„Maghasadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Mechanizmus: Helyesírási javítások, szócikk-linkelés. |
a Hm, tulajdonképpen nem is kell a problémasablon, mert a látható szöveg rendbe lett szedve, beraktam egy lefordítandó sablont, hogy jelezze, félbemaradt a cikk, valaki hátha (újra) lefordítja |
||
1. sor:
[[Fájl:Nuclear fission.svg|bélyegkép|jobb|150px]]
A '''maghasadás''' '''(fisszió)''' során egy [[atommag]] két vagy több kisebb magra szakad. A maghasadást [[gamma-sugárzás|gamma-]], valamint [[neutron]]sugárzás is kísérheti. A nehéz elemek maghasadása [[exoterm]] folyamat, melynek során nagy mennyiségű energia szabadul fel [[elektromágneses sugárzás]] és a hasadványok mozgási energiájának formájában. Ahhoz, hogy a maghasadás során energia szabaduljon fel, a termékmagok kötési energiájának nagyobbnak kell lennie, mint a kiindulási mag kötési energiája. A maghasadás az elemátalakulás ([[transzmutáció (kémia)|transzmutáció]]) egyik lehetséges módja, mivel a folyamat végén kapott hasadványmagok nem azonosak az eredeti kémiai elemmel.
26 ⟶ 25 sor:
Az azonnal felszabaduló (prompt) hasadási energia mintegy 181 MeV, a teljes energiának 89%-a. A fennmaradó 11% béta-bomlások során, valamint az azt kísérő gamma-sugárzással szabadul fel. Ezen bomlások felezési ideje nagyon eltérő lehet, de a folyamat azonnal megkezdődik a hasadási termékek kialakulásakor. Az urán-235 esetén például a késleltetett energia megoszlása: 6,5 MeV béta, 8,8 MeV antineutrínó (a béta-sugárzással egyidejűleg), és további 6,3 MeV késleltetett gamma-sugárzás a gerjesztett állapotú béta-bomlástermékekből (mindent összevetve így átlagosan 10 gamma-foton keletkezik minden egyes maghasadáskor).
{{lefordítandó}}
<!--Innen kell még lektorálni -->
<!--Inkább kommentbe vele, annyira borzasztó, hogy inkább újra kellene fordítani
| |||