„Immunrendszer” változatai közötti eltérés

A növényeknél az állatokhoz hasonló veleszületett immunválasz működik, de nincs adaptív immunválasz, így T-sejtek és antitestek sem. Baktériumokban és archeákban a CRISPR-Cas-rendszer valósítja meg a tanulásra képes immunitást, ami vírusokkal szemben védi őket.<ref>S. Al-Attar, E. R. Westra u.&nbsp;a.: ''Clustered regularly interspaced short palindromic repeats (CRISPRs): the hallmark of an ingenious antiviral defense mechanism in prokaryotes.'' In: ''[[Biological Chemistry]].'' Band 392, Nummer 4, April 2011, S.&nbsp;277–289. [[doi:10.1515/BC.2011.042]]. [[PMID:21294681|PMID 21294681]]. (Review).</ref><ref>M. P. Terns, R. M. Terns: ''CRISPR-based adaptive immune systems.'' In: ''[[Current Opinion in Microbiology]].'' Band 14, Nummer 3, Juni 2011, S.&nbsp;321–327. [[doi:10.1016/j.mib.2011.03.005]]. [[PMID:21531607|PMID 21531607]]. {{PMC|3119747}}. (Review).</ref><ref>[[Luciano Marraffini|L. A. Marraffini]], E. J. Sontheimer: ''CRISPR interference: RNA-directed adaptive immunity in bacteria and archaea.'' In: ''[[Nature Reviews Genetics]].'' Band 11, Nummer 3, März 2010, S.&nbsp;181–190, [[doi:10.1038/nrg2749]], [[PMID:20125085|PMID 20125085]], {{PMC|2928866}} (Review).</ref>

 

A velünk született védettség embrionális korban alakul ki.

Az egyed megszületésekor négy genetikusan meghatározott immunológiai adottságot hordoz:

a testnedvekben jelenlévő komplementrendszerek alkotják.

 

 

A szerzett immunitásra születésünk után teszünk szert természetes vagy mesterséges úton. A gerincesek szerzett immunitása az egyed egész életében folyamatosan fejlődik, tanul, alkalmazkodva az újabb és újabb, vagy megváltozott kórokozókhoz. Az immunrendszer felismeri a behatoló specifikus fehérjéit (antigén), és célzottan válaszol, sejtes és nem sejtes módon. Háromféle sejt vesz részt benne: az [[Antigénprezentáló sejt|antigénprezentáló sejtek]] (APC), köztük a [[Dendritikus sejt|dendritikus sejtek]]; a T-limfociták, melyek a sejtes válaszért felelősek; és a B-sejtek, melyek a humorális immunválaszban vesznek részt, azaz antitesteket termelnek az antigének ellen.

 

Nem képes a veleszületett immunitást pótolni, hiszen csak a már ismert kórokozók ellen „vethető be”.

Ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik. Ha legyőzi a betegséget, akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet "megjegyzi". Az immunrendszer emlékezetét a memóriasejtek alkotják. Így, ha újbóli fertőzés történik az adott anyaggal, már egy felkészült immunrendszerrel találkozik, s a betegség lefolyása szinte tünetmentes lesz.

Vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni velük. Ilyenkor mesterséges immunitás kialakítása szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeket az immunrendszer könnyen legyőz; így a betegség tünetmentesen játszódik le, viszont a szervezet megjegyzi a kórokozókat, és később "erős" példányaik ellen is tud védekezni. A kész ellenanyagot akkor használják, amikor az egyén már megfertőződött, de még nem rendelkezik a betegség elleni immunitással. Az ellenanyagot egyszerű és jól bevált módszerrel készítik: az adott [[immunogén]]nel megfertőznek egy nagyobb testű állatot, általában szarvasmarhát. Az állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt nem produkál tüneteket. A védekezési folyamat végén vért vesznek a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza az ellenanyagot. Felhasználják a fertőzésből kigyógyult, elegendő antitestet termelő volt betegek vérplazmáját is. Ez a [[passzív immunizálás]], (például [[Tetanus]] antitoxin, Anti-D) ami a szervezet saját védelmi rendszerének "végrehajtó elemeit" mozgósítja.

 

Az immunrendszer működése az idegen anyagok ellen az immunválasz, ami a következő:

* behatol a szervezetbe egy antigén anyag;

Előfordul, hogy kórokozók vagy rákos sejtek átverik az immunrendszert, így az immunválasz elmarad, ezzel a betegség súlyos formában mutatkozik meg.

 

A védekezési folyamatot kiváltó anyagok az [[antigén]]ek, más néven immunogének. Tipikusan erős immunogén hatással rendelkezhetnek:

* a [[vírus]]ok, amelyek csak más élőlények sejtjeiben, [[élősködő|parazita]]ként képes szaporodni,

* Izoantigének: azonos faj különböző egyedeinek egymástól eltérő antigénjei.

* Heteroantigének: különböző fajú egyedek antigénhatású anyagai.

 

A [[fagocitózis|falósejtek]] a RES rendszer (Reticulo Endothelialis Systema, vagy MPS - Mononuclear Phagocyte System) tagjai: behálózzák az egész szervezetet, a szervezet első védelmi rendszerébe tartoznak, nem tömörülnek szervekbe. Megtalálhatók a [[vér]]ben, [[máj]]ban, bekebelezik a kórokozókat, majd maguk is elpusztulnak.

* b. monociták (makrofágok) - Ezek is a vörös csontvelőben termelődnek. A szövetekben kiszűrik az idegen anyagokat, feladatuk felismerni és elpusztítani az adott anyagot. Az anyag [[lizoszóma|lizoszómájába]] bejutva hidrogén-peroxidot, majd hipoklorid-aniont képez, s ezzel elpusztítja a baktériumot.

 

[[Fájl:NeutrophilerAktion.svg|thumb|200px|Neutrofil granulocita, ahogy kilép a véráramból, utat váj magának, és fagocitózissal baktériumokat kebelez be]]

A fehérvérsejtek többségét a granulociták teszik ki. A véráram elhagyásával képesek a szövetekbe hatolni. Sejtplazmájukban számos, agresszív anyagot tartalmazó hólyag található, melyekkel a támadók ártalmatlanná tehetők. Más anyagokkal gyulladást válthatnak ki. Különböző csoportjaikat a Giemsa-festések alapján különítik el.

 

A bazofil granulociták számos szabálytalan hólyagot tartalmaznak, melyekben többek között hisztamin és heparin található. Hogyha receptoraikkal olyan anxyagot észlelnek, melyhez IgE-antigén kapcsolódik, akkor toxikus mediátorokat bocsátanak ki, mint hisztamint és PAF-ot. További fiziológiai szerepük még nem ismert.

[[Fájl:CD4-recognition.svg|thumb|200px|Egy makrofág felvesz egy antigént, hogy prezentálja a T-sejtekbek. Ezzel adaptív immunválaszt vált ki]]

A makrofágok szintén az immunrendszer járőrei, melyek érésük során elhagyják a véráramot, és a szövetekben veszik fel a harcot. Bekebelezik a behatoló idegeneket, a rákos, vírusos sejteket, a mérgeket és a bomlástermékeket. Ha a helyben található makrofágok nem képesek leküzdeni az ellenséget, akkor aktiválják az adaptív immunválaszt, az immunrendszer további sejtjeit hívva a helyszínre. Az általuk megemésztett ellenség fehérjéit kiteszik a maguk sejthártyájára, a saját fehérjéikkel együtt. Ezt a T-sejtek felismerik, és továbbítják az információt az adaptív immunrendszer számára.

 

A védekezésben a főszerep a [[limfociták]]nak jut. A limfociták a leukociták immunocita csoportjába tartoznak. A vörös csontvelőben termelődnek, de érésük során átkerülnek a nyirokszervekbe, s ott "várják" az aktiválódást. A vérben valójában kevés limfocita található, de a szervezet minden szövetében jelen vannak. Úgy képzeljük el, mintha a szervezetünk egy ország lenne, a limfociták pedig a védelmező katonák, s a nyirokszervek a bázisaik, állomáshelyük. Ha kórokozók jutnak a szervezetbe, akkor helyben vannak. A neutrofil granulociták, a makrofágok és a dendritsejtek például bekebelezéssel és megemésztéssel saját maguk tudják megsemmisíteni a kórokozókat, vagy immunmodulátorokkal és citokinekkel irányítani a védekezést, és riasztani további limfocitákat a behatolás környékére.

 

A nyirokszerveknél megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos nyirokszerveket. Az elsődleges nyirokszerv a csontokban található vörös csontvelő, valamint a csecsemőmirigy, ami a szegycsont alatt helyezkedik el. A vörös csontvelőben jönnek létre a limfociták [[őssejt]]jei. A tímusz ([[csecsemőmirigy]]) pedig a T-limfociták termeléséért felelős. A másodlagos nyirokszervek: lép, máj, mandulák, nyirokcsomók. Valójában itt válnak antigén-specifikussá a limfociták, s itt történik az idegen anyagok kiszűrése.

Az 1975-ben felfedezett ölősejtek a veleszületett immunrendszer részei.<ref>{{cite book |author=E. Svedmyr, M. Jondal |title=Cytotoxic effector cells specific for B Cell lines transformed by Epstein-Barr virus are present in patients with infectious mononucleosis. |in=[[Proceedings of the National Academy of Sciences]] |Band=72 |Nummer=4 |year=1975 |pages=1622–1626 |DOI=10.1073/pnas.72.4.1622 |PMC=432591}}</ref> Habár nincsenek antigénspecifikus receptoraik, mégis a limfocitákhoz számítjuk őket, mivel ugyanabból a sejttípusból fejlődnek ki a vörös csontvelőben.

 

Az egyik első védelmi vonal a kórokozókkal és a rákos sejtekkel szemben. Antigének helyett a hiányzó ént ismeri fel. Majdnem minden sejttípus esetén az egészséges sejtek membránja MHC-I-komplexet tartalmaz, de a rákos és a vírusos sejtek esetén ez hiányzik. Ez immunreakciót vált ki az ölősejtekből. Ezt a mechanizmust Klas Kärre svéd immunológus fedezte fel az 1980-as években.<ref>{{cite book |author=Hans-Gustaf Ljunggren, Klas Kärre |title=In search of the ‘missing self’: MHC molecules and NK cell recognition |in=[[Immunology Today]] |Band=11 |year=1990 |pages=237–244 |DOI=10.1016/0167-5699(90)90097-S}}</ref>

 

[[Fájl:CD8-recognition.svg|thumb|200px|A citotoxikus T-sejt felismeri az antigént, melyet a fertőzött sejt MHC-I-komplexe prezentál]]

[[Fájl:NK-recognition.svg|thumb|200px|Az NK-sejtet aktiválja az MHC-I-komplex hiánya a fertőzött sejten]]

A T-limfociták felelősek a szerv beültetését követően annak esetleges kilökődéséért is. Csak azokat az antigéneket ismerik fel, melyeket az immunrendszer többi sejtje prezentál, azaz az antigén MHC-fehérjével együtt a felszínén felmutat. Típusaikat a membránjukon található fehérjék szerint különböztetjük meg. Például a T-helper sejtek felszínén CD4, a T-cytotoxicus felszínén CD8-fehérje.

 

A B-limfocita elnevezésben a B arra utal, hogy madarakban a Bursa Fabriciiben jönnek létre. Emlősökben, így az emberekben is, a vörös csontvelő hozza őket létre. A nyiroksejtek másik csoportja, amely a bél mentén található nyirokcsomókba és szervekbe vándorolva alakul át B-limfocitákká. Azonban míg a T-limfociták hatásukat közvetlenül fejtik ki (enzimekkel felbontják az antigént), addig a B-limfociták védekezése nem közvetlen. Visszakerülnek a nyirokszervekbe és ott másolódnak. A keletkezett sejtek [[citoplazma|citoplazmáján]] belül olyan endoplazmatikus háló jön létre, ami antitesteket fog termelni. Képesek szabad antigéneket is felismerni.

A B-limfocitáknak is vannak szubpopulációi:

* B-memória (BM) - ezek nem vesznek részt nagy mennyiségű antitesttermelésben, hanem megjegyzik az antitestre jellemző aminosavcsoport-sorrendet. A működésük megegyezik a T-memória sejtével, csak nem az antigénre emlékeznek, hanem az adott antigén ellenanyagára (antitestére).

 

[[Fájl:Dendritic cell.JPG|thumb|200px|Dendritikus sejt]]

A [[Dendritikus sejt|dendritikus sejtek]] az immunrendszer egy különálló csoportja, mivel származásuk szerint lehetnek makrofágok vagy limfociták, de működésük hasonló. Bekebelezik a kórokozókat, majd a nyirokcsomókba vándorolva a felszínükre kitett antitestekkel aktiválják az adaptív immunválaszt. Ezzel egy dendritsejt 100-3000 T-sejtet aktivál, így hatékonyabb, mint a makrofágok.<ref name="Banchereau_1998">{{cite book |author=J. Banchereau, [[Ralph M. Steinman]] |title=Dendritic cells and the control of immunity |in=[[Nature]] |Band=392 |Nummer=6673 |year=1998 |pages=245–252 |url=http://lab.rockefeller.edu/steinman/pdf/1998-nature.pdf rockefeller.edu |Format=PDF |KBytes= |DOI=10.1038/32588 |PMID=9521319}}</ref> Arról is gondoskodnak, hogy saját, egészséges antigének ne okozzanak immunválaszt. Főként a bőrben és a nyálkahártyákban vannak jelen.<ref>Henning Engeln: ''Das große Fressen.'' In: ''GEO kompakt.'' Nr. 2, März 2005, S. 132–140</ref> Képesek kapcsolatba lépni a B-sejtekkel és az ölősejtekkel.<ref name="Lucas_2007">M. Lucas, W. Schachterle, K. Oberle, P. Aichele, A. Diefenbach: ''Dendritic cells prime natural killer cells by trans-presenting interleukin 15.'' In: ''[[Immunity]].'' Band 26, Nummer 4, April 2007, S.&nbsp;503–517, [[doi:10.1016/j.immuni.2007.03.006]], [[PMID:17398124|PMID 17398124]], {{PMC|2084390}}.</ref>

 

 

Az antigének ellen a már említett B-limfociták és plazmasejtek termelnek ellenanyagot. Az [[antitest]]ek vagy [[ellenanyag|immunglobulinok]] összekapcsolódnak az antigénnel, és antigén-antitest komplexet alkotnak. Az ellenanyagok kémiailag glikoproteinek, melyek 4 polipeptid láncból épülnek fel. A láncok pedig diszulfid-hidakkal kapcsolódnak egymáshoz (-S-S-). Az antitesteknek 5 típusát különböztetjük meg:

A legegyszerűbb antitestek két nehéz, és két könnyű láncból állnak. A nehéz láncok rögzítik az antitestet az antigénhez. Az antigéneket termelő sejtek létrehozása során szomatikus rekombináció, szomatikus hipermutáció és kombináció megy véghez, amivel rengeteg típus jöhet létre. A saját anyagokat felismerő antitesteket és az ezeket termelő sejteket külön mechanizmusok szűrik ki.

 

A [[komplementrendszer]] alatt azt a [[vérplazma]] globulinfehérjéinek összességét értjük, amely tagjai képesek átalakulni anyagok hatására olyan termékekké, amelyek oda vonzzák és aktiválják a falósejteket, valamint a vékonyabb membránnal rendelkező baktériumokba furakodnak és kilyukasztják őket. A veleszületett immunrendszer része, és több, mint 30 különféle tulajdonságú fehérje tartozik hozzá. A proteázok a sejtfalakat is képesek tönkretenni. Az anafilatoxinok hozzájárulnak a gyulladáshoz, kitágítva az ereket.

Az interleukinok az immunrendszer kommunikációs eszközei. Már 2009 novemberében is többet ismertek, az IL-1-től az IL-35-ig. Ezek között vannak aktiválók, és növekedést, érést, osztódást serkentő anyagok is.

 

Az immunhiányos betegségek (SCID) lehetnek kombinált eredetűek (veleszületett + káros környezeti hatások), de hátterük rendszerint már gyermekkorban kiderül. Nemritkán kerül miattuk csontvelő- átültetésre sor. A probléma megnyilvánulhat gyakori, visszatérő fertőzésekben (arcüreg-, tüdőgyulladás). Ilyenkor kb. havonta immunglobulin-infúziós kezelésben részesül a beteg, s így megelőzhető a potenciálisan életveszélyes fertőzések jelentkezése.

 

Súlyos immunhiányos állapotokban a szokásos védőoltások is halálosak lehetnek, ezért ezeket a betegeket nem oltják be. Csak a [[nyájimmunitás]] védi őket.

 

[[Autoimmun betegség]] esetén az immunrendszer saját struktúrákkal szemben kialakult toleranciája megszűnik, különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg.

Egyik ilyen kórkép, a [[sclerosis multiplex]] esetében az idegrostokat védő fehérje(myelin)-hüvely károsodik a saját anyagokat megtámadó T- limfociták, makrofágok, ellenanyag-molekulák és a komplementrendszer működése következtében. Az 1-es típusú cukorbetegség esetén az immunrendszer a Langerhans-sziget sejtjeit pusztítja el, inzulinfüggő cukorbeteggé téve a beteget. A reumatoid artritisz az ízületi burok gyulladása, de további szerveket is érinthet.

 

A citokinek is kiválthatnak túlzott immunreakciót, hogyha termelésük elszabadul.

Az immunrendszer is elrákosodhat, hasonlóan a többi szervhez. Ez a rák a keringéssel testszerte megtalálható, és immungyengeséget okoz, illetve a csontvelőben a vérképzést is rontja. Mivel sok különféle sejttípus és őssejt tartozik hozzá, azért az immunrendszer rákjai is sokfélék. A csontvelőben alakulnak ki a leukémiák (limfoid, mieloid), a nyirokcsomókban a limfómák.

 

Más rákos betegségek esetén az immunterápia az immunrendszer erősítésével küzd a rák ellen.

Ha a vírusok olyan rétegbe vannak burkolva, ami nem hat idegennek, akkor az immunrendszer a vírust nem ismeri fel.

 

Jelen ismereteink szerint az immunrendszer tehetetlen a prionokkal szemben; sőt, még támogatja is annak terjedését. A kísérletekben az immungyenge egerek immunisak voltak a bevitt prionokkal szemben, viszont a jól működő immunrendszerűek megbetegedtek.<ref>{{cite book |author=M. A. Klein, R. Frigg u.&nbsp;a. |title=A crucial role for B cells in neuroinvasive scrapie |in=[[Nature]] |Band=390 |Nummer=6661 |year=1997 |pages=687–690 |url=[http://www.columbia.edu/itc/biology/pollack/w4065/client_edit/readings/nature390_687.pdf columbia.edu] |Format=PDF |KBytes= |DOI=10.1038/37789 |PMID=9414161}}</ref>

 

Az immunrendszer védekezőképessége az immunkompetencia. A védekezőképesség különféleképpen befolyásolható.

A védőoltás egy módszer arra, hogy az immunválasz erősebbé váljon. Az aktív immunizálás az oltás gyakoribb formája, ami megelőző jellegű. Célja, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni az adott kórokozót, anélkül, hogy ehhez át kellene vészelni egy betegséget. Használnak élő, de legyengített kórokozókat, elölt kórokozókat, immunválaszt kiváltó fehérjéket és cukrokat. Ezeket az oltással bejuttatják a szervezetbe. A természetes immunreakciókhoz hasonlóan ez védettséget alakít ki.

 

Egy új felfedezés szerint a központi idegrendszer a bolygóidegen keresztül kapcsolatban áll az immunrendszerrel, 2016 közepén holland kutatók gyenge elektromos impulzusokkal pozitív hatást értek el a reumatoid arthritis kezelésében.<ref>[[deutschlandfunk.de]], ''Forschung aktuell'', 15. August 2016, Anneke Meyer: [http://www.deutschlandfunk.de/behandlung-von-autoimmunkrankheiten-strom-statt-tabletten.676.de.html?dram:article_id=363145 ''Behandlung von Autoimmunkrankheiten: Strom statt Tabletten''] (16. August 2016).</ref>

 

Az [[antibiotikum]]ok a szervezet segítsége nélkül is elpusztítják a rájuk érzékeny kórokozókat (például egy [[Petri-csésze|Petri-csészében]] lévő [[táptalajon]]).

 

Bizonyos esetekben szükség lehet az immunrendszer gyengítésére vagy kiiktatására. Ilyen esetek az immunrendszer túlműködése (allergiák, autoimmun betegségek), illetve a szervátültetés. A legrégibb hatóanyag a kortizol előanyaga, a kortizon. Az újabb hatóanyagok, mint a [[Takrolimusz|tacrolimus]] vagy cyclosporin-A hatékonyabbak, és kevesebb a mellékhatásuk.

 

A szervátültetettek immunrendszerét annyira legyengítik, hogy nem lehet őket oltani.

Az öregedés mellett további természetes okok is ronthatják az immunrendszer működőképességét. Ilyen tényezők a hiányos táplálkozás (szükséges ásványi anyagok és vitaminok hiánya), a krónikus betegségek, a kábítószerek, az alkohol és a dohányzás.<ref>[http://www.firmenpresse.de/pressinfo16545/mit-aminosaeuren-der-erkaeltung-den-kampf-ansagen.html ''Mit Aminosäuren der Erkältung den Kampf ansagen.''] 29. September 2005.</ref> mérgező anyagok bejutása a szervezetbe,<ref>L. Bayer-Oglesby, L. Grize, M. Gassner, K. Takken-Sahli, F. H. Sennhauser, U. Neu, C. Schindler, C. Braun-Fahrländer: ''Decline of ambient air pollution levels and improved respiratory health in Swiss children.'' In: ''[[Environmental Health Perspectives]].'' Band 113, Nummer 11, November 2005, S.&nbsp;1632–1637, [[PMID:16263523|PMID 16263523]]. {{PMC|1310930}}.</ref> További károsítók a túlzott stressz, az alváshiány, a kevés mozgás és a tartós hidegnek kitettség,<ref>{{cite book |author=C. Johnson, R. Eccles |title=Acute cooling of the feet and the onset of common cold symptoms |in=Family Practice |Nummer=22(6) |year=2005 |pages=608–613 |url=[http://fampra.oxfordjournals.org/cgi/content/abstract/22/6/608 Abstract]}}</ref> ami akár hipotermia is lehet. Ugyanakkor a túlzott megerőltetés is káros lehet, ami sport esetén nyitott ablak jelenségként ismert. Több tényező hatása esetén a helyzet súlyosbodik.

 

A stressz eredeti célja az, hogy felrázza a szervezetet, mivel annak egy olyan helyzettel kell szembenéznie, ami veszélyezteti a rövid távú túlélését. Emiatt hatására a szervezet állapotát változtatja állapotát, és erőforrásokat csoportosít át azoktól az alrendszerektől, melyek sok energiát igényelnek, de nem segítik a rövid távú túlélést. Ezek közé tartozik az immunrendszer. Az immungyengítő hatást a mellékvese kérgének glükokortikoidjai, emberben főleg kortizol közvetíti. Ha ezek mennyisége megnő, akkor a hipofízis elülső lebenye fokozza az adrenokortikotropin termelését, ez pedig csökkenti a citokinek mennyiségét.<ref>Manfred Schedlowski, Uwe Tewes: ''Psychoneuroimmunologie''. Spektrum Akademischer Verlag, 1996, {{ISBN|3-86025-228-3}}.</ref> Krónikus stressz esetén a szervezet az adaptív immunrendszert is visszafogja, így a T- és a B-sejtek működését is.<ref>John P.J. Pinel: ''Biopsychology.'' Pearson Education, 2009.</ref>

A napfény erősíti az immunrendszert. A tuberkulózis terápiájának már a huszadik század elején része volt a napfürdő. Emögött a következő mechanizmus áll: az immunrendszer egyes sejtjeit a baktériummal való találkozás aktiválja. Ekkor a sejt a D-vitamin előanyagát bocsátja ki, és ezzel egyidőben fokozottabb működésre kapcsol a D-vitamint felismerő receptora. A napfény átalakítja az előanyagot D-vitaminná, ami a sejt D-vitamint felismerő receptorához fűződik. Erre a sejt elkezd a baktérium ellen cathelicidint termelni. Ez az összefüggés magyarázza, hogy miért fogékonyabbak a sötét bőrű emberek a TBC-re: bőrükben kevesebb a D-vitamin előanyaga. Ezen azonban segíthet a D-vitamin szedése.

 

Azonban a hatás nem ilyen egyértelmű. Az UV-B sugarak zavarják a T-sejtek által kiváltott immunválaszt. Az erős UV-B-sugárzás különféle típusú bőrrákokat okoz,<ref>[http://www.ipa.ruhr-uni-bochum.de/publik/IPA-Journal_3_11.php ''UV Strahlung und Hautkrebs.''] Institut für Prävention und Arbeitsmedizin der Deutschen Gesetzlichen Unfallversicherung [[Institut für Prävention und Arbeitsmedizin der Deutschen Gesetzlichen Unfallversicherung|IPA]] 2011, abgerufen am 12. März 2014.</ref> és gyengíti a védekezést a kórokozókkal és az élősködőkkel szemben.<ref>[http://www.pharmazeutische-zeitung.de/index.php?id=27929 ''Urlaubsattacken auf das Immunsystem.''] In: ''Pharmazeutische Zeitung online.'' 2005, abgerufen am 12. März 2014.</ref>

A kórokozók és a gazdaszervezet közötti kölcsönhatás alakul ki, aminek hatására alkalmazkodnak egymáshoz. A gazdaszervezet érdeke az, hogy legyőzze a kórokozókat; a kórokozók érdeke pedig az, hogy elég hosszan együtt tudjon élni a gazdaszervezettel és élősködni rajta. A kórokozó kihívást jelent az immunrendszer számára, hiszen egy betegség megnehezíti a túlélését, sőt, akár bele is halhat. A kórokozó számára mind a túl erős immunrendszer, mind a gazda túl korai halála jelentik a fő problémákat. Végeredményben együtt él a gazda a saját kórokozóival. Az együttélés akár át is alakulhat, az egykori kórokozó elveszíti kórokozó tulajdonságait, és így elkerüli az immunválaszt is, mert nem érdemes ellene védekezni. Egyes elméletek szerint a mitokondriumok is eredetileg élősködők voltak, csak később váltak szimbiótákká, végül nélkülözhetetlen sejtszervecskékké.<ref>{{cite book |author=S. D. Dyall, M. T. Brown, P. J. Johnson |title=Ancient invasions: from endosymbionts to organelles |in=[[Science]] |Band=304 |Nummer=5668 |year=2004 |pages=253–257 |url=[http://www.pai.utexas.edu/faculty/isaxena/BIO320/Ancient%20Invasions%20-%20From%20endosymbionts%20to%20organelles%20-%202004.pdf utexas.edu] |Format=PDF |KBytes= |DOI=10.1126/science.1094884 |PMID=15073369}}</ref>

 

 

Figyelembe véve ezeket az összefüggéseket az immunológia jobban megérti a kórokozók működését és érdekes következtetésekre jut törzsfejlődésükkel kapcsolatban. Azonban vannak olyan eredmények, melyeket nem lehet ezekkel a mechanizmusokkal magyarázni, emiatt nem tekinthető kétségtelen bizonyítéknak az evolúcióelmélet számára.

A Max-Planck Immunológiai Intézet állatokkal végzett vizsgálatai alapján kapcsolatot találtak az egyedek immunrendszere és párválasztásuk között. A szaglással szerzett értesülés magában foglal információkat a fajtársak közötti genetikai eltérésekről és egyediségről. Az immunrendszer a sejtek felszínén levő MHC-komplexek segítségével ellenőrzi a saját sejtek állapotát. A szaglórendszer ugyanezeket az anyagokat észleli, és az idegrendszer ez alapján következtet a saját és a fajtársak genetikai állapotára.<ref>Thomas Boehm: {{Webarchiv |url=http://www.mpg.de/bilderBerichteDokumente/dokumentation/jahrbuch/2005/immunbiologie/forschungsSchwerpunkt1/index.html |wayback=20110108193733 |text=''Qualitätskontrolle im Immunsystem. (Steuerung der Partnerwahl).''}} Max-Planck-Institut für Immunbiologie, Freiburg 2005, Beteiligte Abteilungen: Entwicklung des Immunsystems.</ref>

 

 

* ''immunitás'': a szervezet olyan válaszképessége valamely kórokozóval vagy toxinnal szemben, amely azt a károsodástól megvédeni képes

* ''keresztreakció'': az a jelenség, amikor egy antitest több különböző antigénhez képes kötődni (vagyis nem teljesen specifikus); keresztreakció okoz egyes immunológiai mechanizmusú betegségeket, például a [[reumás láz]]at

 

* [[Immunológia]]

* [[Immunitás]]

* [[autoimmun betegség]]

 

{{jegyzetek}}

 

* [https://web.archive.org/web/20081220215319/http://www.behsci.sote.hu/nok/w_iall1.htm Az allergia]

* [http://www.vital.hu/themes/sick/immunmukodes1.htm Az immunrendszer működése]

* Abul K. Abbas: ''Cellular and Molecular Immunology.'' 5. Auflage. W.B. Saunders Company, 2005, {{ISBN|1-4160-2389-5}} (englisch).

* Peter F. Zipfel, Peter Kraiczy, Jens Hellwage: ''Wie Mikroorganismen der Immunabwehr entgehen – Das tägliche Versteckspiel.'' In: ''[[Biologie in unserer Zeit]].'' 32(6), 2002, S. 371–379.

{{fordítás|de|Immunsystem}}