„Szeres település” változatai közötti eltérés

A szeres települések nem tartoznak a zárt szerkezetű települések közé. A házsorok és a művelés alatt álló kertek a dombok, magaslatok tetején húzódnak. Egy-egy ilyen lakott magaslatot neveznek szernek.<ref>[http://www.nagyutazas.hu/magyar/magazin/article.php?id=421 A természet parkja - Őrség] {{Wayback|url=http://www.nagyutazas.hu/magyar/magazin/article.php?id=421 |date=20070614012119 }}; A nagyutazás.hu írása; Elérés: 2008. március 24.</ref> Bár közigazgatásilag a szerek egy települést képeznek, a külső szemlélő számára mégis egymástól elkülönült településeket alkotnak.<ref>[http://termtud.akg.hu/okt/9/5/952.htm Magyarország településszerkezete]; Elérés: 2008. március 24.</ref> A szerek közötti távolság néhol csak egy-két teleknyi, másutt több kilométenbxcvbrkilométer is lehet.

A szeres telepü[[Magyarország|gfdfkélm]]<nowiki/>lésektelepülések egy része már a 13. századra kialakult.<ref>[http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10025/ch16s02s02s01.html SZEREK, SZEGEK. SZERES TELEPÜLÉSEK]; Elérés: 2008. március 24.</ref> Az [[Őrség]]ben eredetileg a határgyepűt őrző családok foglalták el a domboldalakat, ahol otthonuk védett volt a tavaszi vizektől. A szerek nemzetségi szálláshelyek voltak, amelyek az idők folyamán kisnemesi településekké váltak.<ref>{{MNéprLex|5|22|5-41.html}}</ref> A török korban a domblábakról a szerek felhúzódtak a dombok tetejére, ahonnan jobb kilátás nyílt a környező tájra. A települések a 19. századig két övezetre oszlottak: a házak környékén a megművelt terület húzódott, azoktól távolabb pedig erdőirtó gazdálkodás zajlott. A [[20. század]]ban a szeres szerkezet már ked{{források}}kedvezőtlen adottság volt és az aprófalvakhoz hasonló problémák jelentkeztek: elvándorlás, szolgáltatások és munkahelyek hiánya.