„Ezüst-hegyi 2. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
Az Ezüst-hegyi 2. sz. barlangnak helyet adó kőfejtőben még két barlangról van sok információ, az [[Ezüst-hegyi 1. sz. barlang]]ról, amely megsemmisült és az Ezüst-hegyi 3. sz. barlangról, amely a [[Papp Ferenc-barlang]]. Felfelé haladva a kőfejtőben a sziklafal felé, először az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang bejáratát lehet észrevenni, amely nagyobb, mint a tőle körülbelül 20 méterre nyugat–északnyugatra, a kőbánya északnyugati sarkában, két méterrel magasabban található Papp Ferenc-barlang bejárat.
Töredezett hárshegyi homokkőben jött létre tektonikus mozgások miatt a 12,5 méter vízszintes kiterjedésű, 9 méter függőleges kiterjedésű, 30 méter hosszú és 9 méter mély barlang. A befoglaló kőzet fekükőzete [[Mészkő (kőzet)|mészkő]]. A mészkövet egyáltalán nem érik el járatai. A falán található baritkristályok alapján feltételezhető, hogy hévíz alakította ki az elágazó, többszintes barlangot.
Lényegében két tág, omladékos teremből áll, amelyeket egy négy méteres, könnyű mászással járható, függőleges akna köt össze. Oldalágai kicsik és néhány méter után törmelékkel zárulnak. 9 méter mélységbe lehet leereszkedni benne, ahol nagy homokkőtömbök állják el a továbbvezető utat. Hosszabb, mint a megsemmisült Ezüst-hegyi 1. sz. barlang volt. A barlang alján, a homokkő alatt [[márga]] tárul fel. Omladékos, zegzugos járatainak zöme könnyű mászással, barlangjáró alapfelszereléssel járható. Engedély nélkül látogatható. Előfordul irodalmában ''Ezüsthegyi II. sz. barlang'' (Kordos 1971), ''Ezüsthegyi II.sz.barlang'' (Bertalan 1976), ''Ezüsthegyi felső barlangok'' (Leél-Őssy 1958), ''Szofoklész-barlang'' (Eszterhás 2005), ''Szofoklész barlang'' (Kordos 1971) és ''Szophoklész-barlang'' (Kárpát 1989) néven is. Az ''Ezüst-hegyi 2. sz. barlang'' név 1981-ben bukkant fel irodalmában.
| |||