„Ezüst-hegyi 2. sz. barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor:
Lényegében két tág, omladékos teremből áll, amelyeket egy négy méteres, könnyű mászással járható, függőleges akna köt össze. Oldalágai kicsik és néhány méter után törmelékkel zárulnak. 9 méter mélységbe lehet leereszkedni benne, ahol nagy homokkőtömbök állják el a továbbvezető utat. Hosszabb, mint a megsemmisült Ezüst-hegyi 1. sz. barlang volt. A barlang alján, a homokkő alatt [[márga]] tárul fel. Omladékos, zegzugos járatainak zöme könnyű mászással, barlangjáró alapfelszereléssel járható. Engedély nélkül látogatható.
Előfordul irodalmában ''Ezüsthegyi II. sz. barlang'' (Kordos 1971), ''Ezüst-hegyi 2.sz.barlang'' (Eszterhás 1989), ''Ezüsthegyi II.sz.barlang'' (Bertalan 1976), ''Ezüsthegyi felső barlangok'' (Leél-Őssy 1958), ''Ezüst-hegyi felső-barlangok'' (Szenti, Eszterhás 2001), ''Szofoklész-barlang'' (Eszterhás
== Kutatástörténet ==
39. sor:
1989 őszén az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai mérték fel és a felmérés alapján Kárpát József egy vetített hossz-szelvény barlangtérképet, valamint egy alaprajzi barlangtérképet szerkesztett. Utóbbi 1:100 méretarányban lett rajzolva. A felmérés alapján 30 méter hosszú és 12 méter mély. Az 1989. évi jelentésükben az olvasható, hogy a homokkőben lévő, omladékos, viszonylag tág üregrendszerben nincsenek képződmények. Alaposabb kutatásával lehet, hogy a szomszédos Papp Ferenc-barlanghoz hasonló, a homokkő alatti mészkőben elhelyezkedő barlang lenne feltárható, de a terület kutatásával nem foglalkozik senki. A képződménymentes barlangra a töredezett, omlott homokkőfelületek jellemzők. Teljesen száraz az üregrendszer. A kézirathoz mellékelve lett a két barlangtérkép.
[[Eszterhás István]]nak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című kéziratában ''Szofoklész-barlang'' néven, ''Ezüst-hegyi 2.sz.barlang'' névváltozattal, a Pilis hegység öt barlangja között, ismeretlen méretadatokkal szerepel. A lista az 1989 végéig ismertté vált, 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint, [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a felmérés szerint 30 méter hosszú. Az 1991-ben napvilágot látott, „A Pilis és a Visegrádi-hegység” című útikalauzban meg van ismételve az 1974-es könyv barlangleírása. A 2002-ben készült állapotfelvételi törzslapja alapján a részletesen felmért barlang 30 méter hosszú, 12 méter függőleges kiterjedésű, 3 méter magas, 9 méter mély és 12,5 méter vízszintes kiterjedésű. További feltárása nagy munka lenne. Nem indokolt megkülönböztetett védelme. A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között. [[Eszterhás István]] szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. 2006-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint.
47 ⟶ 49 sor:
* [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.)
* Dely Károly – Mezei Iván: ''Pilis útikalauz.'' Sport, Budapest, 1974. 19., 22. old. (A ''Pilis-hegység barlangjai'' című fejezetet, a 19–37. oldalakat [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]] írta.)
* [[Eszterhás István]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1989/alba_regia_1989.pdf ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája.''] In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 154. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Eszterhás István]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2004/mkbt_vulkanspeleologiai_kollektiva_2004.pdf ''Homokkőbarlangok képződésének magyarországi példái.''] In: [[Eszterhás István]] szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 2004. Kézirat. 47–48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Eszterhás István]]: [http://epa.oszk.hu/03100/03192/00010/pdf/EPA03192_karsztfejlodes_2005_10_319-335.pdf ''Homokkőbarlangok képződésének magyarországi példái.''] Karsztfejlődés, 2005. (10. köt.) 321. old.
| |||