|
== Fekvése ==
[[Balatonföldvár|Balatonföldvártól]] 25 km-re délre, a [[6505-ös közút|6505-ös út]] mentén fekszik. Nagytoldipuszta és Németsűrűpuszta nevű településrészeit - melyek korábban önálló községek voltak - a faluból induló mellékúton lehet elérni.
A község [[Szántód]] és [[Kaposvár]] között félúton fekszik, a [[6505-ös közút|6505-ös út]] mentén, a hozzá legközelebb található várostól, [[Tab]]tól 18 kilométerre. Az említett útból itt ágazik ki [[Karád]]-[[Látrány]] felé a [[6514-es közút|6514-es út]], [[Nágocs]] felé pedig két út is: a központ irányából a [[6522-es közút|6522-es]], a település északkeleti határszéle felől pedig a [[65 115-ös közút|65 115-ös]] számú mellékút. Németsűrűpuszta településrészére a 65 132-es számú mellékút vezet.
Andocs menetrend szerinti autóbuszokkal és vonattal is elérhető.
A térség egyik csomópontjának is tekinthető az 1100 lelkes település, hiszen Siófok felé az M7-es autópályát elérve, másfél óra alatt Budapesten lehetünk. Ugyanakkor Balatonlelle és Tab felé is könnyen elérhető. A [[Kaposvár–Siófok-vasútvonal]] Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre nyugatra érinti a falut, [[Andocs megállóhely]] közúti megközelítését a [[6514-es közút|6514-es út]]ból kiágazó 65 311-es számú mellékút biztosítja. Bár a néhány száz lelkes falurész teljesen különálló, közigazgatásilag mégis szerves része a búcsúiról híres Andocsnak. Talán épp a központi elhelyezkedésének köszönheti, hogy a fent említett városok bármelyikébe könnyen el lehet jutni a naponta közlekedő autóbuszokkal.
A [[Kaposvár–Siófok-vasútvonal|Kaposvár–Siófok-vasútvonalon]] az [[Andocs megállóhely]] Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre nyugatra van, és a [[6514-es közút|6514-es út]]ból kiágazó 65 311-es számú mellékúton érhető el.
A megyeszékhely felől érkezőket egy festői tó, a Sziget horgásztó fogadja.
A megyeszékhelyről, [[Kaposvár|Kaposvárról]] Andocsra utazókat a szép Sziget horgásztó fogadja a falu határában.
A házak között kanyarodva szinte mindenhonnan látszik a falu közepére épített magas, sárgára festett templomtorony, a hozzá tartozó kolostorral együtt. A Szent Ferenc téren áll a polgármesteri hivatal, az iskola, és itt ágazik el a Karádra vezető út, amely szintén egy Balaton-parti város, [[Balatonlelle]] felé biztosít összeköttetést. ▼
▲A házaktelepülés közöttminden kanyarodvapontjáról szinte mindenhonnanjól látszik aaz faluAndocs közepére épített magas, sárgára festett templomtorony , és a hozzá tartozó kolostorral együttkolostor. A Szent Ferenc téren áll a polgármesteri hivatal, az iskola, és itt ágazik el a [[Karád|Karádra ]] vezető út, amely szintén egy Balaton-parti város, [[Balatonlelle]] felé biztosít összeköttetést.
A település szőlőtermő területei szőlő- és borgazdasági szempontból a [[Balatonboglári borvidék]] részét képezik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.delbalatonibor.hu/wp-content/uploads/2014/09/HK-Tan%C3%A1cs-Alapszab%C3%A1ly.pdf |cím=A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya |kiadó=Dél-Balatoni bor |formátum=PDF |elérés=2017-07-27 |archívurl=https://web.archive.org/web/20160410182214/http://www.delbalatonibor.hu/wp-content/uploads/2014/09/HK-Tan%C3%A1cs-Alapszab%C3%A1ly.pdf |archívdátum=2016-04-10 }}</ref> ▼
▲A település szőlőtermő területei szőlő- és borgazdasági szempontból a [[Balatonboglári borvidék]] részét képezik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.delbalatonibor.hu/wp-content/uploads/2014/09/HK-Tan%C3%A1cs-Alapszab%C3%A1ly.pdf |cím=A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya |kiadó=Dél-Balatoni bor |formátum=PDF |elérés=2017-07-27 |archívurl=https://web.archive.org/web/20160410182214/http://www.delbalatonibor.hu/wp-content/uploads/2014/09/HK-Tan%C3%A1cs-Alapszab%C3%A1ly.pdf |archívdátum=2016-04-10 }}</ref>
== Története ==
Andocs [[Árpád-kor]]i település, amely már a [[tatárjárás]] előtt is fennállt. [[1208]]-[[1290]] között a [[Győr nemzetség]] Óvári-Kéméndi ágának voltak itt birtokai.
Az [[1332]]–[[1337]]-es pápai tizedjegyzék szerint akkor már plébánia működött a faluban.
[[1391]]-ben Andocsot [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a [[Lövöldi karthauzi kolostor|lövöldi karthauziaknak]] adományozta.
Az [[1536]]. évi adóösszeírásban három Andocs nevű helységet is találunk: ''Egyházas-Andocs'', mely a toldi [[pálosok]]é, ''Nemes-Andocs'' Uzdy Mihály,Mihályé és Ispán Mihály birtokaMihályé, végül ''Kápolnás-Andocs'', pedig a lövöldi perjelé volt.
Az [[1598]]-[[1599|1599.]] évi magyar királyi lajstrom szerint akkor a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspök]] volt Andocs földesura.
A [[török hódoltság|török időkben]] lakossága erősen megfogyatkozott, a [[Jézus Társasága|jezsuita]] Mindenszentek-templomban sem tartottak istentiszteleteket, de az ott lévő Mária-szobor épségben maradt. Ez tette a települést híres [[Zarándoklat|búcsújáró hellyé]], ahova pünkösd táján évente zarándokolnak katolikus hívek.
Az [[1715|1715.]] évi összeíráskor 6 háztartását írták össze. Ekkor [[Volkra János]] veszprémi püspök birtoka, aki még a [[20. század]] elején is a legnagyobb birtokosa volt.
A [[török hódoltság|török időkben]] lakossága erősen megfogyatkozott, a [[Jézus Társasága|jezsuita]] Mindenszentek-templom is használaton kívül volt, bár az ott található Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres [[Zarándoklat|búcsújáró hellyé]], ahova a katolikus hívek évente, pünkösd táján elzarándokolnak. Az [[1715]] évi összeíráskor 6 háztartását írták össze. Ekkor [[Volkra János]] veszprémi püspök birtoka, aki még a [[20. század]] elején is a legnagyobb birtokosa volt. [[1716]]-ban gróf Volkra Ottó veszprémi püspök a Ferenc-rendieket telepítette megle Andocson, számukra zárdát építtetett és őket egyúttal a plébánia vezetésével is megbízta. A szentélyhez kapcsolt templom [[1742]]-ben készült el. A kegyszobor több mint 800 éves, és a [[13. század]]beli [[Częstochowai Fekete Madonna|fekete madonnáknak]] hű másolata.
Andocs környékén valaha több olyan település is állt, amely már nem létezik, vagy pusztává lett:
Andocs településrészei Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta, melyek korábban önálló községek voltak.
A környéken több mára már elpusztult, vagy pusztává lett település is állt:
===Kis-Andocs===
A határhozfalu határában tartozóaz egyik dűlőt Kisandocsi dűlőnek nevezik; valószínű, hogyvalószínűleg itt volt Kápolnás-, később Kis-AndocsKisandocs falu, melyamely [[1660]] után pusztult el.
===Köpi -puszta===
Köpi -puszta helyén a [[középkor]]ban ''Köp'' falu feküdt. [[1229]]-ben Villa Cup alakban, a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt. [[1251]]-[[1266]]-ban már a [[Tihanyi apátság]]é, melynek itteni birtokait [[1337]]-ben Ugali Pál vette bérbe.[[1478]]-ban [[Zichy György]]nek is voltak itt birtokai. Az [[1536|1536.]] évi adólajstrom szerint a lövöldi (most [[Városlőd]]) perjel és Zichy Rafael voltak a földesurai. [[1557]]-ben Magyar Bálinté volt, de az [[1567|1567.]] évi adólajstrom pedig már csak mint pusztát említetteemlíti. Az [[1573]]-[[1574]]. évi [[Oszmán Birodalom|török]] defterben ''Köb'' alakban találjuk, 11 adóköteles házzal. [[1726]]- és [[1733]] között a veszprémi püspök volt a birtokosa.
==Közélete==
* 2019-től: Werner Józsefné ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=15&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=002&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=and |title=Andocs települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-02-24 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
A településen 1996. augusztus 25-én időközi polgármester-választásválasztást zajlotttartottak.<ref>[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:g3_qsSVRCJ4J:mnl.gov.hu/download/file/fid/36983+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.]</ref>
{{csonk-szakasz}}
==Népesség==
A település népességének változásaalakulása:
{{népességdiagram}}
===A Nagyboldogasszony-templom===
{{Bővebben|Nagyboldogasszony-templom (Andocs)}}
Andocs fő nevezetessége barokk kegytemploma a [[14. század]]ból való szentéllyel. Az egykori középkori település plébániatemplomát az [[1332]]–[[1337|37-es]] pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.
Andocs fő nevezetessége barokk kegytemploma, a [[14. század]]ból való szentéllyel. Az egykori középkori település plébániatemplomát az [[1332]]–[[1337|37-es]] pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme. A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébániatemplomra és az épségben maradt [[Szűz Mária]]-szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól [[Mária kegyhelyek|búcsújáróhely]]. A [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendet követő [[ferences rend]] [[1721]]-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt három szobor ma is látható a templom főoltárán. [[1725]]-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot [[1747]]-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária-szobrot [[Széchenyi Katalin]] grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a [[Mária Múzeum]] kiállítási anyagaként megtekinthető. A világ minden tájáról származó ruhák közül a legrégebbi {{hány éve|1852}} éves.<ref>{{hiv-web |url=http://www.andocs.hu/maria.html |cím=A Mária-múzeum Andocs honlapján |elérés=2014-11-27 |archívurl=https://web.archive.org/web/20150207091406/http://andocs.hu/maria.html |archívdátum=2015-02-07 }}</ref> A Szűzanyáról a híres papköltő, [[Sík Sándor]] írt egy csodálatos verset ''Az Andocsi Máriához'' címmel.A história szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi is. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négyéves kislányt hoztak ide, aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. A gyógyulásáról a korabeli lapok is cikkeztek, s csodának nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőtt korában atletizált és vegyésztechnikusként dolgozott, életében mindig is mélyen keresztény vallású maradt. Hasonló csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária-szobornak is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária-szoborral együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A kegyszobor egy 160 cm magas szépen faragott, festett gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint öltöztetik. Többek között e csodás történetek miatt vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat Fatimai engesztelés szerepel a naptárban. A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A ruhatárat 2004 nyarán rendezték át, s jelenleg három teremben függenek vállfákon. Számát tekintve, Európában egyedülálló a gyűjtemény, több mint 330 öltözék van kollekcióban. Általában minden második pénteken öltözteti a szobrot két helyi asszony, néhány ünnepi alkalmat kivéve. Búcsúnapok előtt olykor 2-3 napig is csinosítják, díszítik a szentélyt és a templomot. A ruhát az aktuális időszak liturgikus előírásai szerint választják ki. A Mária Múzeum bármikor látogatható, csak a plébániára kell bekopogni s az esperes körbevezetésével a templom és a gyűjtemény történetét is megismerhetik az érdeklődők. Itt a kolostorban van a piros túraútvonal egyik pecsételő helye is. ▼A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébániatemplomra és az épségben maradt [[Szűz Mária]]-szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól [[Mária kegyhelyek|búcsújáróhely]].
A [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendet követő [[ferences rend]] [[1721]]-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt három szobor ma is látható a templom főoltárán. [[1725]]-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot [[1747]]-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária-szobrot [[Széchenyi Katalin]] grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a [[Mária Múzeum]] kiállítási anyagaként megtekinthető. A világ minden tájáról származó ruhák közül a legrégebbi {{hány éve|1852}} éves.<ref>{{hiv-web |url=http://www.andocs.hu/maria.html |cím=A Mária-múzeum Andocs honlapján |elérés=2014-11-27 |archívurl=https://web.archive.org/web/20150207091406/http://andocs.hu/maria.html |archívdátum=2015-02-07 }}</ref> A Szűzanyáról a híres papköltő, [[Sík Sándor]] is verset írt ''Az Andocsi Máriához'' címmel. A vers első négy sora: ''Koldusboton, törött mankón / Jövünk Búcsút járni, / Szűzmáriás magyaroknak / Kopott unokái.''
A legenda szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négyéves kislányt hoztak ide, aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. Gyógyulásáról a korabeli lapok is írtak, s csodának nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőtt korában atletizált és vegyésztechnikusként dolgozott; egész életében mélyen keresztény vallású maradt.
Hasonló csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária-szobornak is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária-szoborral együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A kegyszobor egy 160 cm magas szépen faragott, festett gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint átöltöztetik.
Többek között e csodás történeteknek köszönhetően vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat fatimai engesztelés szerepel a naptárban.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháit bemutató Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról, illetve a határon túli magyaroktól érkezett, de Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is vannak köztük. A legrégebbi ép ruha 1852-ben készült, s Talliánné Boronkay Cili adománya.
▲A ruhatárat 2004 nyarán rendezték át, s jelenleg a ruhák három teremben függenek vállfákon. Számát tekintve, Európában egyedülálló a gyűjteményszámú, több330-nál mintis 330több öltözék van kollekcióban. ÁltalábanNéhány ünnepi alkalmat kivéve minden második pénteken öltözteti a szobrot két helyi asszony , néhány ünnepi alkalmat kivéve. Búcsúnapok előtt olykor 2-3 napig is csinosítják, díszítik a szentélyt és a templomot. A ruhát mindig az aktuális időszak liturgikus előírásai szerint választják ki. A Mária Múzeum bármikormindig látogatható, csak a plébániára kell bekopogni , s az esperes körbevezetésévelkíséretében a templom és a gyűjtemény történetét is megismerhetik az érdeklődők. Itt a kolostorban van a piros túraútvonal egyik pecsételő helye is.
A kolostorban van a piros túraútvonal egyik pecsételő helye is.
===Egyéb nevezetességek===
A kolostor előtt áll egy 18. századi (bár felirata szerint „csak” {{hány éve|1907}} éves) Szentháromság-szobor, valamintés találhatóvan a faluban két régi, tornácos lakóház is. Mindhárom érték műemléki védelem alatt áll.<ref>{{hiv-web |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7638 |cím=A Szentháromság-szobor a muemlekem.hu-n |elérés=2014-12-09}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7635 |cím=Az egyik műemlékház a muemlekem.hu-n |elérés=2014-12-09}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7634 |cím=A másik műemlékház a muemlekem.hu-n |elérés=2014-12-09}}</ref>
<gallery>
| 