„Sportszakember” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Karmela átnevezte a(z) Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek/Sportszakember lapot Sportszakember lapra átirányítás nélkül: vissza a fő névtérbe - lásd a vitalapot
kiegészítések, ezekkel együtt már visszatehető a főnévtérba
1. sor:
{{cikkjelölt}} {{cikkj-tf|1=2020. augusztus 13., 00:00 (CEST)}}
{{országspecifikus/hu}}
 
A '''sportszakember''' gyűjtőfogalom, amelyet Magyarországon a sporttörvény (2004. évi I. törvény) 77. § p) pontja határoz meg. Ezek szerint sportszakember az a természetes személy, aki a [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]] elnökének a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről ([[FEOR]]) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménye szerinti sport-foglalkozást folytat, vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el.
 
Sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba hozható edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl. sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr). Az egyes sportszövetségek szabályzatukban határozzák meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek - ezen túl - sportszakembernek.
 
== Története ==
A sportszakember fogalma már a 19. század végén megjelent az újságokban. Abban az időben sportszakembernek neveztek mindenkit, aki valamely sportágról részletesebb ismeretekkel rendelkezett. Ezeket a bővebb ismereteiket általában külföldi útjuk során szerezték. Később saját gyakorlati tapasztalataik alapján bizonyították szakember voltukat. Az edzőképzés beindulásával, az 1920-as években indult először a sportszakemberek hivatalos képzése.<ref>{{cite journal|journal=Nemzeti Sport |title=A trénertanfolyam a vidéki sportéletet alapjában változtatná meg |date=1927-02-13 |volume=19 |issue=23 |pages=5 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1927_02/?query=sportszakember&pg=66&layout=s}}</ref> 1925-ben nyitotta meg kapuit a [[Testnevelési Egyetem|Magyar Királyi Testnevelési Főiskola]].
 
A 20. század első éveiben sportszakembernek neveztek mindenkit, aki a sporttal behatóbban foglalkozott, akár fizetésért, akár ingyenesen. A fizetett edzők mellett megjelentek a sporttal foglalkozó fizetett hivatalnokok az egyes sportági szövetségekben. A [[nagy gazdasági világválság]] következményeként e tisztviselők létszámát már csökkenteni kellett, illetve a megmaradó szakemberek is csökkentett fizetésért dolgoztak.<ref>{{cite journal|journal=Uj Nemzedék |title=Felmondtak a futballszövetség tisztviselőinek |date=1931-06-28 |volume=13 |issue=144 |pages=6 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjNemzedek_1931_06/?query=sportszakember&pg=241&layout=s}}</ref>
 
A sport a második világháborút követően a szocialista kormányok alatt került állami irányítás alá. Ennek következtében a sportszakemberek döntő többsége is állami alkalmazott lett. A sportszakemberek szervezete, amely hivatott volt a magyar testnevelés és sport legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseinek eldöntésére, a Magyar Testnevelési és Sport Tanács,<ref>{{cite journal|journal=Belpolitikai Szemle |title=A magyar sport átszervezése |author=Hegyi Gyula |authorlink=Hegyi Gyula (sportvezető)|date=1958-02-01 |volume=1 |issue=2 |pages=67 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelpolitikaiSzemle_1958/?query=sportszakember&pg=136&layout=s}}</ref> majd az 1964-ben megalakult Magyar Testnevelési és Sportszövetség volt.<ref>{{cite journal|journal=Állam és Igazgatás |title=Tanácsok feladatai a sportmozgalom fejlesztésében |author=Egri Gyula |date=1965-08-01 |volume=15 |issue=8 |pages=673 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AllamEsIgazgatas_1965_2/?query=sportszakember&pg=102&layout=s}}</ref> 1973-ban jött létre az Országos Testnevelési és Sporthivatal, mint irányító szerv, amelynek feladata volt a sportszakemberek képzésének és továbbképzésének elősegítése.<ref>{{cite journal|journal=Állam és Igazgatás |title=A testnevelés és a sport állami irányítás |author=dr. Beckl Sándor |date=1973-09-01 |volume=23 |issue=9 |pages=771, 772 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AllamEsIgazgatas_1973_2/?query=sportszakember&pg=203&layout=s}}</ref>
 
A kormányzati struktúrában a képzettség tekintetében is testnevelési —sportszakemberek a köznevelés-irányítás középszintjén jelentek meg, munkájuk elsősorban irányítással volt kapcsolatos, kutatási feladatokkal ugyancsak a vezetés szintjén (kutatási feladatok kijelölése, javaslattétel stb.) foglalkoztak.<ref>{{cite journal|journal=Felsőoktatási Szemle |title=Kutató, fejlesztő tevékenység az oktatás szolgálatában |author=Vass Miklós |year=1982|month=május |volume=31 |issue=5 |pages=267 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FelsoktatasiSzemle_1982_01-12/?query=sportszakember&pg=284&layout=s}}</ref>
 
== Sportszakember képzés ==
Az 1925-ben alapított [[Testnevelési Egyetem|Magyar Királyi Testnevelési Főiskola]] bocsátotta ki az első sportszakembereket, a testnevelő tanárokat, akiknek akkoriban az elsődleges feladatuk a pedagógiai nevelés volt. A legmagasabb szintű kifejezetten a testneveléssel és a sporttal összefüggő sportszakember képzés azóta is a [[Testnevelési Egyetem]]en folyik, ahol középiskolai testnevelő tanár diplomát kaphatnak a hallgatók.<ref>{{cite journal|journal=Felsőoktatási Szemle |title=A természettudományi tárgyak helye, szerepe a Testnevelési Főiskola képzési rendszerében |author=Frenkl Róbert |authorlink=Frenkl Róbert |year=1976|month=március |volume=25 |issue=3 |pages=161 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FelsoktatasiSzemle_1976_01-12/?query=sportszakember&pg=170&layout=s}}</ref> Ilyen jellegű képzés folyik újabban a [[Pécsi Tudományegyetem]] Testnevelési és Sporttudományi Karán is. Az okleveles testnevelő tanári diploma évtizedeken át mind az iskolán belül folyó testnevelés, az egyesületekben, élsport jelleggel végzett versenysport, mind a sportirányítás és szervezés különböző színterein folyó munka betöltésére egyaránt feljogosított.<ref name=tankonyv>{{cite web|url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Birone_Nagy_Edit-Sportpedagogia/ch07s03.html#id566328 |title=Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához |publisher=Oktatási Hivatal |accessdate=2020-05-24}}</ref>
 
Az erős specializáció az oktatás és a szakemberképzés irányában is követelményeket támasztott. A folyamat eredményeként megjelent a szakirányú ismeretekkel felvértezett sportszakember. Ma már elválik a testnevelő tanári és a sportszakemberi professzió. A testnevelő tanár kötelező jellegű, szervezett képzést irányít, és egy jóváhagyott pedagógiai programot valósít meg, miközben döntően gyerekekkel foglalkozik, és munkája központjában az oktatás-nevelés, a személyiség fejlesztése áll, miközben több sportággal is megismerteti a diákjait. A sportszakember döntően önkéntes szerveződést irányít, és egy társadalmi egyesülés (sportegyesület) szerződtetettjeként megrendelést elégít ki, amelynek során nagy szabadságot élvez a szakmai program összeállításában és megvalósításában. Munkája során egyetlen sportággal és nagyobbrészt felnőttekkel foglalkozik, és kiemelt követelmény a teljesítmény-orientáció.<ref name=tankonyv />
 
Ma már sportszakembernek tekinthető a sportközgazdász képzést elvégző hallgató is, aki nem kifejezetten sporttal, mint fizikai mozgásformával, hanem annak gazdasági irányításával összefüggő master (MSc) fokozatot szerezhet, okleveles sportközgazdász végzettséghez juthat.<ref>{{cite web|url=https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szak/18850/szakleiras |title=Sportközgazdász |publisher=felvi.hu |accessdate=2020-05-24}}</ref> Ilyen képzés 2017 óta a [[Budapesti Corvinus Egyetem]]en és a [[Debreceni Egyetem]]en indul.
 
A sporttal összefüggő jogi problémák megoldására alkalmas szakembereket képeznek a jogi szakokleveles sportszakember szakon, amelyre valamely korábbi felsőfokú intézményben alapképzési szakon szerzett oklevéllel lehet jelentkezni. A képzés 3 éves. Ez a képzés a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar]]án érhető el.<ref>{{cite web|url=https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szak/17046/szakleiras |title=Jogi szakokleveles sportszakember |publisher=felvi.hu |accessdate=2020-05-24}}</ref>
 
Sportáganként van lehetőség OKJ-s sportedző, sportoktató és sportszervező menedzser képzettséget adó államilag elismert emelt szintű, illetve alsó középfokú részszakképzést nyújtó sportszakember képzésen való részvételre. 2018-ban 53 sportágban indítottak ilyen képzést.<ref>{{cite web|url=http://sosz.hu/2018/08/28/iden-is-53-sportagban-hirdet-kepzest-a/ |title=Idén is 53 sportágban hirdet képzést a BSU |publisher=Sportegyesületek Országos Szövetsége |accessdate=2020-05-24}}</ref>
 
== Jogállása ==