„Abda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A falu nevéről pár mondat |
Története a középkorig |
||
41. sor:
== Története ==
=== Az őskorban és az ókorban ===
A mai település helyén a 19. századi folyamszabályozásig vízerek járta mocsaras vidék terült el, ugyanakkor a tájon keresztülhúzódó homokdombsorok a Rába–Duna-összefolyástól nyugati irányba kiinduló természetes útvonalként adódtak.{{refhely|Figler 1995|:13.}} A [[Mosoni-Duna]] és a [[Rábca]] közötti hullámtérből kiemelkedő Nagy-dombon már az [[újkőkorszak|újkőkorban]], az i. e. 5. évezredben megtelepedett a [[vonaldíszes kerámia kultúrája|vonaldíszes kerámia]], majd a Hármas-dűlőben a [[lengyeli kultúra]] népessége, amelynek egy [[veremház]]át is feltárták a régészek.{{refhely|Figler 1995|:13–14.}} A feltárások adatai szerint ezt követően csak a [[bronzkor]] korai szakaszában, az i. e. 2. évezred elején telepedett meg az ember újra a mai Abda helyén, közösségük [[szelemen]]es, nádfedeles veremházakban élt.{{refhely|Figler 1995|:14–15.}} A szakértők valamivel későbbre, az i. e. 15. századra keltezték azt a bronzkincsleletet, amelyet 1910-ben találtak a falu Győr felőli határában. Egy nagyobb agyagedényben csaknem félezer bronzpitykére, valamint csüngőkre és egyéb ékszerekre bukkantak.{{refhely|Figler 1995|:16.}}
Az i. e. 1. évezredből nem ismertek állandó települések a környékről. Miután a terület az i. sz. 1. században a [[Római Birodalom]] része, egyúttal határvidéke lett, a birodalom védelmét biztosító [[A római limes magyarországi szakaszai|limes]] [[Arrabona]] (Győr) és Quadrata ([[Lébény]]) közötti szakasza a mai Abda belterületének északi, [[Kunsziget]] felőli részén húzódott. Ennek vélhetően egyik őrtornyát, illetve annak maradványait tárták fel a falu északnyugati részén, az Öttevényi-csatorna partján.{{refhely|Figler 1995|:16–17.}}
=== A középkorban ===
A Római Birodalom széthullását követően feltehetően [[germánok|germán törzsek]] uralkodtak a vidéken, majd a 6. század második felében az [[Avar Kaganátus]] fennhatósága alá került a terület. Gazdag leletanyagú 7. századi avar kori temetőt tártak fel a 85-ös út abdai felüljárójának építésekor a Nagy-dombon.{{refhely|Figler 1995|:17.;|Fűzfa 1998|:15.}} Ezt követően az avarok hanyatlása és a helyükre benyomuló hódító népek pusztításai nyomán a vidék elnéptelenedett. Honfoglalás kori régészeti leletek a szomszédos [[Öttevény]]ből ismertek, Abda kapcsán csak azt lehet tudni, hogy területe 955 és 970 között [[Apor (hadvezér)|Apor fővezér]] szállásterületéhez tartozott.{{refhely|Figler 1995|:17–18.}}
A szomszédos [[Győr]] a 11. század első felében egyházas hely, püspökségi és ispánsági székhely lett, az innen északnyugati irányba, [[Mosonmagyaróvár|Óváron]] át [[Bécs]]be és [[Pozsony]]ba tartó „nagyút” pedig a mai Abda területénél érte el a [[Rábca]] vonalát.{{refhely|Glaser 1929|:146.;|Figler 1995|:18.}} Az átkelőhely védelmét biztosító fegyveresek lehettek az első abdaiak, akik 1051-ben már a Rábcán épült hidat őrző erődítésben éltek. Ebben az évben [[III. Henrik német-római császár]] a magyarok ellen intézett vesztes hadjáratából visszavonulva bevette az abdai híd erődítését, a védőket felkoncolta, a hidat és az erődöt pedig felgyújtatta. Ez utóbbi azonban elsietett lépés volt a részéről, a német-római sereg utóvédje ugyanis már nem tudott átjutni a Rábcán, és a [[I. Béla magyar király|Béla herceg]] vezette magyar sereg legyilkolta a Rábca-parton rekedt ellenséget.{{refhely|Figler 1995|:18.}}
A település első írott említése ''insula Obda'' (’Obda-sziget’) formában ismert egy 1153 körülre keltezett végrendeletből, amelyben [[II. Géza magyar király|II. Géza]] [[szicília]]i követe, Adalbert arról rendelkezett, hogy birtokai – köztük Obda – özvegye esetleges újbóli házasságkötése esetén a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|szentmártoni (ma pannonhalmi) monostorra]] szálljanak.{{refhely|Figler 1995|:19.;|Fűzfa 1998|:15.}} 1221-ben [[II. András magyar király|II. András]] megerősítette az akkor már a Rábca vámszedő helyeként ismert falu, ''Abad'' birtokosainak, Leustachnak és feleségének, Hiltának birtokadományát, amely szerint tíz háznépnyi [[libertinus|szabadost]] a Szent Márton-hegyi bencés barátok rendelkezésére bocsátottak.{{refhely|Kniezsa 1938|:425.;|Figler 1995|:19.;|Fűzfa 1998|:15. (1208).}} Az 1225 előtti esztendők valamelyikében Csák Demeter asztalnokmester foglalta el a települést. A későbbi években a szentmártoniak több [[bulla|pápai bullát]] is kijártak ''Obda,'' helyenként ''Odda'' nevű birtokuk visszaszerzése érdekében (1225, 1227–1228, 1238, 1244), de Csák Demeter megmakacsolta magát, és nem szolgáltatta vissza a falut.{{refhely|Figler 1995|:19. • Vö.|Fűzfa 1998|:15.}} Abda csak a halálát követően került vissza a szentmártoni bencések birtokába, de ezt követően [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] 1260-ban a falu felét a győri székeskáptalannak adományozta.{{refhely|Figler 1995|:19.}} A 14–15. századi forrásokban már ''Abda'' néven felbukkanó település birtoklásán a szentmártoni bencések, a győri székeskáptalan és a Szentgyörgyi grófi család osztozott, 1544-re kizárólagos birtokosa a székeskáptalan lett.{{refhely|Fűzfa 1998|:15.}}
=== A török hódoltság idején ===
[[1566]]-ban szomorú esemény tanúja volt a falu. Tahy Ferenc győri várkapitány és a [[szigetvár]]i hős [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] veje, [[Batthyány Boldizsár]] itt vette át Salm gróftól Zrínyi fejét, melyet Musztafa török nagyvezír a következő szövegű levéllel küldött: ''„Fogadd szíves jóindulatom jeléül legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna.”'' A terület nem volt az Oszmán Birodalom része, de határvidékként állandó támadásoknak volt kitéve. 1588-ban az átkelő védelmére kis méretű erősség, ''tarisznyavár'' épült a hídfőnél, amelyet a török ismételten feldúlt; mára már nyoma sem maradt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a szomszédos [[Öttevény]] lakó felpanaszolták, hogy a török betöréseken kívül sokat szenvednek az „abdai várda” német őrségének zaklatásaitól is.
91 ⟶ 98 sor:
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.<ref name=”06önkvál” /> Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település ([[Bőcs]], [[Buják]] és [[Mezőfalva]]) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül [[Csonkahegyhát]]on akadt példa.
==
A település népességének alakulása:
{{népességdiagram}}
127 ⟶ 134 sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{hely|Bak 2000}}{{tit=Magyarország történeti helységnévtára|subtit=Győr megye (1773–1808)|ass=Szerk. és összeáll. Bak Borbála|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat|ann=2000|isbn=963215360x}}
*{{hely|Benkő 1978}}{{FNESZ|1}}
*{{hely|Figler 1995}}{{CitLib|capaut=Figler András|cap=A régi Abda története|tit=Emlékkönyv Abda község áttelepülésének és temploma felszentelésének 150. évfordulójára|ass=szerk. Somogyi Éva, Figler András|loc=Abda|ann=1995|red=Abda Község Önkormányzata|pag=12–27}}
*{{hely|Fűzfa 1998}}{{CitLib|aut=Fűzfa Ottó|tit=Abda|subtit=Históriánk – emlékek – reményeink|edi=2. jav. és bőv. kiadás|loc=[Abda]|red=Abda Község Önkormányzata|ann=1998|isbn=963-03-4119-0}}
*{{hely|Glaser 1929}}{{CitPer|aut=Glaser Lajos|tit=Dunántúl középkori úthálózata|per=Századok|tom=63|fasc=4–6|ann=1929|pag=138–167}}
*{{hely|Kígyósi 2002}}{{CitLib|tit=Magyarország történeti statisztikai helységnévtára XIX.|subtit=Győr-Moson-Sopron megye|ass=Szerk. Kígyósi Attila|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2002|isbn=9632154975}}
*{{hely|Kniezsa 1938}}{{CitLib|capaut=Kniezsa István|cap=Magyarország népei a XI. században|tit=Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján II.|ass=Szerk. Serédi Jusztinián|loc=Budapest|red=Magyar Tudományos Akadémia|ann=1938|pag=365–472}}
*{{hely|Németh 1930}}{{CitLib|aut=Németh Gyula|tit=A honfoglaló magyarság kialakulása|loc=Budapest|red=Magyar Tudományos Akadémia|ann=1930}}
*{{hely|Váczy 1936}}{{CitLib|aut=Váczy Péter|tit=A középkor története|loc=Budapest|red=Magyar Szemle Társaság|ann=1936}}
==További információk==
| |||