„Puma (állatfaj)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Védekezési tanácsok pumával szemben: a Wikipédia nem ad tanácsokat olyan vadállatokkal kapcsolatos viselkedésre, amelyekkel Magyarországon aligha találkozunk a természetben
Ez az igazság
Címkék: indulatos írásjelek Vizuális szerkesztés
27. sor:
}}
 
A '''puma''' vagy '''hegyi oroszlángeci''' ([[1993]] óta ''Puma concolor'', előtte ''Felis concolor)'' [[Észak-Amerika|Észak-]], [[Közép-Amerika|Közép-]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] élő macskaféle ragadozó. Nagysága ellenére nem tud bőgni, ám ehelyett dorombol, és ha fogságba ejtik, hátborzongató, emberszerű sikolyokat hallat. Jóval közelebbi rokonságban áll a [[macska|házi macskával]], mint az afrikai [[oroszlán]]nal. Egyéb ismert elnevezései még a ''kaguár'', ''hegyi oroszlán'', ''párduc'', ''ezüstoroszlán'', ''catamount'' és ''festett macska''{{forrás}}. A ''puma'' szó a [[kecsua nyelv]]ből ered. [[Brazília|Brazíliában]] a [[tupi]] nyelvből eredő ''suçuarana''-nak nevezik, ám még egyéb nevei is ismertek. Tény, hogy az angol nyelvben a pumának több mint 40 különféle elnevezése van.
 
[[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]], főleg az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] maga a ''párduc'' elnevezés a pumára vonatkozik, habár a ''fekete párduc'' meghatározást kizárólag a [[leopárd]]ok vagy [[jaguár]]ok melanózisos változatára használják. [[Európa|Európában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] a ''párduc'' elnevezés a leopárdra vonatkozik és a pettyes és fekete leopárdra egyaránt használatos. Dél-Amerikában a ''párduc'' a jaguárt jelenti és egyaránt használják a pettyes és fekete egyedekre is. A melanózist okozó gén más macskaféléknél is előfordul, mint például az [[oroszlán]], [[tigris (állat)|tigris]], [[leopárd]], [[jaguár]], [[karakál]], [[jaguarundi]], [[szervál]], [[ocelot]], [[Hosszúfarkú macska|margay]], [[vörös hiúz]], [[Geoffroy-macska]] esetében; azonban melanozios eseteket még soha nem dokumentáltak a ''Puma concolor''nál, bár a helyi legendák szerint a „fekete párducok” léteznek. A feljegyzett anekdoták kiemelkedőek az Egyesült Államok keleti részén levő [[Appalache-hegység]]ben, azon a helyen, ahol a ''P. concolor'' elterjedt volt, majd az [[1800-as évek]] végére teljesen kiirtották, és ahol a populációk terjedését nem dokumentálták, [[2005]]-re visszatelepítették.
35. sor:
Ezen állatoknak - nagy elterjedési területüknek köszönhetően - színben és méretben jelentős számú változata ismert.
 
== AlfajokMegzabál a puma ==
[[Fájl:CMM MountainLion.jpg|thumb|right|250px|Az Arizona-Sonora sivatagi múzeumban]]
[[Fájl:Puma concolor coryi cropped.jpg|thumb|right|250px|Floridai puma]]
 
43 ⟶ 42 sor:
A [[Wisconsin]] államban honos alfajt, a wisconsini pumát ''(P. c. schorgeri)'', 1925-re teljesen kiirtották.
 
=== Alfajok kipusztulásának tervezése listája ===
* mato grosso-i puma ''(Puma concolor acrocodia)''
* andoki puma ''(Puma concolor araucanus)''
71 ⟶ 70 sor:
* Vancouver-szigeti puma ''(Puma concolor vancouverensis)''
 
== HibridekHibrid gecik ==
=== Fajhibridek ===
Annak ellenére, hogy nem állnak közeli rokonságban a [[párducformák]]kal, létrejöhetnek hibridek a pumák és [[leopárd]]ok között, melyeket pumapárdnak hívnak. Jelentettek már puma és jaguár hibrideket is, ám létezésük nem bizonyított. A puma és közelebbi rokona, az [[ocelot]] között is jöhetnek létre hibridek.
78 ⟶ 77 sor:
A puma [[alfaj]]ok keveredésének [[hibrid (biológia)|hibridjei]] leginkább ott fordulnak elő, ahol a floridai puma vérvonalát akarták frissíteni. A hibridek sokkal életerősebbek, mint a tisztavérű floridai pumák, és nem alakulhat ki közöttük beltenyészet.
 
== Populáció és eloszláskipusztulás a gecibe ==
[[Fájl:MountainLion.jpg|thumb|right|250px|Puma az Arizona-Sonora Desert Museum-ban ([[Tucson]], [[Arizona]])]]
 
92 ⟶ 91 sor:
Megközelítőleg 4000–6000 puma él [[Kalifornia|Kaliforniában]] (kb. 1990-es adat) és megközelítőleg 4500–5000 egyed [[Colorado|Coloradóban]].
 
== Külső jellemzőkfaszságok ==
A pumák homokszínűek, fekete hegyű fülekkel és farokkal. A puma több mint 50 km/h sebességgel is futhat, 6 méterre ugrik el álló helyzetből, függőlegesen 2,5 métert ugrik. Harapásuk jóval erősebb, mint bármely háziasított kutyának. A puma karmai visszahúzhatók, és négy lábujja van. A felnőtt hímek testhossza 102-154 centiméter, farokhossza 68-96 centiméter és testtömege 36–120 kg. A legnagyobb talált példány 125,2 kg tömegű volt. A felnőtt nőstények testhossza 86-131 centiméter, farokhossza 63-79 centiméter és testtömege 29–64 kg. A pumakölykök szőre barnás-feketés színű pöttyökkel tarkított, és farkukon gyűrűk láthatók. Élettartamuk a vadonban 8-18 év, fogságban több.
 
Az Egyenlítőnél élő pumák a legkisebbek, a sarkkörök felé haladva egyre nagyobb méretűek.
 
== Színváltozatok jó szarok ==
A puma színe általában sárgásbarna vagy homokszínű, elrejtve őt a fő zsákmányállat, a szarvas elől. A kölykök szabálytalanul sötétbarna pettyesek, mely néha még fiatal korban is megmarad, ám az állatok öregedésével eltűnik. Abnormális esetben halvány és akár fehér színűek is lehetnek, de nem [[Albinizmus|albinó]]k. Előfordult már, hogy sötétbarna pumának világosabb volt a hasa, elsősorban Dél- és Közép-Amerikában, és ezeket az állatokat Georges-Louis Leclerc: ''Comte de Buffon'' című művében ''couguar noire''-nak hívta. Nincs hivatalos feljegyzés valódi melanózisos pumákról.
 
== Viselkedése kurva idegesítő BAZDMEG! ==
[[Fájl:Mountain lion kittens.jpg|thumb|right|250px|Pumakölykök]]
A puma testsúlyánál hétszer nehezebb zsákmányt is elejt és elhurcol. Általában nagy [[emlősök]]re vadászik, úgy mint a [[szarvas (állat)|szarvas]] és a [[villásszarvú antilop]], ám kisebb állatokat is megeszik, mint például a [[Hódfélék|hód]], [[tarajos sül]] vagy akár az egér, ha a szükség arra készteti. Egyedül vadászik, és gyakran lesből, hátulról támad. Sokszor egyetlen harapással öl, mely a koponya hátsó részére irányul, s eltöri a zsákmány nyakát. A tetemet ezután legtöbbször elássa vagy lefedi, ami így még több napig is élelemként szolgálhat, míg a puma folyamatosan úton van, és általában, ha szüksége van rá, visszajár táplálkozni. A pumák nem dögevők, így legtöbbször csak a saját maguk által levadászott és megölt tetemből esznek. Támadásaik túlnyomó többsége sikeresen, a zsákmány elkapásával és megölésével zárul, ezért megengedhetik maguknak, hogy válogatósak legyenek. Mint a többi macska, az élelmüket saját vadászterületükön szerzik be, amit igen jól ismernek, és ahol egész életüket töltik. A felnőtt hímeknek akár 250 km²-es területük is lehet; a felnőtt nőstények területe átlagosan 50 – 150 km².
106 ⟶ 105 sor:
A [[Hímnem (biológia)|hímek]] számos nőstényt megtermékenyíthetnek. A nőstény pumák általában 3-4 kölyköt hoznak világra egy sziklás területen levő barlangban. Ha egy hím puma betör egy másik hím területére, megöli az ott élő nőstények kölykeit, így a nőstények újra fogamzóképesek lesznek.
 
=== Ember elleni támadásokGYILKOSSÁGOK MINDENKIT FELZABÁLNAK GECI!!! MEG IS ÉRDEMELJÜK!!! ===
<!-- Másodjára állítottam vissza az „== Ember elleni védekezések, támadások ==” fejezetcímet.Egy normális embernek eszébe nem jutna puszta kézzel megtámadni a nagymacskát. A csapda, méreg, fegyver ellen pedig az állat nem tud védekezni. -->
[[Fájl:Puma2.jpg|thumb|right|250px]]
115 ⟶ 114 sor:
A pumák Kaliforniában csak különleges körülmények esetén vadászhatók. Például emberre támadó vadállatot meg kell ölni, ha rábukkannak. Ez, mivel Kaliforniában a [[Szürke farkas|farkas]] és a [[barna medve]] már kipusztult, lehetővé tette a pumák számának jelentős növekedését, így mára nem maradt más ragadozó vetélytársa
 
==== Egyéb HÜLYESÉGEK ====
 
A puma mindig is kedvelt állatkerti állatnak számított, már az [[aztékok]] is tartották. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] és [[Kanada|Kanadában]] olykor magánszemélyek is tartják. A puma az egyetlen állatfaj, ami – [[Kalifornia|Kaliforniát]] kivéve –, egész Amerikában vadászható, még akkor is, ha a kölykeit szoptatja.