„Andrej Sládkovič” változatai közötti eltérés

[[1820]]. [[május 30.|május 30-án]] született Korponán tanítói családban. [[1826]]–[[1830]] között [[Korpona (Szlovákia)|Korponán]], majd [[1830]]–[[1831]] között [[Perőcsény]]en tanult magyarul. [[1831]]–[[1832]] között a [[Korpona (Szlovákia)|korpona]]i [[piaristák|piarista]] gimnázium diákja volt. [[1839]]–[[1840]] között a [[selmecbánya]]i líceumon tanult, ahol első verseit írta. [[1840]]–[[1842]] között a [[pozsony]]i líceum diákja. [[1841]]-ben [[Samuel Jurkovič|Jurkovics Sámuelnek]] segített az [[ószombat]]i szlovák színház megalapításában. Mivel családja anyagilag nem állt jól (8. gyermekként született a 14-ből), ezért főként magántanítóskodásból élt. Mint házi tanító előbb [[1838]]–[[1839]] között [[Ledény]]be, majd [[1839]]–[[1840]] között a jómódú Pischl családhoz került, akiknél szerelemre lobbant lányuk Marína iránt. [[1842]]–[[1843]] között [[Hodrusbánya|Hodrusbányán]] tanított. [[1843]]–[[1844]] között teológiát tanult a [[Halle an der Saale|hallei]] egyetemen, ahol megírta első nagyszabású alkotását a ''Sôvety v rodine Dušanovej'' (Beszélgetések Dusan családjában) címűt. [[1844]]-ben hazatért, eddigre Marína Pischlt férjhez adták egy gazdag mézeskalács-készítőhöz. [[1844]] és [[1845]] között ennek a szerelemnek az emlékére írja meg a ''[[Marína (vers)|Marína]]'' című művét. [[1845]] és [[1846]] között ezt követte a ''Detvan'' (Gyetvai legény) című műve. Mindkét mű lirikus költemény.

 

 

Részt vett a [[Turócszentmárton|turócszentmárotni]] [[szlovák nemzet memoranduma|memorandumon]] mint írnok. A [[Matica slovenská|Szlovák Anyácska]] alapító tagja, majd irodalmi bizottságának tagja volt. [[Karol Kuzmány|Kuzmány Károly]] evangélikus lelkész halála után [[1867]]-től az evangélikus énekbizottság (Zpěvníkový výbor) elnöke. [[1868]]-ban hasvízre betegedett meg, melyből már nem épült föl. [[Radvány|Zólyomradványon]] halt meg [[1872]]. [[április 20.|április 20]]-án.