C hőmérséklet különbség) Ehhez lényegesen kisebb teljesítmény kell, mintha télen egy egyébként fűtetlen helységet szeretnénk 23°C-ra fűteni. (Ez akár 30 °C fok feletti hőmérséklet különbség is lehet!) Fűtésre részben ezért is előfordul, hogy nagyobb teljesítményű készülékre van szükség, mint hűtésre. A nagyobb teljesítmény előnyei mellett szól az is, hogy a készülék alacsonyabb ventilátor fordulat mellett is megfelelő teljesítményt tud leadni. Így a szoba nem hűl ki, viszont a készülék is csendesen üzemel, akár aludni is lehet mellette.
=== Klíma csövek elvezetése, nyomvonalak ===
A split klímák nyomvonalát vegytiszta szigetelt rézcsőből építjük ki. Ez a hűtőkör részét képezi a beüzemelést követően, abban hűtőközeg áramlik majd. A rézcsövek mellett szükség van kondenzvíz elvezetésre, egy kommunikációs kábelre és egy betáp kábelre is. Az utóbbi nem mindenesetben ugyan azon a nyomvonalon jut el a kültéribe, de ez már részlet kérdés. Ezeknek az elvezetése, a nyomvonal kiépítése történhet kábelcsatornában (lakossági klímák esetén 65 mm x 50 mm festhető, tapétázható dekorcsatornát használunk, ami a lekerekített sarkokkal teljesen elfogadhatóan néz ki önmagában is) vagy falhoronyba süllyesztve (és onnan akár aljzatbetonban, padláson tovább vezetve..). A legjellemzőbb a kábelcsatornás megoldás, mivel ebben az esetben a csatorna idomoknak köszönhetően a végeredmény nem igényel semmi féle visszajavítást. Míg a falba süllyesztett klíma csövek vakolása, glettelése, festése sok időt, energiát és pénzt emészthet fel. Sokan nem tudják, de a kondenzvíz elvezetésére van lehetőség teljesen eltérő nyomvonalon is. Így ha van a beltéri egységhez közel vizes helység akár egy csap szifonjába vagy wc tartályba is beköthető a cseppvíz elvezetőcső. Ha ilyen lehetőség nincs, és a beltéri egységtől nem lehet lejtésben elvezetni a kondenzvizet, akkor cseppvíz szivattyú beépítésére van lehetőség.
== Megjegyzések ==
| |||