A város alapítását illetően több legenda is létezik. A legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket két foltos szalamandránakgyíknak köszönhetően találta meg egy Sebenitz nevű pásztor, az Óhegy lábánál.<ref>{{cite web |url= https://www.mediaklikk.hu/2016/09/25/a-hely-selmecbanya-1-resz/ |title= A Hely - Selmecbánya 1. rész |date= 2016-09-25 |work= [[Kossuth Rádió]] |publisher= [[Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap|MTVA]] |accessdate= 2017-11-06}}</ref> Az eredeti legendában szereplő gyíkok helyett szalamandrák említése újabban terjedő tévesztés, vélhetően a selmeci diákok szalamander-menetének nevéből kiindulva.<ref>Szemán Attila: Vocem preco! Újabb keletű tévedések a selmeci hagyományok területén, Bányászati és Kohászati Lapok (BKL. Bányászat), 2005., 138. évfolyam 4. szám. 51-52. oldalak (online elérés: {{PDF|[http://www.ombkenet.hu/bkl/banyaszat/2005/bklbanyaszat2005_4_09.pdf Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület]}}</ref>(Az eredeti legenda gyíkjai helyett újabban – a diákok szalamander-menetének nevéből – tévesen szalamandrákat emlegetnek.<ref>Szemán Attila: Vocem preco! Újabb keletű tévedések a selmeci hagyományok területén, Bányászati és Kohászati Lapok (BKL. Bányászat), 2005., 138. évfolyam 4. szám. 51-52. oldalak (online elérés: {{PDF|[http://www.ombkenet.hu/bkl/banyaszat/2005/bklbanyaszat2005_4_09.pdf Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület]}})</ref>)
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1238]]-ban szabad királyi városi rangra emelte, s a tatárjárás után [[bajorok|bajor]] és [[szászok|szász]] bányászokat telepített be, akiknek 1245-ben [[Selmeci jogkönyv|jogkönyvét]] is megerősítette. A középkorban évszázadokon át [[Magyarország]] legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. [[Szabad királyi város]] címmel rendelkezett, ahol a bányászat a ''Waldbürger''eknek nevezett polgárság kezében volt – e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. [[1443]]-ban szörnyű földrengés pusztította a várost.
