„Apaj (Magyarország)” változatai közötti eltérés

Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség
(Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség)
 
== Fekvése ==
A [[Kiskunsági Nemzeti Park]] szomszédságábannyugati határán, [[Budapest]]től 50 km-re távolságbandélre, [[Dömsöd|Dömsödtől]] és a [[Ráckevei-Duna|Ráckevei-Dunától]] 8 km-re keletre fekszik, az [[51-es főút (Magyarország)|51-es főút]] közelében. ASaját vasútállomása nincs, de a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] [[Dömsöd vasútállomás|dömsödi]] állomása aegészen közel településvan mellettApaj találhatóbelterületéhez.
 
A [[Ráckevei-Duna]] a településtől 8 kilométerre folyik.
 
== Története ==
Első fennmaradt okleveles említése (''Opoy'') [[1291]]-ből való.
Első okleveles említése [[1291]]-ből származik,''Opoy'' néven. Egy ideig királynői birtok, majd a [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|Margitszigeti apácák]] tulajdonába került, de volt – többek között – a [[Balassa család]] birtokában is. A [[15. század]]ban két településrészből állt, ''Alsóapaj''ból és ''Felsőapaj''ból. A [[török hódoltság]] idején elpusztult és csak a [[19. század]] során népesült be újra. Akkori neve ''Apajpuszta'' volt. [[1945]] után uradalmi központ jellege megszűnt, közigazgatásilag [[Dömsöd]]höz tartozott. [[1985]]-ben önálló községgé vált, köszönhetően A [[Kiskunsági Állami Gazdaság]] fejlődésének. 2008 - tól Dömsöd községgel körjegyzőséget hozott létre. Híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről. Nemzetközi hírű versenyló-vérvonala mára a múlté. Jelentős a közelben élő [[túzok]]ok állománya is.
 
Egy ideig királynői birtok volt, majd a [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|Margitszigeti apácák]] tulajdonába került, de volt – többek között – a [[Balassa család|Balassa családé]] is.
 
A [[15. század]]ban két településrészből állt, ''Alsóapaj''ból és ''Felsőapaj''ból.
 
A [[török hódoltság]] idején elpusztult, és csak a [[19. század]] során népesült be újra. Akkori neve ''Apajpuszta'' volt.
 
[[1945]] után uradalmi központ jellege megszűnt, s közigazgatásilag [[Dömsöd]]höz csatolták.
 
[[1985]]-ben vált ismét önálló községgé, elsősorban a [[Kiskunsági Állami Gazdaság]] fejlődésének köszönhetően.
 
2008-ban közös körjegyzőséget hozott létre Dömsöd községgel.
 
Apaj régen híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, de nemzetközi hírű versenyló-vérvonala már a múlté. Jelentős viszont a közelben élő [[túzok]]ok állománya.
 
[[1967|1967-től]] és 2006 között-ig minden évben itt rendezték meg a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat.
 
==Közélete==
* 2019-től: Novák Pál (független)<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=14&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=005&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=apaj |title=Apaj települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-02-24 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
 
A településen 2004. október 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.<ref name=”2004idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2004idokozi.html |title=Időközi önkormányzati választások 2004-ben |date=2004 |accessdate=2020-05-28 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.<ref name=”04önkválidőközi”/>
 
== Népesség ==
A település népességének változásaalakulása:
{{népességdiagram}}
 
 
== Nevezetességei ==
* Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült., és [[2005]]. [[április 24.|április 24]]-én szentelték fel.
* Millenniumi park
* Felső-kiskunsági szikes puszta (a [[Kiskunsági Nemzeti Park]] része)