„Traui tájkép naplemente idején (festmény)” változatai közötti eltérés

a
a (Forrás → Források (WP:BÜ) AWB)
{{idézet|Párisban a Julien Akadémiába iratkoztam be – de vesztemre, mert az akadémián a nagyarányú rajzolás nem volt megengedve. E kényszer késztetett Páris elhagyására s az akadémiákkal való teljes szakításra. ...először Svájcba utaztam... átkeltem Nápolyba s a telet Pompejiban a Hotel del Soléban töltöttem. ...Pompejiben festettem a „porta principalét”, a Have-t napút-színekkel, s egy nagy naplementét is gyakorlatnak kiszemeltem. Innét rándultam Capri szigetére, a kék barlang megtekintésére – Vico, Sorrento, Amalfi, Posilio szépségeinek megfigyelésére, s amikor mindezeket végig tanulmányoztam, tavasszal Spalato, Salome és Trau vidékére rándultam, ahol napút-motívumokban válogathattam|Csontváry kiadatlan önéletrajzából. In: Csontváry-emlékkönyv. Bp. Corvina 1976. 85. old}}
 
Csontváry önéletrajzát már megromlott szellemi egészségben vetette papírra, ezért fenti soraiban négy év eseményeit süríti össze. Összesen 15 képe került elő halála óta az ebben a korszakában készült olasz és dalmát tájképekből. Életének kutatói kiderítették, hogy ezt a képét négy másikkal együtt 1899-ben, illetvedilletve 1900-ban festette Trauban (ma [[Trogir]]).{{refhely|Virág Judit|26. oldal}}
 
==A festmény leírása==