„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

→‎A clermont-i zsinat: Stílus. Fölösleges a sok "nyomban", meg "azonnal" és "rögtön" stb. Nem kellet semmit visszaszolgáltatni, a püspökség kezeskedett a távollévő vagyonáért.
(Kiegészítések (pl etimológia), tisztázás, forrás- és linkhozzáadások, pár hamis/téves és fölös infó kigyomlálása. Némileg revideáltam és újraírtam, főbb forrásaim (+publikáció éve): David Cook (University of California- 2015), Thomas Madden (Northwestern University -2004), Samuel P. Huntington (Harvard egyetem- 1996), a Korán, az al-Bukhari, Ibn Khaldun stb. Nagy kár lenne, ha ezek elvesznének, Milei Vencel törölgetései miatt.)
(→‎A clermont-i zsinat: Stílus. Fölösleges a sok "nyomban", meg "azonnal" és "rögtön" stb. Nem kellet semmit visszaszolgáltatni, a püspökség kezeskedett a távollévő vagyonáért.)
A pápa november 27-én, egy keddi napon nyilvános gyűlést tartott. Egyháziak és laikusok akkora tömege gyűlt össze (hála a korábbi kihirdetésnek, miszerint nagy horderejű bejelentés következik), hogy a pápa trónját a város keleti kapujánál, a mezőn kellett felállítani, az érdeklődők ugyanis nem fértek be a zsinatnak addig helyet adó székesegyházba. Bár a beszéd eredeti szövege nem maradt fenn, hatását jól érzékelteti a fennmaradt [http://www.fordham.edu/halsall/source/urban2-5vers.html öt későbbi beszámoló] is. A pápa elbeszélte, hogy a keleti kereszténység segítséget kér tőlük a [[Szeldzsuk-dinasztia|szeldzsukok]] elleni harchoz. Ezután beszélt [[Jeruzsálem]]ről, a hitetlenek kezére került Szent Városról, ahol a keresztény zarándokok nem, vagy csak hatalmas nehézségek árán tudnak eljutni a szent helyekre.
 
Eztán felszólította a jelenlevőket és minden nyugati keresztényt, hogy vonuljanak keleti testvéreik megsegítésére. Aki vállalkozik az útra, és elesik a harcban, az feloldozást és bűnbocsánatot nyer. ''„Deus vult!” – „Isten akarja!”'' – kiáltozottkiáltotta a tömeg. Valahonnét előkerültElőkerült egy vörös posztódarab, amelyből nyomban kereszteket hasogattakvágtak ki. Miután [[II. Orbán pápa]] befejezte beszédét, Le Puy püspöke azonnal fölállt székéből, és a pápa elé térdelve kérte, hadd vehessen részt a vállalkozásban. Majd Gergely bíboros rázendített a ''Confiteor''ra (közgyónás), a tömeg visszhangozta. Az ima után a pápa ismét szólásra emelkedett, feloldozást adott, és elbocsátotta a jelenlevőket.
 
Ezután a zsinat határozott arról, hogy aki hadba indul Krisztus zászlaja alatt, az nem csak feloldozást nyer világi bűnei alól, de távollétében vagyonáért a helyi püspök felelkezeskedett, és aki azt amegtámadja, harcosvagy visszatértekirabolja után hiánytalanul visszaazt, kellkiközösítés nekialá szolgáltatnikerül. Továbbá eldöntötték, hogy annak, aki felveszi a keresztet, meg kell esküdnie, hogy elmegy [[Jeruzsálem]]be, de senki sem indulhat el anélkül, hogy meg ne tanácskozta volna meg a dolgot lelkiatyjával. Az időseket és betegeket inkább le kell beszélni az expedícióról, a papok és szerzetesek pedig csak püspökük, illetve apátjuk kezéből vehetik fel a keresztet. A gyülekezőt a következő év Nagyboldogasszony ünnepére (augusztus 15.) tűzték ki.
 
A sereg vezérének a hagyomány szerint [[I. László magyar király]]t kérték fel, de ez nem felel meg a valóságnak, mert ő már a zsinat előtt meghalt. Négy sereg alakult, az egyiket [[Bouillon Gottfried]], a másikat [[I. Bohemund antiochiai fejedelem|Tarantói Bohemund]] szicíliai normann vezér, a harmadikat [[Hugó, Vermandois grófja|Vermandois-i Hugó]], a negyediket pedig [[IV. Rajmund toulouse-i gróf|Rajmund toulouse-i gróf]] vezette – az ő seregében volt Adhemar püspök, a hadjárat pápa által kinevezett fővezére is. A seregek négy különböző úton indultak Jeruzsálem felé; gyülekezési helyül Konstantinápolyt jelölve meg.
983

szerkesztés