„Ezüst-hegyi 2. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
== Leírás ==
[[Pilisborosjenő]] szélén, az Ezüst-hegy délkeleti részén lévő, felhagyott, nagy kőfejtőnek a felső, északi részén található a barlang bejárata. A bánya sziklafalának tövében, 374,8 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban nyílik tág, öt méter széles, három méter magas, délkeletre néző, vízszintes tengelyirányú, természetes jellegű, szögletes, szabálytalan alakú bejárata. Az üreg a piros sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg a legegyszerűbben gyalogosan, a [[budapest]]i, Csillaghegyi HÉV-megállótól.
Az Ezüst-hegyi 2. sz. barlangnak helyet adó kőfejtőben még két barlangról van sok információ, az [[Ezüst-hegyi 1. sz. barlang]]ról, amely megsemmisült és az Ezüst-hegyi 3. sz. barlangról, amely a [[Papp Ferenc-barlang]]. Felfelé haladva a kőfejtőben a sziklafal felé, először az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang bejáratát lehet észrevenni, amely nagyobb mint a tőle körülbelül 20 méterre nyugat–északnyugatra, a kőbánya északnyugati sarkában, két méterrel magasabban található Papp Ferenc-barlang bejárat. Töredezett hárshegyi homokkőben jött létre a 30 méter hosszú és 9 méter mély barlang. A befoglaló kőzet fekükőzete [[Mészkő (kőzet)|mészkő]]. A falán található baritkristályok alapján feltételezhető, hogy hévíz alakította ki a barlangot. 9 méter mélységbe lehet leereszkedni benne, ahol nagy homokkőtömbök állják el a továbbvezető utat. Hosszabb, mint a megsemmisült Ezüst-hegyi 1. sz. barlang volt. A barlang alján, a homokkő alatt [[márga]] tárul fel. Omladékos, zegzugos járatai aránylag könnyen járhatók.
34 ⟶ 36 sor:
Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvben megjelent egy részletes leírás a barlangról, az országos barlanglistában szerepel neve és két névváltozata, valamint egy térképen van helye feltüntetve. A leírás szerint az Ezüst-hegyi 2. sz. barlangnak helyet adó bányában három nagy üreg alakult ki, az Ezüst-hegyi 1. sz. barlang, az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang és a Papp Ferenc-barlang, valamint néhány kicsi, jelentéktelen méretű valószínűleg megsemmisült. A kis Ezüst-hegyi 2. sz. barlang Szenthe István 1969-es kutatásai előtt is említve volt, de csak Szenthe István 1969-es vizsgálatai után lett részletesen ismert. [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] leírta, hogy a barlangfalakon látható baritkristályok az elméletek nagy részének álláspontja szerint egyértelműen a hévizes barlangkeletkezés jelei.
1989 őszén az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai mérték fel és a felmérés alapján Kárpát József egy vetített hossz-szelvény barlangtérképet, valamint egy alaprajzi barlangtérképet szerkesztett. Utóbbi 1:100 méretarányban lett rajzolva. A felmérés alapján 30 méter hosszú és 12 méter mély. Az 1989. évi jelentésükben az olvasható, hogy a homokkőben lévő, omladékos, viszonylag tág üregrendszerben nincsenek képződmények.
Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a felmérés szerint 30 méter hosszú. Az 1991-ben napvilágot látott, „A Pilis és a Visegrádi-hegység” című útikalauzban meg van ismételve az 1974-es könyv barlangleírása. A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között. [[Eszterhás István]] szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. 2006-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint. == Irodalom ==
| |||