„Magyar magánhangzók” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ki raktam a magánhangzok számát és a magánhangzókat.
Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a némi kiegészítés, bevezető átírása
1. sor:
A '''magyar nyelvben használt magánhangzók''' száma 14 – ezek azok a hangok, amelyeket a [[magyar helyesírás]] lejegyez. Ezen kívül van számos olyan hang, amely csak nyelvjárásokban fordul elő, és van néhány olyan is, amely megtalálható az irodalmi nyelvben is, de nem rendelkezik önálló betűvel.
A '''magyar magánhangzókat''' többféleképpen szokás csoportosítani. Csoportosításuk alapja lehet például, hogy mennyi ideig ejtjük őket, vagy, hogy milyen az ajak mozgatásának módja kiejtéskor, illetve, hogy milyen hangrendűek. Magánhangzok száma: 14.
 
a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.
 
 
 
<br />
 
A magyar helyesírás a következő betűket használja a magyar magánhangzók lejegyzésére: '''a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű'''.
== Csoportosításuk ==
A magyar magánhangzókat a következők szerint csoportosíthatjuk: hangrend szerint, a nyelv függőleges mozgása szerint, nyíltság szerint, az ajkak állása szerint és időtartam szerint.
 
Hangrend szerint a magyar magánhangzók lehetnek
 
* mély hangrendű magánhangzók: ''a, á, o, ó, u'' és ''ú''
* magas hangrendű magánhangzók: ''e, é, i, í, ö, ő, ü'' és ''ű''
 
A nyelv függőleges mozgása szerint a magánhangzóink lehetnek
 
* felső nyelvállású magánhangzók: ü, ű, i, í, u, ú
* középső nyelvállású magánhangzók: ö, ő, é, o, ó
28 ⟶ 21 sor:
 
Az ajkak állása szerint a magánhangzók lehetnek:
 
* ajakkerekítésesek: ''a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü'' és ''ű''
* ajakrésesek: ''á, e, é, i, í''
 
A magánhangzók kiejtésének időtartama szerint lehetnek:
 
* rövid: ''a, e, i, o, ö, u'' és ''ü''
* hosszú: ''á, é, í, ó, ő, ú'' és ''ű''.<ref>{{Cite web |url=http://www.ngkszki.hu/seged/csej-lyesj/hangkepz.htm# |title=ArchiváltCsászárné másolatErdei Julianna: J és Ly – Nyelv - beszéd - írás|accessdate=2010-01-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090222110113/http://www.ngkszki.hu/seged/csej-lyesj/hangkepz.htm# |archivedate=2009-02-22 }}</ref>
 
== A magyarban nem jelölt magánhangzók ==
 
Egyes magánhangzókat nem jelölünk külön a sztenderd magyar helyesírásban, ám a köznyelv mégis használja őket. Ilyen a rövid ''á'' (szokásos jelölése: ȧ) a telefonáláskor ''haló (hȧló)'' szóban. Illetve egyes idegen eredetű szavaknál, neveknél pl ''mȧrketing, Mȧx, stb''. (Ezek ejtése - részben a jelölés hiánya miatt - változhat, tehát előfordul a marketing, Max is.)
 
Egyes nyelvjárásokban ejtéskor megkülönböztetik a [[Zárt e hang a magyar nyelvben|zárt]] és a nyílt ''e''-t. Az előbbi hagyományos jelölése: ë.
 
A hosszú ''a'' és ''e'' (nem az á és é! – megkülönböztetésükre néha az ā és ē betűket használjuk) ejtése előfordul pl. mozaikszavak betűnkénti ejtésekor: ''MTA, BME, LTE, stb''. (Ilyenkorilyenkor az i, u, o, ö hangokat is hosszan ejtjük ''(OTP, LTI, ÖBB, stb)'' annak ellenére, hogy ezeket hosszú párjaiktól általában megkülönböztetjük), illetve nyelvjárásokban gyakoriak, pl. ''āra'' (arra) és ''ēre'' (erre).
 
== Lásd még ==