„1878-as miskolci árvíz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
a Óhuta=Bükkszentlászló
2. sor:
[[Miskolc]] a [[Szinva]] patak és a [[Sajó]] folyó vízgyűjtő területére épült. A vízbőség fontos szerepet játszott a város fejlődésében, de nagy esőzések alkalmával mindig veszélyessé vált a víz közelsége. Komoly, pusztító árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, feljegyzések, újságcikkek, a város életében legnagyobb és legtöbb emberáldozattal járó áradás azonban az 1878-as volt, amely mai napig, mint a „nagy árvíz” maradt meg az emberek emlékezetében. Ez egyben a [[19. század]]i [[Magyarország]] legtöbb halottat követelő árvize is volt.
 
[[1878]]. augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el Észak-Magyarországot. Először [[Eger]], [[Bükkszentlászló|Óhuta]], majd [[Diósgyőr]] és Miskolc következett, ahonnan [[Tállya]], [[Golop]] és [[Mád]] felé vonult a vihar. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a [[Bükk hegység]]ből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a [[Pece]] patakokat, hogy azok 1878. [[augusztus 31]]-én medrükből kilépve elpusztították Miskolc belvárosának nagy részét. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házaban és magával sodorta őket, nagy mennyiségű hordalékot felhalmozva a hidak környékén és a zsilipeknél. A belvárosban percenként fél métert emelkedett az áradás, így a menekülés szinte lehetetlen volt. A város egyes részein 4-5 méter magasan állt a víz.
 
Csak Miskolcon 2000 ház rongálódott meg és csaknem 300 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együtt számítva az áldozatok száma elérte a 400 főt. Óhután például, ahol majdnem ugyan akkor állt el az eső, mint Miskolcon, 73 ház pusztult el.