„Elbeszélés (műfaj)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sokkal jobb mint amit előzőleg írtak |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:2683:8A00:7426:F88F:5DDE:B08B (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
{{egyért2|a prózaepikai műfajról|Elbeszélés (egyértelműsítő lap)}}
Az '''elbeszélés''' (régi [[Magyar nyelv|magyar]] nevén: beszély) a [[irodalom|szépirodalmi]] [[műfaj]]-hierarchiában tágabb értelemben a [[novella|novellával]] azonos jelentésben használt kifejezés, szűkebb értelemben a terjedelmében a novella és a [[kisregény]] között elhelyezkedő, gyakran ''hosszú novellának'' nevezett prózaepikai műfaj. Ez utóbbi meghatározása sok esetben bizonytalan, gyakran a teoretikusok is ellentmondanak egymásnak az elbeszélésműfaj értelmezésekor. A novellával szemben általában jellemzi, hogy ugyan szintén egyetlen cselekménysorra fűződik fel, ám az események és leírások bőségesebben, részletesebben kifejtve kapnak helyet benne, emellett gyakoribbak a helyzetváltoztatások és a fordulatok. Verses változata az [[elbeszélő költemény]] válfajaként számon tartott költői elbeszélés, régiesen költői beszély.
A műfaj tipikus példái [[Stendhal]] ''Vannina Vannini,'' [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] ''Dubrovszkij,'' [[Heinrich von Kleist|Kleist]] ''Michael Kohlhaas,'' [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]] ''Kozákok,'' [[Makszim Gorkij|Gorkij]] ''Csudra Makar,'' [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]] ''Tonio Kröger,'' [[Krúdy Gyula]] ''Az útitárs'' című elbeszélései.
== Források ==
| |||