„Vízilabda” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (31.46.91.97), visszaállítva Pallerti szerkesztésére |
|||
8. sor:
[[Magyarország]]on napjaink egyik sikersportága.
== Története ==
[[Fájl:WaterPolo 1900.jpg|bélyegkép|300px|Vízilabda az 1900-as Olimpián]]
[[Fájl:London 1908 Water Polo.jpg|bélyegkép|300px|Vízilabda az 1908-as Olimpián]]
A modern vízilabda alapjait [[William Wilson]] [[skótok|skót]] újságíró és úszóedző fektette le [[1877]]-ben, mikor az [[Aberdeen (Skócia)|aberdeeni]] ''Bon Accord Fesztivál''ra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz. Az első vízilabdameccs ezen a fesztiválon, a ''Dee'' folyó partján zajlott le. Bár nagyban eltért a mai vízipólótól, mégis akkora népszerűségre tett szert, hogy a brit úszószövetség (Swimming Association of Great Britain) [[1885]]-ben Wilson szabálykönyvét jelentősen kiegészítve, illetve némileg átírva, ''vízilabda'' néven önálló sportágnak ismerte el. Ez a változat aztán rövid idő alatt meghódította az egész világot.
== Alapszabályok ==
* '''Sapkák:''' A hazai csapat általában '''[[fehér]]''', míg a vendégcsapat játékosai '''[[kék]]''' sapkában játszanak. A kapusoknak piros sapkát kell viselniük.
* ''' A játékidő:''' Egy meccs '''32 perc tiszta játékidő''' (vagyis az óra áll, ha a játék áll), melyet 4×8 perces negyedekre osztanak. Az 1-2., illetve a 3-4. negyed között '''2 perc''' szünetet, a 2-3. negyed között (félidőben) '''5 perc''' szünetet kell tartani. Minden negyed kezdetén a pálya közepén, a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére az alapvonaltól úsznak fel a csapatok. Ha a medencében nincs „kosár” (amibe a labdát helyezik kezdéskor), akkor a zsűriasztal felőli játékvezető a medence szélén dobja be a labdát.
14 ⟶ 20 sor:
* '''Gól:''' Gólt dobni akcióból bárhonnan, illetve rögzített helyzetben kapuskidobásból vagy 5 méteren kívülről megítélt szabaddobásból közvetlenül lehet, míg sarokdobásból (szöglet), oldalbedobásból és 5 méteren belül megítélt szabaddobásból nem. Ezen esetekben legalább egy csapattárs beleérése is szükséges, az ellenfél játékosa – a kapus sem – nem számít (ez utóbbi [[futball]]ban a közvetett szabadrúgásnak felel meg). Az érvényes gólt kapott csapat középkezdésből indul.
* '''Büntető:''' A gólvonaltól mért 5 méteres sávon belül elkövetett minden olyan szabálytalanságért büntető jár, amely közvetlen gólhelyzetet akadályozott meg, de 5 méterest a pálya bármely részén elkövetett brutalitás miatt is ítélhet a játékvezető és végleg cserével kiküldheti a vétkes játékost. Ez esetben a támadó csapat egyik tagja a kapuval szemben, a pálya szélein jelölt 5 méteres vonal mentén helyezkedik el és onnan lőheti a büntetőt, míg a mezőny többi tagjai (kivéve a védekező csapat kapusát, aki a kapuban van) ezen a vonalon kívül várakoznak. A büntető dobást egyből el kell lőni, nem szabad a labdát lóbálni.
* '''Kiállítás''': A kiállított játékosnak a piros kötéllel körbe vett zónába kell úsznia. A kötelet nem lehet lenyomni és csak úgy lehet visszajönni, hogy átbújik alatta (a piros kötél alatt). Akkor állhat vissza a játékba a kiállított, ha a 20 másodperc tiszta játékidő eltelt (és mutatják a bírók vagy a zsűriasztalról,hogy visszajöhet) vagy gól esik, vagy a saját csapata megszerzi a labdát, vagy a saját csapata javára szabaddobást, vagy kapuskidobást ítélnek.
* '''A támadóidő és a tiszta játékidő hossza változó:'''
** [[Nemzetközi Úszószövetség|FINA]] világliga meccseken: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perces negyedekre osztva.
** [[Olimpiai játékok|Olimpia]]: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perces negyedekre osztva, (csak itt) 30 mp-es támadóidő.
** Nemzeti liga és nemzetközi kupa meccseken: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perc.
** ''Egyetemi liga''
*** végzősök: '''28 perc''' tiszta játékidő, 4×7 perc.
*** hallgatók: '''24 perc''' tiszta játékidő, 4×6 perc.
*** elsőévesek: '''20 perc''' tiszta játékidő, 4×5 perces negyedekre osztva.
'''Új szabályok:'''
25 ⟶ 39 sor:
=== Eszközök és jelzések ===
'''Jelzések:''' A játéktér mindkét oldalán jól láthatóan bóják jelölik a kapuvonalat (fehér bója), az ettől mért 2 méteres vonalat (piros bója), (ezen belül van a kapus védett területe, ahol támadó csak akkor tartózkodhat, ha a labda már bent van) és az 5 méteres (sárga bója), (büntető) vonalat, valamint a pálya felezővonalát (szintén fehér
Ha egy támadó játékos a 2 méteres vonalon belülre kerül úgy, hogy a labda nincs azon a sávon belül, az lesnek minősül, és a védekező csapatot illeti a játékszer.
'''A kapuk''' fából vagy fémből készülnek, melyeket a játéktér két végén – az oldalvonalaktól egyenlő távolságra – szilárdan rögzítenek úgy, hogy azok a medence végétől és mindenféle akadálytól legalább 30 cm távolságra állnak.
A kapufák közötti '''távolság 3 méter''', a kapu '''magassága 90 cm''', feltéve, hogy a víz mélysége több, mint 150 cm. Ha ennél alacsonyabb, akkor a kapu magassága a medence fenekétől számítva 240 cm.
'''A labda''' kerülete '''férfi''' mérkőzéseken 68 és 71 cm között, '''női''' mérkőzéseken 65 és 67 cm között változhat, vízhatlan, recés felületű és zsiradékmentes. Súlya 400 és 450 gramm közötti.
== További információk ==
{{commonskat|Water polo}}
{{wikiszótár}}
* [http://www.waterpolo.hu A Magyar Vízilabda Szövetség hivatalos portálja]
* [http://www.vlv.hu A magyar férfi vízilabda-válogatott hivatalos oldala]
* [http://waterpolo.hu/Docs/fina_vizilabda_szabalyok_2013_2017_hun_v1.pdf FINA VÍZILABDA SZABÁLYOK 2013-2017]
* [http://www.vizipolo.hu Vízilabda portál]
* [http://www.waterpolo-world.com waterpolo-world]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Vízilabda-világbajnokság]]
* [[Vízilabda-Európa-bajnokság]]
* [[Vízilabda a nyári olimpiai játékokon]]
* [[Magyar Vízilabda-szövetség]]
* [[Magyar férfi vízilabda-válogatott]]
{{csonk-dátum|csonk-sport|2006 májusából}}
| |||