„Papp Ferenc-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben részletesen le van írva. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel neve és két névváltozata, valamint egy térképen van helye feltüntetve. A leírás szerint a Papp Ferenc-barlangnak helyet adó bányában három nagy üreg alakult ki, az [[Ezüst-hegyi 1. sz. barlang]], az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang és a Papp Ferenc-barlang, valamint néhány kicsi, jelentéktelen méretű valószínűleg megsemmisült.
1989-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály készítette el legújabb barlangtérképét. Kárpát József 1991-es kéziratában az van írva, hogy 335 méter hosszú és 66 méter mély a budakalászi fokozottan védett barlang. A Pilis negyedik leghosszabb és második legmélyebb barlangja. 1997. november 9-én a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport a barlang bal oldali, lejtős ágában két [[kis patkósdenevér]]t figyelt meg. A 2003-ban napvilágot látott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben olvasható, hogy hossza 400 méter, függőleges kiterjedése 66 méter és vízszintes kiterjedése 52 méter.
A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között és egy Magyarország térképen jelölve van helye. [[Eszterhás István]] szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található szócikk a barlangról, amely szerint 400 méter hosszú és 66 méter mély. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2019. február 23-án délután egy turista eltévedt benne, akit a [[Barlangi Mentőszolgálat]] segített felszínre. == Irodalom ==
| |||