„Budapesti Értéktőzsde” változatai közötti eltérés

BÉT Xtend említése, hiperhivatkozások beszúrása
(BÉT Xtend említése, hiperhivatkozások beszúrása)
| leányvállalatai = [[Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.|KELER Központi Értéktár Zrt.]]
Budapest Institute of Banking
| lábjegyzet = A tőzsdén jegyzett vállalatok száma: '''65'''<ref>https://bet.hu/site/Magyar/oldalak/kibocsatok</ref><br>A tőzsdén jegyzett vállalatok értéke: '''6 787 milliárd forint'''<ref>https://bet.hu/oldalak/piac_most</ref><br>A tőzsde napi átlagos forgalma: '''18,2 milliárd forint'''<ref>https://bet.hu/Rolunk/Sajtoszoba/Sajtokozlemenyek/aprilisban-felfele-indultak-az-arfolyamok-a-budapesti-ertektozsden</ref><br>Tőzsdeindexek:: '''[[BUX]]''', [[BUMIX]], [[CETOP]]<ref>https://bet.hu/Befektetok/Indexek/A-BET-indexei</ref>
| honlap = www.bet.hu/
}}
Az azonnali piacot tekintve a [[tőzsdeterem|tőzsdetermi]], nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszer, a [[MultiMarket Trading System]]-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a [[határidős piac]] elektronikus távkereskedési [[platform]]ja.
 
A BÉT [[származékos piac]]a 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és [[opciós kontraktus]]ok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulásától, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között – vezette be az [[egyedi részvényeken alapuló kontraktus]]ait, az opciós piac, a [[szabványosított pénzügyi termék|szabványosított termék]]ek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második [[index alapú termék]], a [[BUMIX]] kontraktus kereskedése is.
 
A [[versenyképesség]] megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új [[tőzsdetanács]] a tizenkét év önálló jogi személyi lét után a [[gazdasági társaság]]i forma mellett döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a [[tőzsdetitkárság]] helyébe az [[részvénytársaság igazgatósága|igazgatóság]], [[részvénytársaság ügyvezetősége]] lépett.
 
Az [[Magyar Nemzeti Bank|MNB]] 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében addig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák [[CEESEG AG Holding]]gal és az Österreichische Kontrollbank AG-vel. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde minősített többségi tulajdonosává vált.
 
A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben új piacot indított [[Xtend|BÉT Xtend]] néven közepes méretű vállalkozások számára. <ref>{{Cite web |title=Előnyök a BÉT Xtend piacon |url=https://bet.hu/Kibocsatok/kozepvallalati-szolgaltatasok/xtend/Elonyok-a-BET-Xtend-piacon |work=Bet site |accessdate=2020-05-23 |language=hu}}</ref> Ezt megtámogatólag jött létre a [[Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap]], amely 2018 óta magánbefektetőkkel karöltve nyújt közösen tőkét olyan vállalkozásoknak, melyek vállalják a BÉT Xtend piacon való tőzsdei részévnykibocsátást.
 
==A tőzsde elnökei<ref>{{Cite web |url=https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-jelenlegi-es-korabbi-elnokei |title=Archivált másolat |accessdate=2017-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170322205327/https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-jelenlegi-es-korabbi-elnokei |archivedate=2017-03-22 }}</ref>==
 
==A BÉT tőzsdeindexei==
A tőkepiaci folyamatok jelzésére jött létre a Budapesti Értéktőzsde hivatalos [[részvényindex]]e, a [[BUX|BUX index]], a BÉT közepes és kis [[részvény kapitalizáció|kapitalizáció]]jú részvényeinek indexe, a [[BUMIX]], valamint a közép európai [[blue chip]] index, a [[CETOP]].
 
A hazai részvényindexek (BUX, BUMIX) a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy [[mutatószám]]ba. A regionális blue-chip index (CETOP) a legnagyobb [[tőkeérték]]ű és forgalmú közép-európai vállalatok részvényeinek teljesítményét tükrözi.
333

szerkesztés