„Vörösmarty tér (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ivoa (vitalap | szerkesztései) Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
15. sor:
==Története==
A téren áll [[Vörösmarty Mihály]] költő szobra, és a [[Gerbeaud-ház]], földszintjén a ''[[Gerbeaud Emil|Gerbeaud]] Cukrászda'' működik. Kedvelt turistacélpont. 2017-ig a közeli Harmincad utcában volt [[az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége]], ami Budára költözött. Közelben van a [[
Az [[1700-as évek]]ben a [[Váci kapu]] és a [[Zrínyi utca]] között fekvő területen még kincstári hivatali épületek, só- és dohányraktárak voltak. [[Hild János]] javaslata az volt, hogy a „csúf kincstári raktárépületek” kerüljenek lebontásra, amik helyén két tér és egy utca keletkezne, melyet két oldalról két palotasor szegélyezne. Így született meg a [[Dorottya utca]], a [[József nádor tér|József tér]] és a Vörösmarty tér. Utóbbit tervében Hild nevezte el Színház térnek, mert meg akarta építeni a [[Schilson János]]{{jegyzet|megj=A Schilson-féle 1789-es házhely felosztási terv volt az alapja az épülő Újváros (Lipótváros) rendezésének, amivel – illetve egész [[Pest (történelmi település)|Pest]] első átfogó szabályozási tervének elkészítésével, beleértve a [[Belváros (Budapest)|Belvárost]] és a kialakulóban lévő külvárosokat is – Hild Jánost bízták meg.<ref>Körner Zsuzsa, Nagy Márta: [http://www.sze.hu/ep/arc/irod/KZS2002_VarosrendezesTorteneteMo.pdf A városrendezési szabályozások története Magyarországon] (123–158. old.), Építés- Építészettudomány XXX. évfolyam 1–2. szám, Akadémiai Kiadó, sze.hu - 2002.</ref>|group=m}} elgondolása szerinti színházat is, de az előbbi elvek alapján, nem pedig a Váci utca torkolata elé, a tér délkeleti részét elfoglalva. Az [[18. század|évszázad]] végére kialakulóban levő teret, egész görög kolónia népesítette be. Megsejtve, hogy itt, az [[Lipótváros|Újvárosban]] bontakozik ki a város jövője a pesti görögök lassacskán átszivárogtak ide a [[Belváros (Budapest)|Belváros]]ból. A tér keleti házsora csupa görög tulajdonú ház volt. A bőr- és pokróckereskedő [[Arománok|cincárok]] is ide telepedtek.<ref name=Pasztor1940>Pásztor Mihály: ''A százötven éves Lipótváros'' (''A pesti görögök'' 66. old., ''Hild János plánuma''/''József nádor tervezete'' 83-84. old., ''A színház'' 132. old., ''Parkok és terek'' 194-199. old.), Budapesti Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám - 1940. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BpStatKozlemenyek_093_4/?pg=0 adtplus.arcanum.hu])</ref>
| |||