„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:105:95A3:211A:4DC1:1908:B18F (vita) szerkesztéséről Milei.vencel szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
a
A középkori világot az erős vallásos hit jellemezte. Európában a [[kereszténység]] volt a fő vallás, míg Délnyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és az [[Ibériai-félsziget]]en az [[iszlám]]. Az iszlám egyik pillére a [[dzsihád]], a szent háború, amelyet a hitetlenek ellen kell vívni.<ref>Korán 9:73-83 https://quran.com/9/73-83</ref><ref>Korán 9:5-15 https://quran.com/9/5-15</ref><ref>Korán 2:191-203 https://quran.com/2/191-203</ref> [[Mohamed próféta]] halála után utódai, a kalifák, megkezdték az iszlám fegyveres terjesztését. A 632 (Mohamed halála) és 732 közötti száz évben a kereszténység elveszítette [[Egyiptom|Egyiptomot]], [[Palesztina|Palesztinát]], [[Szíria|Szíriát]], [[Anatólia]] nagyobb részét, Észak-Afrikát, az Ibériai-félszigetet és a dél-francia területeket. Az keresztényeket már Mohamed halála után pár évvel teljesen kiűzték az Arab-félszigetről.<ref>Francesco Gabrieli, The Arabs: A Compact History, trans. Salvator Attanasio (New York: Hawthorn Books, 1963), 47</ref> A perzsa keresztények (akik részben [[Nesztorianizmus|nesztoriánusok]] voltak) kemény nyomás alá kerültek. A hajdani keresztény világ ''kétharmada'' muszlim uralom alá került.<ref>Dr. Paul Crawford: [https://www.faithandreason.com/wp-content/uploads/2014/10/Handout-Presents-October-2014-Crawford-Handout-Four-Myths-about-the-Crusades.pdf Myths about the Crusades] 2.old.</ref>
 
[[Kép:Karl Martell, Majordomus der Franken.jpg|jobbrjobbra|bélyegkép|200px|[[Martell Károly]] frank [[majordomus]] [[732]]-ben a [[poitiers-i csata (732)|poitiers-i csatában]] megállította a behatoló [[arabok]]at és ezzel megakadályozta az [[iszlám]] továbbterjedését]]
Előrenyomulásukat csak [[Martell Károly]] frank [[majordomus]] tudta megállítani [[732]]-ben a [[poitiers-i csata (732)|poitiers-i csatában]]. Az eseményt a hagyományos történetírás világtörténelmi jelentőségűnek ítéli.<ref>Leopold von Ranke: "Tours (a poitiersi csata másik neve) az egyik legfontosabb fordulópont a világtörténelemben." Ranke, Leopold von. "History of the Reformation", vol. 1, 5</ref><ref>Habár a modern történetírás igyekszik árnyaltabban közelíteni, arról megegyezés van, hogy Poitiers megteremtette a Karoling-dinasztia gyakorlati hatalmát és végetvetett a nyugati arab terjeszkedésnek. Bővebben: [[Poitiers-i csata (732)|A Poitiers-i csata]].</ref> Habár a nyugati arab terjeszkedést sikerült feltartóztatni, délről [[Itália|Itáliát]], [[Korzika|Korzikát]], [[Szardínia (sziget)|Szardíniát]] és [[Szicília|Szicíliát]] még sokáig veszély fenyegette. Az arab támadások folytatódtak, időről-időre a keresztények megpróbálták visszaszorítani őket. Nagy Károly 800 körül megállított egy nagy muszlim támadást, de az Iszlám erői egyszerűen átcsoportosították erejüket és az olasz csizmát körülvévő szigeteket foglalták el, Itáliát támadva 837-re. 846-ban a szaracénok ''földúlták Rómát'', a pápa az Angyalvárban keresett menedéket. A 850 és 950 közötti száz évben a bencéseket kiűzték ősi kolostoraikból, a Pápai Államot többször lerohanták,<ref>lásd erről angol wiki: "Arab raid against Rome"</ref> és muszlim kalóztámaszpontok létesültek Észak-Itália és Dél-Franciaország partjain, melyek hídfőkként szolgáltak a szárazföld támadására is. A pápák kétségbeesetten próbálták megszervezni a védelmet, de elsősorban a Rómát körülvévő területekre tudtak összpontosítani.