„Ezüst-hegyi 2. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
Töredezett hárshegyi homokkőben jött létre. A falán található baritkristályok alapján feltételezhető, hogy hévíz alakította ki a barlangot. 9 méter mélységbe lehet leereszkedni benne, ahol nagy homokkőtömbök állják el a továbbvezető utat. Hosszabb, mint a megsemmisült Ezüst-hegyi 1. sz. barlang volt. A barlang alján, a homokkő alatt [[márga]] tárul fel.
Előfordul irodalmában ''Ezüsthegyi II. sz. barlang'' (Kordos 1971), ''Ezüsthegyi II.sz.barlang'' (Bertalan 1976), ''Ezüsthegyi felső barlangok'' (Leél-Őssy 1958), ''Szofoklész-barlang'' (Eszterhás 2005), ''Szofoklész barlang'' (Kordos 1971) és ''Szophoklész-barlang'' (Kárpát 1989) néven is. Az ''Ezüst-hegyi 2. sz. barlang'' név 1981-ben bukkant fel irodalmában.
== Kutatástörténet ==
34. sor:
Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvben megjelent egy részletes leírás a barlangról, az országos barlanglistában szerepel neve és két névváltozata, valamint egy térképen van helye feltüntetve. A leírás szerint az Ezüst-hegyi 2. sz. barlangnak helyet adó bányában három nagy üreg alakult ki, az Ezüst-hegyi 1. sz. barlang, az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang és a Papp Ferenc-barlang, valamint néhány kicsi, jelentéktelen méretű valószínűleg megsemmisült. A kis Ezüst-hegyi 2. sz. barlang Szenthe István 1969-es kutatásai előtt is említve volt, de csak Szenthe István 1969-es vizsgálatai után lett részletesen ismert. [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] leírta, hogy a barlangfalakon látható baritkristályok az elméletek nagy részének álláspontja szerint egyértelműen a hévizes barlangkeletkezés jelei.
1989-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály mérte fel és a felmérés alapján Kárpát József egy vetített hossz-szelvény barlangtérképet, valamint egy alaprajzi barlangtérképet szerkesztett. Utóbbi 1:100 méretarányban lett rajzolva. Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a felmérés szerint 30 méter hosszú. Az 1991-ben napvilágot látott, „A Pilis és a Visegrádi-hegység” című útikalauzban meg van ismételve az 1974-es könyv barlangleírása. A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között. [[Eszterhás István]] szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. 2006-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint.
== Irodalom ==
| |||