„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

→‎Etimológia és szóhasználat: A forrás nem ír kiterjesztésről, ne költs hozzá olyat, ami nincsen benne.
(→‎Etimológia és szóhasználat: A forrás nem ír kiterjesztésről, ne költs hozzá olyat, ami nincsen benne.)
E hadjáratok résztvevőit hasonlóképpen különféle neveken illették: ''peregrini'' (zarándokok), ''Hierosolymitani'' ("jeruzsálemiták" - Jeruzsálembe igyekvők), ''milites Dei'' (Isten katonái) és más neveken. A kései [[XII. század]]ban lettek általánosak, de nem kizárólagosak a ''cruesignati'' (kereszttel megjelöltek) és a ''cruciferi'' (kereszthordozók) elnevezések.<ref>Christopher Tyerman: The Invention of the Crusades, 1998, University of Toronto Press, 49–55</ref>
 
Ez elnevezések sokfélesége arra utal, hogy a keresztes hadjáratok sok embernek sokfélét jelentettek, vagyis nem volt egységes narratíva, valamint arra, hogy egyfajta fejlődési folyamat zajlott le a ''keresztesség'' fogalmában. Ami bizonyos, hogy aza európaiakpápák, érsekek, püspökök, teológusok, kánonjogászok és szemébenprédikátorok egy legitim kereszteshadjárat egy igaz ügyű szent háború volt a kereszténység védelmére és kiterjesztésére, a [[Középkori pápaság|pápaság]] által életre hívva, lett légyen az [[EretnekségIszlám|eretnekmuszlim]], [[IszlámEretnekség|muszlimeretnek]], vagy más [[Pogányság|pogány]].<ref>Seven Myths of the Crusades. Edited, with an Introduction and Epilogue, by Alfred J. Andrea and Andrew Holt. Myths of History: A Hackett Series. 2015, XII-XIV. old.</ref>
 
== A ''Szent Háború'' fogalma és kialakulása ==
974

szerkesztés