„Jeronim de Rada” változatai közötti eltérés

a
Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
(Még mindig ugyanaz a helyzet)
a (Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében)
 
 
=== Publicisztikai és művelődésszervezési munkássága ===
De Rada politikai publicisztikájában a [[Albánia vallási élete|felekezetek szerinti]] föderatív – katolikus észak, ortodox dél és muszlim középső országterületekből álló – állami berendezkedést tartotta üdvösnek a leendő Albánia számára, de ez irányú gondolatait a nemzeti egység elvét pártoló albán mozgalmak vezetői, köztük [[Sami Frashëri]] sem támogatták. Elgondolásait nem az oszmánellenesség hatotta át, sőt, az oszmánokkal vállvetve vívott küzdelemre ösztönözte népét a két fő „ellenség”, az albánokkal szomszédos [[szláv népek]] és [[görögök|görögség]] ellen.{{refhely|Niederhauser 1977|:129–130., 275.;|Réti 2000|:32.;|Csaplár 2010|:150.}} Egyéb témájú írásaival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az olaszországi és európai tudományos körök figyelme az albán történelem és művelődés kérdései felé forduljon.{{refhely|Schütz 1972|:654.;|Csaplár 2010|:148.}} E tekintetben különösen jelentősek az 1860-as évektől megjelentetett, többnyire olasz nyelvű történeti, nyelvészeti és esztétikai írásai.{{refhely|Elsie 2005|:49–50.}} Nyelvtörténeti szempontból az [[albán nyelv]] [[pelaszgok|pelaszg]] és [[illír nyelv|illír]] eredetének szószólója volt, levezette elméletét a görög mitológia istenneveinek pelazg etimológiájáról, ezzel az albánok nyugat-balkáni őshonosságát kívánta igazolni.{{refhely|Métais 2006|:61.;|Csaplár 2010|:148.;|Jacques 2009|:34., 39.}} Levelezésben állt a nemzeti megújhodás mozgalma, a Rilindja több képviselőjével, [[Thimi Mitko|Thimi Mitkóval]], [[Zef Jubani]]val, [[Spiro Dine|Spiro Dinével]], [[Sami Frashëri]]vel és [[Dora d’Istria|Dora d’Istriával]]{{Wd|Q463521}}, valamint az albán kultúra iránt érdeklődő olyan tudósokkal és irodalmárokkal, mint [[Auguste Dozon]]{{Wd|Q16645102}}, [[Josefine von Knorr]]{{Wd|Q4224743}} és [[Gustav Meyer (nyelvész)|Gustav Meyer]].{{refhely|Elsie 2005|:49.;|Elsie 2010|:107., 111., 217.;|Elsie 2013|:104., 112., 225., 313.}}
 
Első folyóirata, az 1848-ban 3200 példányban megjelent ''L’Albanese d’Italia'' fejléce szerint politikai, társadalmi és irodalmi lap, egyúttal az első, albán nyelven is publikáló folyóirat volt.{{refhely|Bihiku 1980|:32.;|Elsie 2005|:49.;|Jacques 2009|:299.;|Csaplár 2010|:148.;|Elsie 2010|:107.;|Elsie 2013|:104.}} Szerkesztésével és kiadásával – az albán történelem és kultúra megismertetése mellett – de Rada jelentősen hozzájárult az albán nemzettudat 19. század közepi szárba szökkenéséhez, a lapban megjelent írások társadalmi igazságosságot, egyenlőséget követeltek az albánok számára, sürgették az albán nyelvű iskolarendszer kiépítését.{{refhely|Jacques 2009|:299.;|Elsie 2013|:104.}} 1883–1887 között megjelent lapja, a ''Fiamuri Arbërit'' szintén kora albán publicistáinak és az albán függetlenség ügyének egyik legfontosabb fóruma volt.{{refhely|Bihiku 1980|:32.;|Jacques 2009|:300.;|Elsie 2010|:107.}} San Demetrio Corone-i anyaintézményében tanítványai közé tartozott [[Bernardo Bilotta]]{{Wd|Q4893888}} arberes költő és folklorista, [[Luigj Gurakuqi]] albán politikus és pedagógus.{{refhely|Elsie 2005|:90.;|Jacques 2009|:382.;|Elsie 2010|:178.;|Elsie 2013|:42., 185.}} 1895-ben ő szervezte meg az első, Corigliano Calabróban megrendezett albanológiai konferenciát, de tevékenyen közreműködött a második, 1897-es [[Lungro|lungrói]] tanácskozás megszervezésében is.{{refhely|Elsie 2005|:50.;|Elsie 2010|:107.}} 1897-től kezdeményezte, hogy a nápolyi [[Nápolyi Keleti Tudományegyetem|Keleti Intézetben]]{{Wd|Q1632525}} albanológiai osztály létesüljön. A végül 1901-ben életre hívott albanológiai tanszék első vezetője a szintén arberes [[Giuseppe Schirò]]{{Wd|Q2280013}} lett.{{refhely|Elsie 2005|:50.;|Elsie 2010|:107.}}
6 166

szerkesztés