„Jan Christiaan Smuts” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
62. sor:
Smuts [[1917]]-től több mint két évet töltött [[Európa|Európában]]. Sokat utazott, többször szemlézte a kontinensen tartózkodó dél-afrikai katonai alakulatokat, ideje jelentős részét pedig a béketárgyalásokra való felkészüléssel töltötte, amelyen mint a Brit Birodalom tagállamának ([[Dél-afrikai Unió]]) képviselője vett részt. Sok időt töltött [[London]]ban, ahol több ízben szólalt fel mind az alsó- (House of Commons), mind a felsőházban (House of Lords).
 
[[1919]] áprilisában [[David Lloyd George|Lloyd George]] elnök megbízásából hivatalos delegáció élén [[Budapest]]re látogatott, amely ekkor [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] és a Tanácsköztársaság ellenőrzése alatt állott. MegjegyezendőMegjegyzendő, hogy ő volt az első dél-afrikai politikus aki magyar földre lépett. Kun Bélával nem szimpatizált, ám több megbeszélést is folytatott vele. Ezen tárgyalásokon Smuts a magyar-román demarkációs vonal elfogadására és tiszteletben tartására ösztönözte magyar tárgyalópartnereit, cserében hajlandó lett volna kisebb engedmények kiharcolására ígéretet tenni, ám a kétnapos megbeszélésen nem született eredmény.
 
A háború utáni rendezést Smuts [[Thomas Woodrow Wilson|Wilson amerikai elnök]]höz hasonlóan képzelte el, nem támogatta a vesztes államokat sújtó szigorú büntetést. Többször szólalt fel a vesztes Németország és a Monarchia ügyében, ám érvei minduntalan süket fülekre találtak. Véleményét és állhatatosságát jól jelzi, hogy a (németekkel kötendő) [[versailles-i békeszerződés]] aláírását megtagadta s csupán [[Louis Botha|Botha dél-afrikai elnök]] kifejezett utasítására szignálta a dokumentumot. Smuts a tárgyalásokat követően hazautazott, és soha nem tért vissza Európába.