„Szentlélek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ott pont nem kell kötőjel + a vallásnevek köznevek, tehát kisbetűsek
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A '''Szentlélek''' ([[Görög nyelv|görög]]: ''Ἅγιον Πνεῦμα'' vagy ''Πνεῦμα τὸ Ἅγιον''; [[Latin nyelv|latinul]]: ''Spiritus Sanctus'') a kereszténység fő irányzatában a [[Szentháromság]] harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek ugyan személy, de sohasem testesült meg ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. Az antitrinitárius irányzatok szerint viszont nem személy, hanem Isten lelke, vagyis ereje. A judaizmusban szintén Isten lelke, lélegzete. Az iszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal.<ref>''Világvallások.''' Fordítás a ''The Oxford Concise Dictionary of Worl Religions'' alapján. szerk. Görföl Tibor és Máthé-Tóth András. Budapest: Akadémiai. 2009. {{ISBN|978-963-05-8708-2}}. 850. oldal.</ref>
A Szentlélek létezését így három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.
[[Fájl:BambergApocalypse11Pentecost.JPG|bélyegkép||250px|jobbra|A Szentlélek tüzének kiáradása az [[apostol]]okra. Kép a bambergi Apokalipszis-kódexből. <br>''”És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok."'' (Apostolok Cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia)”]]
 
A pneumatológia a Szentlélekről szóló tanítás a kereszténységben; a 19. század végétől használatos fogalom. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár|}}