Wikipédia

„Abda” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a 'egy' ki
Villányiból adatok
51. sor:
A közeli [[Győr]] a 11. század első felében egyházas hely, püspökségi és ispánsági székhely lett, az innen északnyugati irányba, [[Mosonmagyaróvár|Magyaróváron]] át [[Bécs]]be és [[Pozsony]]ba tartó „nagyút” pedig a mai Abda területénél érte el a [[Rábca]] vonalát.{{refhely|Glaser 1929|:146.;|Figler 1995|:18.}} Az átkelőhely védelmét biztosító fegyveresek lehettek az első abdaiak, akik 1051-ben már a Rábcán épült hidat őrző erődítésben éltek. Ebben az évben [[III. Henrik német-római császár]] a magyarok ellen intézett vesztes hadjáratából visszavonulva bevette az abdai híd erődítését, a védőket felkoncolta, a hidat és az erődöt pedig felgyújtatta. Ez utóbbi azonban elsietett lépés volt a részéről, a német-római sereg utóvédje ugyanis már nem tudott átjutni a Rábcán, és a [[I. Béla magyar király|Béla herceg]] vezette magyar sereg legyilkolta a Rábca-parton rekedt ellenséget.{{refhely|Figler 1995|:18.}}
 
A település első írott említése ''insula Obda'' (’Obda-sziget’) formában ismert egy 1153 körülre keltezett végrendeletből, amelyben [[II. Géza magyar király|II. Géza]] [[szicília]]i követe, Adalbert arról rendelkezett, hogy birtokai – köztük Obda – özvegye esetleges újbóli házasságkötése esetén a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|szentmártoni (ma pannonhalmi) monostorra]] szálljanak.{{refhely|Villányi 1881|:72.;|Figler 1995|:19.;|Fűzfa 1998|:15.}} 1221Egy 1255-ben kelt oklevél utalása szerint az abdai Rábca-híd vámszedő helyét [[IIIII. AndrásBéla magyar király|IIIII. AndrásBéla]] megerősítetteuralkodása azidején, akkorvagyis már1172 és 1196 között létesítették. A 13. században a Rábcahídon vámszedőátjutás helyekéntvámja ismertkét falunémet szekerenként 4, két ökör után pedig 1 dénár volt.{{refhely|Villányi 1881|:189–190.}} 1221-ben [[II. András magyar király|II. András]] megerősítette ''Abad'' falu birtokosainak, Leustachnak és feleségének, Hiltának birtokadományát, amely szerint tíz háznépnyi [[libertinus|szabadost]] a Szent Márton-hegyi bencés barátok rendelkezésére bocsátottak.{{refhely|Villányi 1881|:72.;|Kniezsa 1938|:425.;|Figler 1995|:19.;|Fűzfa 1998|:15. (1208).}} Az 1225 előtti esztendők valamelyikében Csák Demeter asztalnokmester foglalta el a települést. A későbbi években a szentmártoniak több [[bulla|pápai bullát]] is kijártak ''Obda,'' helyenként ''Odda'' nevű birtokuk visszaszerzése érdekében (1225, 1227–1228, 1238, 1244), de Csák Demeter megmakacsolta magát, és nem szolgáltatta vissza a falut.{{refhely|Figler 1995|:19. • Vö.|Fűzfa 1998|:15.}} Abda csak a halálát követően került vissza a szentmártoni bencések birtokába, de ezt követően [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] 1260-ban a falu felét a győri székeskáptalannak adományozta.{{refhely|Figler 1995|:19.}} A 14–15. századi forrásokban már ''Abda'' néven felbukkanó település birtoklásán a szentmártoni bencések, a győri székeskáptalan és a Szentgyörgyi grófi család osztozott, 1544-re kizárólagos birtokosa a székeskáptalan lett.{{refhely|Fűzfa 1998|:15.}}
 
=== A török hódoltság idején ===
147. sor:
*{{hely|Tomka 2005}}{{CitLib|aut=Tomka Péter|tit=Korai avar sírok Börcs-Nagydombon (Győr-Moson-Sopron megye)|per=Archaeologiai Értesítő|tom=130|pag=137–179}}
*{{hely|Váczy 1936}}{{CitLib|aut=Váczy Péter|tit=A középkor története|loc=Budapest|red=Magyar Szemle Társaság|ann=1936}}
*{{hely|Villányi 1881}}{{aut=Villányi Szaniszló|tit=Győrmegye és város anyagi miveltségtörténete, kiváló tekintettel a szorgalmi néposztály helyzetére 1000–1301|loc=Győr|red=Gross ny.|ann=1881}}
 
==További információk==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abda”