„Schnetzer Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Pordav (vitalap | szerkesztései)
→‎Katonai pályája: Egyértelműsítések
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
76. sor:
== Katonai pályája ==
=== Első világháború ===
[[1915]]. [[március 12. | március 12]]-én Schnetzer Ferencet, ezredesi rendfokozatban kinevezték a K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred parancsnokává. Ezredével, amely [[1912]] óta megerősített határbiztosítási feladatokat látott el Belgráddal[[Belgrád]]dal szemben Zimonynál[[Zimony]]nál, szerbiai hadműveletekben vett részt. [[április 25. | Április 25]]-én más beosztást kapott, így az ezred parancsnoki teendőket átadta Kovacsevics Viktor ezredesnek.<ref>{{Cite web |url=http://www.cskir.extra.hu/images/cikkek_udo/alakulat_68_10_gyalogezred/1_vh.pdf |title=68. ezred parancsnoka |accessdate=2012-06-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304223037/http://www.cskir.extra.hu/images/cikkek_udo/alakulat_68_10_gyalogezred/1_vh.pdf |archivedate=2016-03-04 }}</ref>
 
=== Magyar Tanácsköztársaság ===
A [[Tanácsköztársaság]] idején a „Fehér[[Fehérház Ház”Bajtársi Egyesület]] nevű csoport tagja volt. Katonaként aktív szerepet játszott az [[1919]]. [[augusztus 6. | augusztus 6]]-i Friedrich-féle puccsban, a [[Tanácsköztársaság]] megdöntésében. Küldöttség élén augusztus 4-én felkereste a főváros határában várakozó román hadsereg főparancsnokságát, s előadta kérésüket, hogy vonuljanak be Budapestre[[Budapest]]re, mert ott még mindig a bolsevikok uralkodnak. [[Mardarescu]] román legfőbb parancsnok teljesítette Schnetzer tábornok kérését.
 
Mindhárom [[Friedrich-kormány]]ban a hadügyminisztérium ideiglenes vezetője volt, 1919. augusztus 7.<ref>[http://nimrod-mohacs.hu/content/augusztus-07 Főhercegi kinevezés]</ref> és november 24. között [[Magyarország honvédelmi minisztereinek listája|hadügyminiszter]] volt.
 
[[1919]]. augusztusában[[augusztus]]ában ő hozta létre a fegyveres karhatalom intézményét, megbízott hadügyminiszterként.<ref>[http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2003/helgert_imre.pdf Karhatalom létrehozása, 126. o.]{{Halott link|url=http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2003/helgert_imre.pdf |date=2018-11 }}</ref>
 
=== Tábori lelkészség ===
„Az önálló magyar és a hazai felekezeti összetételnek megfelelő [[tábori lelkész|katonalelkészi]] szervezet kiépítése érdekében az első lépést Schnetzer Ferenc hadügyminiszter tette meg, aki 1919 szeptemberében arról értesítette [[Huszár Károly]] vallás és közoktatási minisztert, hogy a jelenleg is rendelkezési állományban lévő katonalelkészek ügyében szeptember 17-ére a hadügyminisztériumban értekezletet tart. A hadügyminiszter sürgősen meg szerette volna oldani a rendelkezési állományban levő (16 római katolikus, 5 református és 2 evangélikus) katonalelkészeknek az egyházmegyébe vagy egyházkerületbe történő átadását, illetve a hadügyminisztérium keretében történő elhelyezését. December 16-án 4 római katolikus, 1 református és 1 evangélikus tábori lelkész tisztelgett [[Horthy Miklós]] fővezérnél, akit Klimkovics József római katolikus tábori lelkész üdvözölt.”<ref>[http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=zgfumag&pid=12056&blog_cim=Hol%20vannak%20a%20katon%E1k? Tábori lelkészség]</ref><ref>[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:iBPfefn-GQcJ:www.ktp.hu/index.php/toertenet/300--az-oenallo-magyar-tabori-lelkeszi-szolgalat-roevid-toertenete-+schnetzer+ferenc&cd=52&hl=hu&ct=clnk&gl=hu Az önálló magyar tábori lelkészség története 1912-1994]</ref>
 
== Későbbi tevékenysége ==