„Vidkun Quisling” változatai közötti eltérés

2 809 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
 
== Quisling bukása ==
Norvégiát brit és szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól 1945 májusában és ekkor Quislinget letartóztatták, és [[Oslo]] központi rendőrkapitányságára vitték, ahol 160 brit ejtőernyős vigyázott rá. TerboventSven nemArntzen tudták elfogniügyvéd, merta felrobbantottanorvég magát.ellenállás Quislingetegyik hazaárulásvezére vétségébenkövetelte, találtákhogy bűnösnek,mint ésgyilkost golyótartsák általifogva halálra ítéltékQuislinget. OsloTerbovent Akerhusnem erődjébentudták hajtottákelfogni, végremert azfelrobbantotta ítéletetmagát.
 
Quislinget szigorú őrizetben tartották több mint két hónapig egy aránylag szűk cellában, ahol csak egy asztal, mosdó és egy lyuk volt szükségletei elvégzésére. Őrizete alatt folyamatos megfigyelés alatt állt nehogy öngyilkosságot kíséreljen meg, mint Terboven. Innen áthelyezték az oslói Akershurs katonai létesítménybe, ahol megvárhatta a tárgyalását. Védőjének Henrik Berghet tették meg. Quisling ekkor már beteg volt a szűk cellában eltöltött hosszú idő miatt, lesoványodott és végtagfájdalmai voltak.
 
Pere kezdetén Quislinget még puccskísérlettel, az alkotmány erőszakos megváltoztatásának kísérletével, az [[1940]]. évi német támadáskor elrendelt mozgósítás visszavonásával és a németekkel való együttműködéssel vádolták meg, később ez kiegészült azzal a vádponttal, hogy ő végeztette ki [[1943]]-ben Gunnar Eilifsen rendőrtisztet. A tényeket Quisling egyszer sem tagadta, de elutasította azt, hogy ezekkel bűnt követett volna el. Hatvan oldalas válaszában azzal érvelt, miszerint azon fáradozott, hogy Norvégia a német megszállás alatt is szabad és virágzó ország legyen.
 
[[Július 11.|Július 11]]-én kiegészített vádpontokkal már sikkasztás, lopás, többszörös gyilkosság és hazaárulás (Hitlerrel való összeesküvés Norvégia megszállására) bűneit rótták fel Quislingnek. A tárgyalást [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án nyitották meg. Quisling továbbra is azzal védekezett, hogy a megszállás ellenére Norvégia függetlenségét akarta fenntartani továbbra is, de ez ellen az állítás ellen felhozták azoknak az eseményeknek a tényét, amelyek Norvégiában a német megszállás alatt végbementek. Az ügyészség itt hivatkozott még egyes német tisztviselők vallomására is, akiket a megszállók állítottak a norvég intézmények élére és akik részletesen taglalták Quisling szerepét így például a norvégiai zsidók deportálásánál. Ugyancsak Quisling ellen vallott a Nasjonal Samling számos tagja is.
 
Quisling egészségügyi állapota a tárgyalás alatt tovább romlott, s később már nem tudott érdemben felszólalni saját védelmében. Az ítéletet [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én hozta meg a bíróság. Bár néhány vádpontot ejtettek, de Quislinget hazaárulás vétségében bűnösnek találták és golyó általi halálra ítélték. A döntés ellen Quisling és védője a Legfelsőbb Bírósághoz lebbezett fel, amit októberben elutasítottak. Oslo Akerhus erődjében hajtották végre az ítéletet.
 
Quislinget [[1945]]. [[október 24.|október 24]]-én hajnali háromnegyed három előtt öt percel kivégzőosztag lőtte agyon az Akershurs udvarán. Utolsó szavai ezek voltak: ''„Igazságtalanul ítéltek el, ártatlanul halok meg!”''
 
== Jegyzetek ==