„Európai harcsa” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
137. sor:
A bulvárlapok rendszeresen beszámolnak különböző harcsák által okozott támadásokról, amelyek elsősorban állatokat érintettek (gyakran csak vélelmezhető volt a harcsa szerepe). 2009 áprilisában állítólag egy osztrák horgászra is rátámadt a harcsa a [[Győr]] közelében fekvő [[Pér]] egyik horgásztavában. A férfinek azonban a hír szerint sikerült kiszabadulni.<ref>https://www.kisalfold.hu/gyor-es-kornyeke/oriasharcsa-tamadt-a-horgaszra-1856818/</ref>
 
[[Alfred Brehm]] (1829–1884) német természettudós ''[[Az állatok világa]]'' című híres, magyar fordításban is megjelent könyvében azonban határozottan az ember elleni támadások mellett foglal állást. A mű magyar átdolgozásában a következő olvasható: ''„Az öreg [[Conrad Gessner|Gesner]]nek az az állítása, hogy a harcsa az embert sem kíméli, éppenséggel nem tartozik a mesék birodalmába, mivel több esetet ismerünk, amely megerősíti. Így Heckel és Kner említi, hogy Pozsonynál kifogtak egy harcsát, amelynek a gyomrában egy gyermekhulla maradványait találták meg. [...] Antipának[[Grigore Antipa|Antipá]]nak szavahihető halászok beszélték el, hogy a harcsa gyomrában fürdőző gyermekeknek kéz- és lábcsontjaikra akadtak. – Közli [[Vutskits György|Vutskits]]. – Egy román halász csónakjával a Duna közepéig hatolt, mert meg akart fürödni. Fürdés közben egy harcsa bekapta lábait, melyeket nem tudott többé kihúzni e nagyszájú szörnyeteg szájából és így a víz fenekére került. Néhány nap mulva ráakadtak a holt halász tetemére, kinek lábai még mindig a harcsa szájában voltak, de a falánk rabló sem tudta szabadon bocsátani áldozatának lábait és emiatt megfulladt.”''<ref>http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2488.html</ref>
 
== Források ==