„Oldham Athletic AFC” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
aNincs szerkesztési összefoglaló
58. sor:
 
Az '''Oldham Athletic AFC''' egy az [[anglia]]i [[Oldham]] városában székelő [[Labdarúgás|futballcsapat]], mely jelenleg a [[Angol labdarúgó-bajnokság (negyedosztály)|Football League Two-ban]] szerepel.
A klubot 1895-ben Pine Villa FC néven alapították, mely a helyi [[manchester]]i illetve [[lancashire]]-i ligákban játszott. 1899-ben, mikor a rivális Oldham Country FC csapata fizetésképtelenné vált, a Pine Villa FC költözött korábbi pályájukra, az Oldham Athletic Ground-ra (mai nevén [[Boundary Park]]-ba), és nevét Oldham Athleticre változtatta. Az első világháború kitörése előtti utolsó, 1914-15-ös szezonban másodikként végeztek az első osztályban, de az újraindulást követően 1923-ban kiestek. 1990-ben [[Angol labdarúgó-ligakupa|Ligakupa]] döntőt játszottak, majd [[1990-1991-es angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|1991-ben]] megnyerték a másodosztályt, így 68 év után újra az angol élvonalban játszhattak. Az első évben sikerült a bennmaradás, így a következő szezonban induló [[Angol labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Premier League]] alapító tagjai lehettek, de [[1993-19941993–1994-es angol labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1994-ben]] kiestek, annak ellenére hogy ugyanezen évben az [[Angol labdarúgókupa|FA-kupában]] elődöntőt játszhattak.
Az 1990-es évektől kezdődően általában gyenge teljesítményt nyújtott a klub, a rengeteg megforduló edző mellett az öregedő stadion problémáival is meg kellett küzdeniük. A 2003-2004-es szezonban a klub fizetésképtelenné vált, majd 2004 februárjában egy [[Amerikai Egyesült Államok|amerikábanAmerikában]] élő [[Egyesült Királyság|brit]] üzletember, [[Simon Blitz]] vezette társulás megvásárolta a csapatot, és kft. formában üzemeltette tovább.
 
==Története==
===Korai évek===
A '''Pine Villa Football Club'''-ot 1895-ben alapították, majd 4 évvel később változtatta meg nevét Oldham Athletic Football Club-ra. Az egyesület azonnali hatállyal profi státuszt kapott, és mind a [[Lanchasire Combination]], mind a [[Lanchashire League]] küzdelmeiben részt vett. A kezdeti sikerek hatására, az 1907-08-as szezonra felvételt nyert a csapat a [[TheEnglish Football League|Football League]] másodosztályába. Itt három szezont töltöttek el, majd feljutottak az élvonalba.
Pár éven belül az egyik legnagyobb bajnoki esélyessé vált a csapat, az 1912-13-as szezont a negyedik helyen zárták, és az [[Angol labdarúgókupa|FA-kupa]] döntőjében mindössze 1-0-s vereséget szenvedtek az [[Aston Villa FC|Aston Villa]] gárdájától. Az 1914-15-ös szezonban az FA-kupában a negyeddöntőkig meneteltek, ahol a [[Sheffield United FC|Sheffield United]] újrajátszás után ejtette ki őket, a bajnokságot pedig mindössze egyetlen ponttal bukták el az [[Everton FC|Everton]] együttesével szemben.
 
===A két világháború közti időszak===
Az első világháború után az Oldhamnek nem sikerült fenntartani a korábban jellemző jó formát, és [[1922-1923-as angol labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1923-ban]] kiestek az élvonalból, ekkor még nem tudták hogy egy 68 éves első-osztályú futball nélküli időszak vette ekkor kezdetét.
A csapat sok korábbi meghatározó játékosa visszavonul a háború alatt, vagy áldozatul esett. Legközelebb a feljutáshoz az [[1929-1930-as angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|1929-30-as]] szezonban jártak, ekkor harmadikként végeztek, és mindössze két ponttal maradtak el a már feljutást jelentő második pozícióról, melyet a [[Chelsea FC|Chelsea]] foglalt el. 1930-tól kezdve, lassan de biztosan elkezdtek hátrafelé csúszni a tabellán, majd [[1934-1935-ös angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|1935-ben]] a 21. helyen zárva kiestek a másodosztályból, és az következő szezont [[Angol labdarúgó-bajnokság (harmadosztály – észak)|északi harmadosztályban]] kezdhették. A zuhanás ebben az osztályban már nem folytatódott, az első szezonjukban 7. helyen végeztek, majd a következő három évben mindig a legjobb öt közt szerepeltek. Azonban mikorra komoly esélyük lett volna a feljutásra, [[1939|1939-ben]] kitört a [[második világháború]], és több mint egy fél évtizedre véget vetett a [[English Football League|The Football League]] küzdelmeinek. A játékosok szerződését felbontották, így főképp vendégjátékosokra alapozott kerettel vettek részt a háború alatti északi-liga küzdelmeiben [[1946]]. augusztusáig.
 
===A világháború utáni évtizedek===
80. sor:
 
1982 júniusában a klub [[Joe Royle]]t nevezte ki a csapat élére, és egy új korszak vette kezdetét. Irányítása alatt előbb a 7. majd a 19. helyen végzett a gárda, majd az [[1986-1987-es angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|1986-87-es évadban]] mindössze 3 ponttal maradt le a biztos feljutást eredményező második helyről, melyet a [[Portsmouth FC|Portsmouth]] csapata szerzett meg. Így is részt vehetett a rájátszásban, de nem sikerült kiharcolnia a feljutást.
Royle irányítása alatt 1990-ben [[1989-1990-es angol labdarúgó-ligakupa|ligakupa]] döntőt játszott a csapat a [[Wembley Stadion (1923)|Wembley Stadion]]ban, a [[Nottingham Forest FC|Nottingham Forest]] elleni mérkőzésen 1-0-s vereséget szenvedett az Oldham. A [[1990-1991-es angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|következő évben]] nem sikerült megismételni a jó kupaszereplést, cserébe azonban a bajnokságot megnyerve 68 év után újból élvonalbeli klubbá vált az egyesület. [[1991-19921991–1992-es angol labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Első évüket]] a 17. helyen zárták a 22 csapatos bajnokságban, így alapító tagjai lehettek az [[1992-19931992–1993-as angol labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1992-93-as szezonban]] a Premier League-nek. További két idényt töltöttek el az élvonalban, majd kiestek, és a következő esztendőben véget ért a Royle-éra, miután az Royle az [[Everton FC|Everton]] edzője lett.
Ebben az időszakban az Oldham kétszer is elérte az [[Angol labdarúgókupa|FA-kupa]] elődöntőjét, mindkét alkalommal újrajátszást követően szenvedtek vereséget a [[Manchester United FC|Manchester United-től]]. [[1993-1994-es angol labdarúgókupa|1994-ben]] mindössze egy perc választotta el a csapatot a döntőbe jutástól, de [[Mark Hughes]] utolsó percben esett egyenlítő találata után 1-1-re végződött a [[Wembley Stadion (1923)|Wembley-ben]] megrendezett találkozó, az újrajátszásban pedig 4-1-es vereséget szenvedett az Oldham a [[Maine Road]]-on. Sok Oldham szurkoló tekint Mark Hughes egyenlítő találatára úgy mint egy olyan csapásra melyen sosem tudta magát túltenni a csapat. Az Oldham ezt követően hétből egyetlen meccsét sem volt képes megnyerni a bajnokságban, így az utolsó fordulóban egy [[Norwich City FC|Norwich City]] elleni 1-1-et követően búcsúzott az élvonaltól.
Az kései 80-as és a korai 90-es évek Oldhamjében számos, később nagyobb kluboknál is szerencsét próbáló játékos megfordult. [[Mike Milligan]], az Oldham saját nevelésű [[Írország|ír]] középpályását 1990-ben egymillió fontért vásárolta meg az [[Everton FC|Everton]], azonban egy évvel később, egy sikertelen szezont követően visszatért a [[Boundary Park]]ba. Ugyanekkor adta el az Oldham 625000 fontért cserébe a szintén ír [[Denis Irwin]]t a [[Manchester United FC|Manchester United]] csapatának. A [[Cork]]-i születésű védő az ezt követő 12 évben jelentős hazai és nemzetközi sikereket ért el a vörös ördögök színeiben. [[Early Barrett]], aki szintén védőként játszott kulcsszerepet az Oldham kupameneteléseiben, és feljutásában, 1992 februárjában lett az [[Aston Villa FC|Aston Villa]] játékosa, 1,7 millió fontért cserébe. Ebben az időben ő volt a szigetország egyik legdrágább védője, és később ligakupát nyert a birminghami gárdával, majd több mint 200 élvonalbeli bajnokival a háta mögött, 2000-ben visszavonult.