„Szatmárököritói tűz” változatai közötti eltérés

(korr sablon ki)
 
== A tragédia emléke ==
A tragédia hatalmas megdöbbenést keltett Európa valamennyi országában. Prominens külföldi lapok, mint pl. a [[Franciaország|francia]] ''Le Petit Journal'' címlapon számoltak be róla, sőt ez utóbbi még külön, a tragédiát szemléltető illusztrációkat is közölt, ahogy a szerencsétlen emberek menekülni próbálnak a tűzből. Az amerikai ''[[The New York Times]]'' is címlapon hozta az esetet már [[március 29.|március 29]]-én ''300 burned to death at ball in Hungary'' címmel. Az [[Ausztria|osztrák]] ''Neues Wiener Tagblatt'' szintén együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozói felé, és felidézte a császárvárosban [[1881]]. [[december]]ében a Ringtheaterben történt tűzesetet, ahol szintén százak haltak meg.
 
[[II. Vilmos német császár]] külön részvéttáviratban fejezte ki sajnálatát a magyar kormánynak, sőt hasonlóan jártak el az osztrák, a francia és az [[Olaszország|olasz]] kormányok, valamint [[Bécs]], [[Párizs]] és [[Berlin]] városok, illetve néhány német tartomány (mint pl. [[Bajorország]]) vezetői is. Rengetegen, így külföldiek, többek között [[franciák]], akik a ''Le Petit Journal''-ból értesültek a tűzről, személyesen utaztak el Szatmárra, hogy helyben róják le kegyeletüket az áldozatok előtt.