„Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
188. sor:
* A marxista történetírás, különösen ami a vallással kapcsolatos témákat illeti, egyetlen nagy '''POV''' volt. Marx szerint a vallás nép ópiuma, Isten nem létezik, az uralkodó osztályok találták ki a népet megvezetni, kitalálták Istent, aki figyeli az emberek gondolatait (ezáltal internalizálták az elnyomót), kitalálták a túlvilágot, ahol a "rosszaknak" (= akik nem az ő céljaikat szolgálják) örök büntetésben lesz részük, mindezt azért hogy az elnyomottak nehogy tudatukra és erejükre ébredjenek és lerázzák láncaikat, közben szőtték terveiket a világ leigázására, és arra, miképpen tudjanak minél több embert minél teljesebben a lelki-spirituális elnyomásuk alá hajtani. Jézus, ha létezett egyáltalán egy jófej hippi (=ember) volt, mondott jó dolgokat, főleg azt hogy peace love meg rock&roll, meg szeressük egymást gyerekek (de pl sohasem támadt fel, Isten fia sem volt), de a követői eltorzították, meghamisították szavait, kiépítettek egy elnyomó rendszert, ez volt a Katolikus egyház. A protestánsokkal már más helyzet, ők a jófej lázadók voltak a zsarnoki rendszer ellen, meg az iszlámmal is, mivel ők egyrészt a jófej lázadókat támogatták a gonosz zsarnok katolikusokkal szemben,(másrészt meg a szovjetek akkoriban az Arab Ligát támogatták a rothadó nyugattal szemben, tehát taktikai húzásból nem támadták az iszlámot annyira). A marxista történetírás az elnyomók diktatúrája az elnyomottak ellen, amit néha tarkítanak az rokonszenves lázadó elnyomottak szabadságharcai az elnyomóik ellen. mindent ennek fényében kell értékelni és láttatni: elnyomó volt, vagy elnyomott, ennek megfelelően "rossz" vagy "jó" az ő besorolása.
* Tehát ahol katolikus egyházról van szó, elnyomó, zsarnoki, machiavellista manipulátor, hatalmi terveket szövögető, vérszomjas, véreskezű színben kell láttatni, ahol a szegény elnyomottakról, ők rokonszenvesek, virág-gyerekek, amolyan korai hippik, akik békében boldogságban szeretetben kutyafülében éltek, és csak maguk dolgával akartak törődni, de a gonoszok még ezt sem hagyták nekik.
Természetesen az egész egy durva hazugság, rágalmak sorozata, az egész marxista vallásfilozófia és vallástörténet ezt közvetítette. Hazai élharcosaik, elkötelezett hirdetőik többek között [[Gecse Gusztáv]] és [[Gergely Jenő (történész)|Gergely Jenő]] (érdemes megnézni könyveiket, ott vannak a szócikkekben) voltak, minden egyes írásuk a rendszerváltás előtt a marxizmus szellemében íródott. Vallástörténeti kislexikon, írta Gecse Gusztáv, 1983? marxista, elfogult'''POV.''' Pápaság története, írta Gergely Jenő, 1985? marxista, elfogult '''POV.''' Milei Vencel ezt a két könyvet idézi tőlük vallásos tisztelettel, úton-útfélen. (Érdemes lenne azt is megvizsgálni hogy innen mennyi a másolmány.) Milei Vencel vallási cikkeinek (főleg egyháztörténet) többségét olvasva az embernek az a benyomása, mintha a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyamára tévedt volna. [https://www.antikvarium.hu/konyv/gecse-gusztav-horvath-pal-bevezetes-a-marxista-vallaselmeletbe-i-ii-620209 És ez '''tényleg''' így van.] Komolyan mondom, fölhajtom ezt a két könyvet, valami zugárverésen, vagy ha végre kinyitnak a könyvtárak, bemegyek elolvasni (ha megvan még, az ilyen hulladékot általában '89 után kidobták), a hozzá írt szöveggyűjteménnyel együtt, megnézem melyik fejezeteket írta a Gecse meg a Gergely, vagy hogy egy jót röhögjek, vagy pedig ha úgy érzem, alacsony a vérnyomásom.
| |||